A választópolgárok több mint fele el fog menni a kötelező betelepítési kvótával kapcsolatos népszavazásra, és többségében nemmel fognak szavazni – mondta a Századvég kutatási igazgatója az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában. Közben közölte az NVI, hogy megérkeztek az októberi népszavazásra az első levélszavazatok.
Egy francia település is szavaz október 2-án
Referendumot írt ki október 2-ra a délkelet-franciaországi Allex polgármestere, miután az állam a helyiek megkérdezése nélkül ötven menedékkérőt tervez áttelepíteni a calais-i migránstáborból a 2500 lakosú településre - adta hírül csütörtökön a France2. A legutóbbi nyilvános önkormányzati ülésen heves vita alakult ki a menekültek befogadásáról, amiről a helyi prefektúra néhány nappal korábban döntött. Az ellenzők elsősorban a magas munkanélküliség miatt tartanak attól, hogy a külföldiek érkezése feszültséget teremt a környéken. Gérard Crozier jobboldali polgármester a köztelevíziónak elmondta: nem az a lényeg, hogy ellene vagy mellette vannak a helyiek, hanem az, hogy megkérdezzék a véleményüket. A prefektúra jelezte, hogy az október 2-i népszavazás eredménye nem kötelezi semmire, és az elsősorban afrikai és közel-keleti menedékkérőket még a hónap vége előtt áttelepítik Calais-ból.
Orbán Balázs közölte, a Századvég legfrissebb felmérése szerint a baloldali pártok által hangoztatott népszavazási bojkottot a megkérdezettek döntő többsége elutasítja. A megkérdezettek 81 százaléka nem ért egyet a bojkottal, és még a baloldalhoz tartozók között is 51 százalék azok aránya, akik szerint nem szerencsés ez a stratégia – mondta a kutatási igazgató.
Megjegyezte, az európai politikusok többsége is érzékeli és egyetért azzal, hogy ha ilyen nagy tömegben és intenzitással áramlanak be emberek Európába, az politikai feszültséget fog okozni, és ez az ő támogatottságukat is csökkentheti. Azonban továbbra nincs egyetértés abban, hogy Európa jövőjét pontosan milyen bevándorláspolitikára kell építeni.
Pintér Sándor: A népszavazás a migránsok és kultúrájuk befogadásáról szól
Az október 2-ai népszavazáson egyebek mellett arra kell választ adnunk, hogy be akarjuk-e fogadni a migránsokat és kultúrájukat, akarjuk-e a későbbiekben velük tölteni a hétköznapjainkat, milyenek legyenek az iskoláink - mondta a belügyminiszter a csütörtök esti lakossági fórumon Egerben. Pintér Sándor úgy fogalmazott: eldönthetjük, hogy egy brüsszeli fizetett bürokrata által kitalált dolgot nekünk "jó katonaként" végre kell-e hajtanunk. Arról is beszélt, hogy az ENSZ menekültügyi szervezete szerint mintegy 36 millió ember tart jelenleg is Európa felé a Közel-Kelet és Észak-Afrika felől.
Simicskó István: A népszavazás nemzeti ügy
Az október 2-ai népszavazás nemzeti ügy, stratégiai jelentőségű döntésről van szó - jelentette ki Simicskó István honvédelmi miniszter csütörtökön Fóton, egy lakossági fórumon. A miniszter a "nem" szavazat mellett érvelve arra hívta fel a figyelmet, hogy a "brüsszeli bürokraták" által tervezett betelepítési kvóta újabb meghívólevél a válsággócokból érkezőknek, és jelentős mértékben elősegíti a gazdasági bevándorlást is. Simicskó István azt is hangsúlyozta, hogy az elmúlt egy év migrációs folyamata jelentős biztonsági kockázatokat mutat a terrorcselekmények számának növekedésében, a nőkkel és a kiskorúakkal szembeni erőszakos cselekmények tekintetében is.
Dömötör Csaba: Brüsszel tart a népszavazástól és megpróbálja ellehetetleníteni
A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint Brüsszel tart az október 2-i népszavazástól és mindent megtesz annak érdekében, hogy ellehetetlenítse a referendumot; "ravaszkodnak" és folyamatosan nyomást gyakorolnak. Dömötör Csaba hangsúlyozta: különösen megdöbbentőek azok a brüsszeli nyilatkozatok, amelyek a népszavazás intézményét támadják. Mint mondta, a népszavazás a demokrácia egyik alapvető intézménye, "ezért arra kérünk minden uniós vezetőt, hogy ne akarja megvédeni Európát az állampolgároktól, végre vegye figyelembe az aggodalmaikat". Szerinte a népszavazás Európát is erősítheti. Mint mondta, "olyan Európát szeretnénk", amely képes megvédeni a közösségeit, a kultúráját és képes fenntartani a biztonságot az állampolgárok számára.
