Egyre gyakrabban merül fel a vezető tisztségviselők felelősségre vonása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által megállapított adótartozásokért, és a jövőre hatályba lépő jogszabályok tovább nehezítik a dolgukat – hívja fel a figyelmet a Deloitte.
A NAV az adótartozások behajtása érdekében, a gazdasági társaság pedig a gondatlan ügyvezetésből eredő károk megtérítése iránt léphet fel a vezető tisztségviselőkkel szemben – jelezte a jogi szolgáltatásokat is nyújtó intézmény a távirati irodának.
Adóhatóság általi végrehajtásra csak kivételesen van lehetőség, akkor, ha a vezető tisztségviselő előre látja, a társaság nem fogja tudni befizetni tartozásait, de mégsem a NAV érdekeinek a szem előtt tartásával jár el. A Kúria idén kiadott joggyakorlat-elemző véleménye szerint az adóhatósági végrehajtási eljárások általában nagyobb sikerrel jártak, mint amikor más hitelezők indítottak ilyen eljárást, mert az adóhivatal részletes információkkal rendelkezik a vezető tisztségviselők ingó és ingatlan magánvagyonáról. A tisztségviselők az őket megbízó gazdasági társaságok által is felelősségre vonhatók, ha nem kellő gondossággal járnak el, nem készítik fel a munkavállalókat a várható átvilágításra.
Harcos Mihály, a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda adóperes ügyvédje szerint az egyik leggyakoribb hiba, hogy a vállalkozások az ellenőrzési eljárás alatt nem adnak át lényeges iratokat az adóhatóságnak, az iratok csatolását a jogorvoslati eljárásban próbálják pótolni.
Az új adóeljárási szabályok miatt jövőre már csak kivételesen lesz lehetőség a NAV ellenőrzés során elkövetett hibák korrigálására. Új tények, bizonyítékok előadására a bíróság előtt sem lesz lehetőség, kizárólag az adóhatósági eljárás során feltárt és átadott bizonyítékokat fogják felülvizsgálni.
Adóhatóság általi végrehajtásra csak kivételesen van lehetőség, akkor, ha a vezető tisztségviselő előre látja, a társaság nem fogja tudni befizetni tartozásait, de mégsem a NAV érdekeinek a szem előtt tartásával jár el. A Kúria idén kiadott joggyakorlat-elemző véleménye szerint az adóhatósági végrehajtási eljárások általában nagyobb sikerrel jártak, mint amikor más hitelezők indítottak ilyen eljárást, mert az adóhivatal részletes információkkal rendelkezik a vezető tisztségviselők ingó és ingatlan magánvagyonáról. A tisztségviselők az őket megbízó gazdasági társaságok által is felelősségre vonhatók, ha nem kellő gondossággal járnak el, nem készítik fel a munkavállalókat a várható átvilágításra.
Harcos Mihály, a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda adóperes ügyvédje szerint az egyik leggyakoribb hiba, hogy a vállalkozások az ellenőrzési eljárás alatt nem adnak át lényeges iratokat az adóhatóságnak, az iratok csatolását a jogorvoslati eljárásban próbálják pótolni.
Az új adóeljárási szabályok miatt jövőre már csak kivételesen lesz lehetőség a NAV ellenőrzés során elkövetett hibák korrigálására. Új tények, bizonyítékok előadására a bíróság előtt sem lesz lehetőség, kizárólag az adóhatósági eljárás során feltárt és átadott bizonyítékokat fogják felülvizsgálni.
