Az első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 4,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint rendkívül kedvező a gazdaság egészének első negyedévi növekedése, ami elsősorban az ipar, az építőipar és a szolgáltató szektor teljesítményének eredménye.
Az előző negyedévhez mérten 1,3 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék volumene a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az első három hónapban. A növekedéshez legnagyobb mértékben az ipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá.
Az elemzői konszenzus 3,5 százalékos bővülést prognosztizált. Utoljára 2014 második negyedévében nőtt hasonló mértékben a GDP, akkor 4,5 százalékkal. Első negyedévben 2006 óta nem volt magasabb növekedés.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón értékeli a legfrissebb GDP-adatokat - MTI Fotó: Bruzák Noémi
Varga Mihály: Egész évben 4 százalék felett teljesíthet a magyar gazdaság
A tárca tervei szerint egész évben 4 százalék fölött fog teljesíteni a magyar gazdaság, az eddigiek alapján ez mindenképpen megvalósulhat. Egyetlen makrogazdasági elemző vagy bank sem számított ekkora növekedésre - jelezte a nemzetgazdasági miniszter.
Varga Mihály reményét fejezte ki, hogy a kedvező eredmények hatására a hitelminősítők és a nemzetközi szervezetek is felülvizsgálják a magyar gazdaságra vonatkozó adataikat.
Kiemelte: a KSH adatai szerint az ipar 1,5 százalékkal, az építőipar 0,5 százalékkal járult hozzá a GDP-növekedéshez. A növekedést alapvetően meghatározta, hogy az ipar teljesítménye 7,8 százalékkal emelkedett az első negyedévben, az építőipar pedig csaknem 25 százalékkal nőtt, a hazai és uniós források egy része most jutott el az ágazatba.
A tárcavezető szerint az építőiparban további növekedési potenciál van, a hazai és uniós források felhasználása, a csok térnyerése látszik az építési engedélyek kiadásán, mindez még tovább fogja húzni az ágazatot.
A mezőgazdaság teljesítménye ugyanakkor inkább visszafoghatta a gazdaság teljesítményét.
A szolgáltató szektor kedvező teljesítménye mögött a tavaly novemberi hatéves bérmegállapodás és adócsökkentés hatása áll, ami javítja a vállalatok versenyképességét. Az előzetes adatok szerint a vendéglátás 6-7 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 3-5 százalék között nőtt az első negyedévben - ismertette, hozzátéve, ezt a KSH később pontosítja. Megjegyezte, hogy legutóbb három évvel ezelőtt nőtt ilyen mértékben a gazdasági teljesítmény.
Varga Mihály kiemelte: a magyar gazdaság jó pályán van, a gazdaság egészére vonatkozóan a konvergencia megmaradt. Hozzátette: a gazdaság növekedését nem eladósodás vagy hitelfelvétel táplálja, az idei évre tervezett hiánycél tartható, az államadósság pedig a korábbi évek szintje alá kerülhet. A tárca idén kínai Panda-kötvényt tervez kibocsátani, jelképes összegben.
Arra a felvetésre, hogy a kedvező növekedés teret adhat-e további adócsökkentésre, azt felelte: amit a kormány meg tudott lépni, azt már meglépte, nem kívánnak további adócsökkentést bevezetni. A 2018-as költségvetéshez is beadták már az adócsökkentési javaslatokat, ezek elfogadásra várnak.
Az önálló szerencsejáték-felügyelet létrehozásáról azt mondta, hogy az technikai változást jelent. Az új szervezet létrehozását egyebek között az igazolja, hogy NAV-főosztályként nem látható el az iparág felügyelete, és további létszámbővítést is igényel a feladat. Mindezzel megerősítik a hatóság hatáskörét is és erősítik az ellenőrzést. A következő egy-másfél évben a kiskereskedelemhez hasonlóan online rendszert vezetnek be a kaszinókban - közölte a nemzetgazdasági miniszter.