Brüsszel már meghozta döntését a kvótacsomagról, ha rajtuk múlna, lenne kötelező elosztási eljárás a tagországok között és lenne pénzbüntetés is, ha ebben valaki nem akar részt venni, továbbá a családegyesítéseket is megkönnyítenék. Hozzátette: most a tagállamokon a sor, amelyek megakadályozhatják ezeknek a döntéseknek az életbe lépését.
Kiemelt magyar érdek, hogy Brüsszel minden elemét visszavonja a kvótacsomagnak. Ezt azonban a parlamenti államtitkár szerint csak akkor fogja Brüsszel megtenni, ha sokan vesznek részt a népszavazáson.
CÖF-CÖKA: 22 civil szervezet csapdát állít
A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) szerint azon a civil szervezetek, amelyek a népszavazás ellen lépnek fel, csapdát állítanak a magyar polgároknak. A CÖF-CÖKA vezetői szerint a huszonkét, migránsok betelepítését elutasító népszavazás ellen fellépő civil szervezet "pár kivételtől eltekintve egy amerikai milliomos és a külföldi adományozók pénzéből hangoskodó" szervezet. Véleményük szerint a "22-es csapdája" arról szól, hogy a magyar emberek önállóságukat feladva ne döntsenek saját sorsukról. Szerintük ezzel nem kevesebbet üzennek, mint "álljunk az embercsempészek, az illegálisan érkező honfoglaló migránsok és a köztük megbújó terroristák oldalára". Minden magyartól kérik, hogy menjen el szavazni. A "megtévedt csapdát állítók" pedig nézzenek majd a népszavazás eredményének tükrébe.
Azzal összefüggésben, hogy felmerült, Brüsszel csökkentené a közép-kelet-európai országok számára biztosított fejlesztési forrásokat, ha ezek az országok nem akarnák életbe léptetni a kvótacsomagot, Dömötör Csaba azt mondta: "szeretnénk tisztázni, hogy az uniós forrásokat nem valamiféle kegyelemadománynak tekintjük, hanem kompenzációnak azért, hogy Magyarország az uniós csatlakozással megnyitotta piacait".
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter kijelentésével az államtitkár nyílt nyomásgyakorlásról beszélt, amely abszurdnak és sértő.
Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint egy kormánypárti parlamenti képviselő, Móring József Attila tanácskozásra hívta a választókerületi polgármestereket, Dömötör Csaba azt mondta: úgy tudja, ezt több képviselő is megtette, az egyeztetések célja pedig, hogy konzultáljanak arról, milyen hatásai lehetnek a brüsszeli kvótacsomagnak. A csomag ugyanis szerinte a településeket érinti leginkább, így a tanácskozásokat fontosnak nevezte. Felidézte: szükséges a helyi szintű konzultáció, mivel nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, ahol eddig migránsokat telepítettek le, ott ezt a települések közt szétszórva tették. Azzal kapcsolatban, hogy az MSZP szerint mindez a letelepedési kötvényekkel van összefüggésben, Dömötör Csaba úgy reagált: ez abszurd és nevetséges, majd hozzátette, egészen biztos abban, hogy az
egyeztetések során mindössze veszélyjelzésről van szó.
Völner Pál: Fontos a szavazás
Erdélyi találkozókon hívta fel szerdán és csütörtökön a figyelmet a betelepítési kvótákkal kapcsolatos magyarországi népszavazás fontosságára Völner Pál országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A politikus szerdán Szatmárnémetiben, csütörtökön Kolozsváron és a szilágysági Sarmaságon találkozott helyi véleményformálókkal. Próbálta tudatosítani a beszélgetések során, hogy a népszavazás egy kicsit az erdélyi magyarságról is szól, hiszen Románia is tagja az Európai Uniónak, és a kényszerbetelepítési kvóták minden EU-tagállamra vonatkoznak. "Azt érzékelem, hogy annak ellenére, hogy az itteni területeket közvetlenül nem érinti ez az új népvándorlás, az itteni emberek képben vannak, érdekli őket a téma, és úgy tűnik, hogy mellénk fognak állni, és leadják a levélszavazataikat" - jelentette ki az államtitkár. Hozzátette, mintegy 260 ezer külhoni magyar vetette fel magát a választói névjegyzékbe, és a nemzeti összetartozást fejezné ki, ha a külhoniak körében is legalább olyan arányban vennének részt a népszavazáson, mint Magyarországon. "Az állampolgárság, a szavazati jog, és e jog gyakorlása is a nemzeti összetartozásról szól. Minden ilyen esemény erősíti az összetartozásunk tudatát" - fogalmazott az államtitkár.
