A magyar gazdaság teljesítménye a korábbi jelentéssel megegyezően szilárd, noha Magyarország korlátozott haladást mutat az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásainak végrehajtásában - közölte az Európai Bizottság a 2017-es európai szemeszter szerdán közzétett téli jelentésében.
Az Európai Bizottság éves növekedési jelentésében hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság stabilitását az egyre növekvő hazai kereslet eredményezte.
Magyarországon a hazai össztermék (GDP) mértéke felülmúlta a 2008-as gazdasági válság előtti csúcsértékét, 2016-ban 1,9 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás és a nettó exportbevételeknek köszönhetően.
Fidesz: Magyarország erősödik és ezt Brüsszel is kénytelen elismerni
A Fidesz szerint Magyarország erősödik és ezt már Brüsszel is kénytelen elismerni - reagált a nagyobbik kormánypárt az Európai Bizottság jelentésére.
A Fidesz kifejtette: a jelentés is elismeri, hogy a magyar gazdaság teljesítménye szilárd, nő a foglalkoztatás, csökken a fiatalok munkanélkülisége, a fegyelmezett gazdálkodásnak köszönhetően alacsony a hiány és csökken az államadósság.
Hangsúlyozták: mindent meg kell tenni, hogy megakadályozzák, hogy "Brüsszel újabb gazdasági jogosítványokat vegyen magához és elvegye a tagállamoktól az adópolitikát, mert ezzel veszélybe sodorná az összes eddigi eredményünket".
Ennek ellenére a gazdasági növekedés továbbra is egy teljes százalékponttal alacsonyabb a válság előtti mutatókhoz képest. Tavaly az Európai Unió (EU) által támogatott beruházások átmeneti visszaesése miatt megtorpant a növekedés, ugyanakkor a fogyasztás, az unió támogatta beruházások újbóli megindulása és az expanzív fiskális politika nyomán várhatóan 3,7 százalékos növekedést hoz 2017-ben.
A bizottság megállapította, hogy az államadósság folyamatos csökkenése javította Magyarország pénzügyi stabilitását. A testület úgy látja, Magyarország fiskális politikája megfontolt, de a költségvetési irányvonal várhatóan lazulni fog. A költségvetési kiigazítás hiánya miatt a strukturális egyenleg romlása veszélyt jelent a középtávú adósság csökkentésére.
A bizottság szerint a magyar bankrendszer erősödött az elmúlt két évben a javuló gazdasági környezet és a bankokra kivetett adó mérséklésének következtében. A magyar bankok finanszírozási struktúrája és tőkehelyzete megfelelő, valamint javultak a magánszektor hitelezési kilátásai, de a hitelállomány növekedése mérsékelt maradt.
Szakértők: működik a magyar gazdaságpolitikai modell
A magyar gazdaságpolitikai modell működik, és ezt egyre több nemzetközi kutatás is visszaigazolja - mondta György László, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza szerdán az M1 aktuális csatornán a Szemtől szembe című vitaműsorban.
A Századvég vezető közgazdásza kifejtette: 2010 után a magyar gazdaság úgy bővül, hogy a külső tartozás, az államadósság nem növekszik. Felidézte: 2010 előtt húsz évig az ország úgy bővült, hogy vagy a külső adósság vagy a teljes államadósság emelkedett. Rámutatott arra is, hogy a nettó reálbérek az elmúlt 6,5 év alatt jobban nőttek, mint az azt megelőző negyven évben.
György László szólt arról, a GDP-5-6 százaléka elhagyja az országot jövedelem formájában, emiatt van az, hogy miközben gazdasági fejlettségben háromszoros, addig a bérekben ötszörös különbség van Nyugat-Európa és Magyarország között.
Magas István, a Corvinus Egyetem tanára úgy vélte, a kormány a pénzügyi stabilitás megteremtésében sikeres volt. Szerinte azt, hogy történt-e paradigmaváltás, csak 5-10 év múlva lehet megítélni. Kellő perspektívában és nemzetközi összehasonlításban látható majd Magyarország esetében is, hogy jól tudta-e kihasználni a beérkező külföldi tőkét, európai uniós forrást, ami éves szinten a GDP 4-5 százaléka - tette hozzá.
A bérfelzárkóztatásról Magas István elmondta: a kormánynak meg kell tennie a támogató lépéseket, szerinte az államháztartás viszonylag jól jár majd a béremelkedéssel, a munkaerőpiaci pezsgéssel.
A jelentés szerint a munkanélküliség tovább javult, a válság előtti szint alá csökkent, ugyanakkor még mindig magas az uniós átlaghoz képest. A munkaerő-kínálat a nyugdíjkorhatár emelésével növekedett, azonban több ágazatban továbbra is hiány van úgy a képesítéssel, mint a képesítés nélküli munkaerőből.
