Az ország versenyképességének megtartása, növelése érdekében a magyar infrastruktúra fejlesztése szükséges, és ebben a vasútnak meghatározó szerepe van - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Magyar Vasút 2016 szakmai rendezvényen, Budapesten.
Kifejtette: cél, hogy Magyarország Közép-Európában megkerülhetetlen, nélkülözhetetlen legyen logisztikai szempontból.
Szijjártó Péter a versenyképesség növelése érdekében a szükséges vasúti fejlesztések között említette a távol-keleti áruk Nyugat-Európába eljuttatásához a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítését, a magyar külgazdaság szempontjából fontos Koper kikötő vasúti megközelítésének javítását, illetve Nyugat-Magyarország bekapcsolását a kontinens észak-déli vasúti hálózatába.
A tárcavezető kiemelte: az érintettek között egyetértés van abban, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztését az uniós beruházási előírások mentén hajtják végre, számítások szerint a befektetés 550 milliárd forintba kerülne, óránkénti 160 kilométeres sebességgel közlekednének rajta a vonatok, a vonalat két vágányúvá tennék, illetve növelnék a pálya tengelyterhelhetőségét.
A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésével kapcsolatban elmondta: a tervek szerint a kínai fél a finanszírozásra vonatkozó javaslatát október végéig juttatja el a magyar fél számára. A MÁV és kínai partnere vegyesvállalatot hoz létre a beruházás lebonyolítására, ez a vegyesvállalat novemberig a MÁV-val megállapodik a feltételekről, és várhatóan november 5-6-án Rigában a felek a hitelkonstrukcióról megállapodnak.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: az exportáló magyar cégeknek fontos a Koper-Budapest vasúti összeköttetés modernizációja, a koperi kikötő egyre fontosabb szerepet játszik Magyarország külkereskedelmében.
A konferencián Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a kormány vasútpolitikájáról szólva kijelentette: a vasút társadalompolitikai ügy, a kormány vasútpolitikai intézkedései között említette, hogy hosszú távon kiszámíthatóvá tette a vasút finanszírozását a közszolgáltatási szerződések megkötésével, illetve a MÁV adósságát a 2010. évi 330 milliárd forintról 73 milliárd forintra csökkentette mostanra, a szétforgácsolt vállalatot három nagy céggé alakította, és kitért arra, hogy a MÁV-ra fontos feladat vár a HÉV-ek átvételével, hiszen naponta a budapesti agglomerációban 200 ezer ember utazik rajtuk.