Megérkeztek az első levélszavazatok az NVI-be
A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélben szavazhatnak az október 2-ai népszavazáson, az NVI augusztus utolsó hetében postázta ki a levélcsomagokat. Összesen 266 ezer levélcsomag készült el, a választási iroda 224 ezer levélcsomagot küldött ki postán. Az NVI csütörtökön közölte, hogy szerdán megérkezett az első három levélszavazat. Az NVI mostantól reggelente internetes tájékoztató oldalán, a www.valasztas.hu oldalon közli, hány levélszavazat érkezett vissza az októberi népszavazásra. Ezeket elzárva tárolják szeptember 26-áig, az NVI akkor kezdi meg a levélszavazatok külső borítékának felbontását és (a szavazatot tartalmazó boríték felbontása nélkül) a választópolgár azonosítását. A szavazatot tartalmazó borítékot pedig csak a voksolás befejezése után bontják fel az NVI-ben, és akkor kezdődhet a voksok összeszámlálása is.
Fidesz: Brüsszel akar bevándorlókat telepíteni az országba
A nagyobbik kormánypárt parlamenti frakciójának közleményében Harangozó Gábor, az MSZP parlamenti képviselőjének sajtótájékoztatójára reagált. Az ellenzéki párt politikusa a fideszes Móring József Attila parlamenti képviselő polgármestereknek írt levelére hivatkozva azt mondta, „a Fidesz az emberek háta mögött elkezdte összeírni azokat az ingatlanokat, ahová a polgármestereikkel bevándorlókat akarnak betelepíteni”.
A Fidesz válaszában kijelentette, a párt politikusai - köztük Móring József Attila - éppen a betelepítés veszélyéről kezdeményeztek konzultációt a vidéki települések polgármestereivel. A brüsszeli kvótacsomag életbe lépése ugyanis azt jelentené, hogy a Magyarországra telepített bevándorlók elhelyezésére - számos más európai országhoz hasonlóan - állami, önkormányzati, közösségi ingatlanokat át kellene adni - tették hozzá.
Hangsúlyozták, a népszavazás célja megváltoztatni a brüsszeli döntéseket és megvédeni a magyar családokat és településeket.
Három héttel a népszavazás előtt a szocialistáknak őszintén el kellene mondaniuk, hogy igent vagy nemet mondanak a kényszerbetelepítésre - írta a Fidesz.
MSZP: Politikai paraván az októberi népszavazás
A valós problémák elfedésére szolgáló politikai paravánnak nevezte az októberi népszavazást a szocialista pártelnök csütörtökön Kaposváron, és távolmaradásra kérte a választókat. Molnár Gyula szerint ez egy "álnépszavazás", amely "az elmúlt hónapok gyűlöletkampányával" együtt arról szól, miként lehet elfedni az oktatás botrányos helyzetét, az egészségügy elképesztő állapotát, és azt, hogy ma Magyarországon a munkanélküliek, a segélyből élők mellett már a fizetésből élők helyzete is nehéz, mert nem tudnak kijönni a jövedelmükből. Nincs kötelező betelepítési kvóta, ezért a kérdés, amelyet népszavazásra tettek fel, nincs is. Ebben a helyzetben az lenne a korrekt döntés, ha Orbán Viktor és a Fidesz bocsánatot kérne a magyar emberektől, és visszavonnák a referendumot - fogalmazott.
Jobbik: Az illegális migráció valódi veszélyt jelent az európai civilizáció számára
A Jobbik véleménye szerint a tömeges méretű illegális migráció valódi veszélyt jelent Magyarország és az európai civilizáció számára - mondta a párt alelnöke, aki minden választót arra buzdított, hogy vegyenek részt az október 2-i kvótareferendumon és ott nemmel voksoljanak. Toroczkai László elmondta pártjuknak is meg kell szólalnia, most amikor a Soros Alapítvány által létrehozott Eötvös Károly Intézet is "beszállt a kampányba" és arra buzdítják az embereket, hogy maradjanak otthon vagy esetleg "igennel szavazzanak".
Ásotthalom polgármestere szerint "egész Európa, normális, még egészségesen gondolkodni tudó társadalma aggódva figyeli, hogy mi fog történni október 2-án Magyarországon, a népszavazáson". Amennyiben a referendum érvénytelen vagy az igenek lennének többségben, az nem csak Magyarország, de a kontinens és az EU jövőjére nézve is bajt jelentene - mondta a politikus.
Molnár: Juncker évértékelőjével Orbán álnépszavazása végleg elbukott
"Bebizonyosodott az, amit mindig is mondtunk: ez az álnépszavazás nem a menekültügyről, hanem Orbán Viktor hatalmi ambícióiról, az Európai Unióból való kilépés előkészítéséről szól" - fogalmazott sajtótájékoztatóján a képviselő.
"Mivel tegnap óta már bizonyítottan nem lehet tovább kvótákkal riogatni, ezért a Demokratikus Koalíció felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza az október 2-i, mára már végleg értelmetlenné és okafogyottá vált álnépszavazását" - mondta Molnár, hozzátéve, hogy "nincs mi ellen harcolni, felesleges elkölteni 6 milliárd forintot és folytatni a gyűlöletkampányt".
"Ha a népszavazást a kötelező kvótákról szóló uniós tervek hiányában is megtartják, az a magyar emberek immáron nyílt átverését jelenti" - hangsúlyozta a DK-s politikus.
