Kortárs szlovén alkotók és elődeik munkásságát mutatja be a Mesterek és mestereik – Hagyomány és folytonosság a szlovén festészetben című kiállítás a budapesti Műcsarnokban. A következő napokban újabb részekkel egészül ki a válogatás, bemutatva a 14. században e régióban alkotó Johannes Aquila freskófestőt, Zala György szobrászművészt és a neves szlovén építészt, Joze Plecniket.
A kiállított festők a hagyomány folytonosságában hisznek (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Miután egy szlovén–magyar művészeti csereprogram részeként Ljubljanában július elsején kiállítás nyílt mintegy harminc magyar képzőművész alkotásaiból – akik mind a Magyar Művészeti Akadémia tagjai –, most a budapesti Műcsarnokban a közelmúlt és a jelen több neves szlovén festőjét felvonultató kiállítás tekinthető meg.
A szeptember 27-ig nyitva tartó Mesterek és mestereik – Hagyomány és folytonosság a szlovén festészetben című tárlat Borut Pahor szlovén államfő és Áder János köztársasági elnök védnökségével valósult meg, kiindulópontja a ljubljanai Képzőművészeti Akadémia öt tanárának eddigi pályája. Lázár Beáta, a Galéria-Múzeum Lendva igazgatója a csütörtök esti megnyitón elmondta: a kiállításon helyet kapott Emerik Bernard, Herman Gvardjancic, Jozef Muhovic, Franc Novinc és Branko Suhy. Ők a manuális képalkotás szellemi erejében bízva a festészeti hagyomány folytonossága mellett szállnak síkra – tette hozzá.
A szakember rámutatott arra is, hogy a most megnyílt kiállítás a professzorelődök – Janez Bernik és Andrej Jemec, Bogdan Borcic, Zoran Didek, Bozidar Jakac, Gojmir Anton Kos, Marij Pregelj és Gabrijel Stupica, valamint az akadémián ugyan nem tanító, de sok szlovén alkotó példaképéül szolgált Zoran Music – festményeit is bemutatja, ezzel betekintést nyújtva a szlovén festészet 1920-as évektől máig tartó folyamataiba.
A megnyitón Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója hangsúlyozta, hogy a jövő héten további részekkel bővül a válogatás. Az Aquila János keze által… című tárlat a középkori freskófestészet kiemelkedő alakjának, az Őrség–Muraköz–Stájerország háromszögében alkotó Johannes Aquilának állít emléket. Emellett külön összeállítás mutatja majd be a ma már Szlovéniához tartozó Alsólendván született, a Hősök tere arculatát is meghatározó szobrász, Zala György életművét.
Egy további kiállítás pedig, Joze Plecnik (1872–1957) – A karszti ember címmel a legjelentősebb 20. századi szlovén építész munkásságát ismerteti meg a budapesti nagyközönséggel. Tevékenysége, komplex urbanisztikai elképzelései máig befolyásolják a szlovén főváros, Ljubljana modern építészeti arculatát, többek között a központi városi temetőkomplexum, a Zale kialakítása is az ő nevéhez fűződik.
Az eseményen Hoppál Péter kulturális államtitkár arra emlékeztetett, hogy Szlovénia és Magyarország között az elmúlt két évtizedben egyre erősödő együttműködés tapasztalható. „Kiemelten fontos, hogy a szlovén állam Európának is példát mutatva biztosít kulturális autonómiát a muravidéki magyarságnak” – emelte ki. A politikus a Ljubljanában látható magyar tárlatról szólva arról beszélt, hogy a Magyar Művészeti Akadémia és a ljubljanai Képzőművészeti Akadémia kiállítását a szlovén közönség a látogatottsági mutatók alapján – az eddig eltelt egy hónapban mintegy tizenháromezer látogatót vonzott – nagy érdeklődéssel fogadja.
