A mémek az internetes kommunikáció legjellemzőbb formájává nőtték ki magukat mára. Egyszerűségüknél, kifejezőerejüknél fogva bármit képesek vagyunk általuk elmondani. A kifejezést először Richard Dawkins alkalmazta, de nem egészen úgy, ahogy ma az internetes mémeket értjük.
Richard Dawkins evolúciós biológus a mém kifejezést először Az önző gén című munkájában használta, majd a A hódító gén című könyvében részletesen is tárgyalta – magyarázta lapunknak Demeter Márton kommunikációkutató. Alapkoncepciójaként az evolúció alapegységének a gént tekintette. Elmélete szerint a gének a túlélésért folytatott küzdelme adja annak a folyamat dinamikáját, amit a tudósok evolúciónak tekintenek. Majd feltette a kérdést: lehetséges-e, hogy ugyanez az élet egyéb területein is érvényes, így a pszichológiában vagy a társadalom működésében is? Ehhez kellett megtalálnia azokat az elemeket, amelyek a biológiai mintájára a pszichológia és társadalom legkisebb, mutálódó és reprodukáló egységeiként működnek.
Kifejezést alkotni egyszerűbb, mint alapjelenségeket kategorizálni és megfigyelni, ezért Dawkins mémnek nevezett minden társadalmi elemet, ami szerinte mutálódhat vagy reprodukálódhat. A mém szellemes kifejezése is a görög mimeisthai (utánozni) szóból ered. Mivel a társadalom jeleinek nagy többsége szimbólum, vagyis változtatható és átadható, könnyen megfigyelhető volt, hogy minden mém. Dawkins szerint tehát mémek hordozzák a gondolatokat, még a vallásokat is, amelyek értelem nélkül, véletlen mutációkkal adódnak át emberről emberre. Dawkins biológusként komoly szakember, ám szociológiailag képzetlen. A társadalom működését tisztán biológiai arzenállal nem lehetséges megérteni és levezetni. A mémre egyetlen érvényes definíció sem született, a memetikával foglalkozó irodalmárok többsége egészen más szinteken lévő dolgokat nevez mémnek csak azért, mert az elemzett dolgok átadhatóak és szimbolikusak, tehát megváltoztathatóak – mondta a kutató.
Az internetes mémek (általában közösségi oldalakon terjedő képi anyagok, amelyek tipikusan életbölcsességeket vagy humoros gondolatokat tartalmaznak) mémvolta ellen Dawkins tiltakozott a leghevesebben, hiszen azok szándékos emberi átalakítások és megosztások művei, míg ő maga véletlen mutációkról és reprodukcióról beszélt. Ugyanis amíg az evolúció nem igényel tudatos cselekvőt, addig a társadalom ágensei a világnak és önmaguknak értelmet tulajdonítanak, tetteiknek pedig szándékot. Így a reprezentációátadás és -módosítás mindig értelemtelített.
Ha ezt alkalmazzuk a biológiára, Szent Tamás ötödik a posteriori istenérvét kapjuk, miszerint a teremtmények genetikai szinten is célra irányítottak. Ez épp az ellentéte Dawkins ateista nézeteinek, amelyeket számtalan vallási vitában elmondott. A társadalmi reprezentációk vizsgálata – hangsúlyozta Demeter Márton – ettől függetlenül fontos. A mémelmélet nyomában új, releváns kutatási területek alakultak, mint a Sperber-Wilson-féle epidemiológia vagy a hazai hálózattudomány, amelynek jeles képviselője Barabási Albert László.
Kifejezést alkotni egyszerűbb, mint alapjelenségeket kategorizálni és megfigyelni, ezért Dawkins mémnek nevezett minden társadalmi elemet, ami szerinte mutálódhat vagy reprodukálódhat. A mém szellemes kifejezése is a görög mimeisthai (utánozni) szóból ered. Mivel a társadalom jeleinek nagy többsége szimbólum, vagyis változtatható és átadható, könnyen megfigyelhető volt, hogy minden mém. Dawkins szerint tehát mémek hordozzák a gondolatokat, még a vallásokat is, amelyek értelem nélkül, véletlen mutációkkal adódnak át emberről emberre. Dawkins biológusként komoly szakember, ám szociológiailag képzetlen. A társadalom működését tisztán biológiai arzenállal nem lehetséges megérteni és levezetni. A mémre egyetlen érvényes definíció sem született, a memetikával foglalkozó irodalmárok többsége egészen más szinteken lévő dolgokat nevez mémnek csak azért, mert az elemzett dolgok átadhatóak és szimbolikusak, tehát megváltoztathatóak – mondta a kutató.
Az internetes mémek (általában közösségi oldalakon terjedő képi anyagok, amelyek tipikusan életbölcsességeket vagy humoros gondolatokat tartalmaznak) mémvolta ellen Dawkins tiltakozott a leghevesebben, hiszen azok szándékos emberi átalakítások és megosztások művei, míg ő maga véletlen mutációkról és reprodukcióról beszélt. Ugyanis amíg az evolúció nem igényel tudatos cselekvőt, addig a társadalom ágensei a világnak és önmaguknak értelmet tulajdonítanak, tetteiknek pedig szándékot. Így a reprezentációátadás és -módosítás mindig értelemtelített.
Ha ezt alkalmazzuk a biológiára, Szent Tamás ötödik a posteriori istenérvét kapjuk, miszerint a teremtmények genetikai szinten is célra irányítottak. Ez épp az ellentéte Dawkins ateista nézeteinek, amelyeket számtalan vallási vitában elmondott. A társadalmi reprezentációk vizsgálata – hangsúlyozta Demeter Márton – ettől függetlenül fontos. A mémelmélet nyomában új, releváns kutatási területek alakultak, mint a Sperber-Wilson-féle epidemiológia vagy a hazai hálózattudomány, amelynek jeles képviselője Barabási Albert László.
