Kedvező maradhat a gazdasági környezet a bankok számára a közép- és kelet-európai (kke) régióban. A kke-országok többsége 2017-ben a legnagyobb gazdasági növekedést produkálta 2010 óta. Az országok többségében a jövőben is jó ütemben növekedhet a GDP, bár idén és jövőre lassulás várható.
A hitelezés növekedése némileg lassul majd az elmúlt két év legnagyobb növekedési rátáit felmutató országokban, s az eddig lemaradókban pedig várhatóan erősödik majd az üteme – derül ki az UniCredit Bank lapunkhoz eljuttatott összefoglalójából. A közlemény a csoport közép- és kelet-európai bankpiaci tanulmányának legfontosabb megállapításait foglalja össze. Ebből az látszik, hogy a hitelezés növekedési ütemének gyorsulása várható különösen Magyarországon, Szlovéniában és Szerbiában, ugyanakkor némi lassulásra számítanak Csehországban és Szlovákiában, Romániában és Törökországban, míg a többi országban a jelenlegihez közeli növekedési rátára számítanak. A nem teljesítő hitelek csökkenő aránya volt a közép- és kelet-európai régió legszembeötlőbb jellemzője az elmúlt három évben, és várhatóan az marad a továbbiakban is.
A javulás hátterében jórészt a nem teljesítő hitelek eladása, az eredményesebb behajtás és a gazdasági fellendülés áll, különösen Romániában, Magyarországon, Szerbiában és Szlovéniában. Az új beáramlásokat a jövőben korlátozza majd a fejlettebb kockázatkezelési gyakorlat. Az adózás előtti eredmény és az eszközállomány összehasonlításával mért jövedelmezőség valószínűleg a jelenlegi szinten marad, ami jóval magasabb, mint a nyugat-európai mintavétel alapján mért adat, azaz az 1,3 százalék szemben a 0,4 százalékkal. A viszonylag alacsony kamatlábkörnyezetben továbbra is központi jelentőségű lesz a költségkontroll szerepe és az eszközminőség előtérbe helyezése.
A javulás hátterében jórészt a nem teljesítő hitelek eladása, az eredményesebb behajtás és a gazdasági fellendülés áll, különösen Romániában, Magyarországon, Szerbiában és Szlovéniában. Az új beáramlásokat a jövőben korlátozza majd a fejlettebb kockázatkezelési gyakorlat. Az adózás előtti eredmény és az eszközállomány összehasonlításával mért jövedelmezőség valószínűleg a jelenlegi szinten marad, ami jóval magasabb, mint a nyugat-európai mintavétel alapján mért adat, azaz az 1,3 százalék szemben a 0,4 százalékkal. A viszonylag alacsony kamatlábkörnyezetben továbbra is központi jelentőségű lesz a költségkontroll szerepe és az eszközminőség előtérbe helyezése.