A szegénység mértéke is csökkent a legutóbbi jelentéshez képest, de továbbra is jelentős a gyerekek, különösképpen a romák körében, ugyanakkor a szociális támogatás és a munkanélküli ellátások lefedettsége továbbra is korlátozott.
A romák gyenge egészségügyi állapota és az orvosi ellátáshoz való egyenlőtlen hozzáférés negatívan befolyásolja a munkaerőpiacon való részvételüket - húzta alá az Európai Bizottság.
A jelentés szerint az országspecifikus ajánlások végrehajtásában Magyarország előrelépett ugyan az alacsony jövedelműek adóértékének csökkenése terén és a közfoglalkoztatás rendszeréből a munkaerőpiacra való átlépés megkönnyítésében, ugyanakkor elmaradást mutat az ágazati különadók csökkentése, a közbeszerzés rendszere, az átláthatóság, a szociális és munkaügyi ellátások, az oktatáspolitika területén, valamint olyan hátrányos helyzetű csoportok, mint a romák integráló oktatásban való részesítésének kérdésében.
Végezetül a bizottság aláhúzta: az intézményi teljesítmény hiányosságai nehezítik az üzleti környezetet és csökkentik a gazdaság növekedési potenciálját. Az üzleti élet fellendülésének legfőbb akadálya a testület szerint az instabil szabályozási környezet, az érintettek bevonásának és a politikai döntéshozatal hiányosságai.
A költségvetési folyamat átláthatósága és kiszámíthatósága továbbra is korlátozott, a közbeszerzéseket még mindig a korlátozott verseny és az átláthatóság hiánya jellemzi - áll a jelentésben. A korrupciós kockázatok továbbra is magasak, visszaszorítása érdekében hozott intézkedések kérdésében lényeges hiányosságok mutatkoznak - vélekedett az Európai Bizottság.
NGM: Az Európai Bizottság is elismeri a magyar gazdaság teljesítményét
Az Európai Bizottság (EB) 2017. évi országjelentésében foglaltak is azt mutatják, hogy Magyarország erősödik, és a gazdaság teljesítményét már a nemzetközi szervezetek is elismerik - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán.
A közlemény szerint az EB elismerően ír az adósságcsökkentésről, a gazdasági növekedésről, a munkahelyteremtésről, pozitívan értékeli a közelmúlt kormányzati intézkedéseit is. Az EB szerdán közölt jelentése szerint számottevően javult a magyar gazdaság külső- és belső egyensúlyi pozíciója, jelentősen csökkent eladósodottsága és sérülékenysége, a tartós és egyre kiegyensúlyozottabb szerkezetű bruttó hazai termék (GDP) növekedése mellett.
A kormány fegyelmezett költségvetési politikájának köszönhetően a hiány jóval a GDP 3 százaléka alatt marad - írta az NGM. Az alacsony hiány és a javuló növekedés következtében a GDP-arányos államadósság pályája továbbra is csökkenő, 2018-ra a GDP 71 százalékára mérséklődhet a ráta. A javuló versenyképességnek és exportteljesítménynek is köszönhetően a külkereskedelemi- és a folyó fizetési mérleg is jelentős aktívumot mutat.
A béremelés és járulékcsökkentés erősíti a gazdasági növekedést
Az NGM szerint az országjelentésben fontos helyet kap, hogy a 2016 novemberében megkötött bérmegállapodás keretében a több lépcsőben megvalósuló minimálbér- és szakmai bérminimum-emelés, és az ahhoz kapcsolódó munkáltatói járulékcsökkentés az elkövetkező években nagymértékben erősíti a gazdasági növekedést, mérsékli az adóterhelést, továbbá hozzájárul a termelékenység növekedéséhez.
A dokumentum a korábbi kritikus hangvételű megállapítások helyett ezúttal elismeri a tárca szerint, hogy az elmúlt évek kormányzati intézkedései hozzájárultak a lakossági-, és a vállalati hitelezés beindulásához. A bankok finanszírozási- és tőkehelyzete erős, a devizahitelek forintosításával pedig a kormány kiiktatta a bankrendszer legjelentősebb sérülékenységi forrását - írták.
Javuló munkaerő-piaci helyzet
A bizottsági értékelés pozitívan szól arról, hogy jelentősen javult a munkaerő-piaci helyzet, nemcsak a munkanélküliek száma, hanem a tartós és az ifjúsági munkanélküliség is csökkent. Az NMG tájékoztatása szerint az EB ezúttal részletesen szólt a közmunkaprogram eredményeiről is. Elkezdett csökkenni a közfoglalkoztatottak száma, ami a javuló munkaerő-piaci folyamatokat tükrözi. A bizottság üdvözölte, hogy a kormány nem tervezi a rendszer bővítését és intézkedéseket fogadott el, hogy javítsa az átmenetet az elsődleges munkaerőpiacra - írta az NGM.