Az ipar, építőipar is erősen nőtt
Az adatok ismertetésekor Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője elmondta: az ipar, építőipar is erősen nőtt, amiben az alacsony bázis is szerepet játszott, és a piaci szolgáltatások is hozták a szokásos növekedési ütemet.
Az építőipar 24,7 százalékkal emelkedett az idei első három hónapban a tavalyi alacsony bázisról, amikor 27,6 százalékos visszaesést szenvedett el.
Az idei növekedésben valószínűleg az uniós támogatások hatása látszik. Az iparban a feldolgozóipar, azon belül a járműgyártás, a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártása és a gyógyszergyártás is megugrott.
A mezőgazdaságnál nem látnak jelenleg semmi növekedést, az most kivétel - jegyezte meg a KSH szakértője.
A főosztályvezető szerint a kereskedelemben éreztette a hatását, hogy jelentősen nőtt az első alkalommal forgalomba helyezett új autók száma, ami a háztartásokon túl a vállalkozások által vásárolt tételeket is tartalmazza.
A növekedési prognózisaik javítására készteti az elemzőket a vártnál is jobb GDP-adat
A piaci elemzők kilátásba helyezték, hogy a részletes adatok megismerése után fölfelé korrigálják az idei és a jövő év egészére vonatkozó előrejelzéseiket.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a jelenlegi kilátások alapján - többek között az építőipari fellendülés, valamint a beruházások uniós forrásokon alapuló bővülése miatt - idén 3,7 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság.
Hornung Ágnes: A gazdaság a saját erejéből teljesített kiválóan
A magyar gazdaság a saját erejéből teljesített kiválóan az első negyedévben - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára kedd este az M1 aktuális csatorna műsorában. Hornung Ágnes szerint ugyan optimisták voltak a gazdaság teljesítményét illetően, de még a tárcát is meglepte a KSH által kedden közölt jó eredmény.Az államtitkár szerint 2006-ban teljesen más volt a gazdaság szerkezete, mint most, amikor erős "belső lábakon" áll a gazdaság, és nem kölcsönökből származik a jövedelem. Megjegyezte, a növekedés fő mozgatórugója a szolgáltatás ágazata volt, amely önmagában 2,5 százalékkal járult hozzá a teljes, 4,1 százalékos értékhez.
A pontos értékeléshez meg kell várni a részletes adatokat, fűzte hozzá. A jelentős gyorsulásra a bázishatás miatt számítani lehetett, tavaly ugyanis az első negyedévben mindössze 1,1 százalékos volt az éves szintű növekedés. Idén az ipar közel 8 százalékos, az építőipar 25 százalékos növekedést ért el az év első három hónapjában. A szakember szerint az építőipari bővülésben az állami kiadások is szerepet játszanak, a múlt év végén jelentős kiadásokról döntött a kormány, ezek pedig már az építőipar és a GDP első negyedéves számaiban is megjelentek.
A kiskereskedelem és a lakosság fogyasztása is fontos a GDP alakulása szempontjából. Az még kérdés, hogy a háztartások a növekvő jövedelmüknek mekkora részét fordították fogyasztásra. A béremelkedésnek ugyanis csak egy része kötött ki a kiskereskedelemben, feltehetően a többletnek egy másik része a szolgáltatásoknál jelent meg - tette hozzá a K&H elemzője.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az erősebb bázis - és a kevesebb munkanap - miatt a második negyedévben kissé gyengülhet a dinamika, azonban az igen gyenge tavalyi harmadik és negyedik negyedév, valamint az év közben tovább gyorsuló beruházások és fogyasztás hatására az év második felében 4 százalék fölé gyorsulhat a növekedés.
A Takarékbank éves átlagos növekedési előrejelzését - a később megjelenő részletes adatoktól függően - 4 százalék közelébe módosíthatja a mostani 3,6 százalékról. Az idei évben a növekedést érdemben húzzák a beruházások, amit a lakás- és irodaépítési boom, a Mercedes, az Audi és más feldolgozóipari beruházások, a felfutó állami és EU által támogatott beruházások is élénkítenek. Ezek hatása az év második felében jelentkezhet, de áthúzódik a következő évre is. A fogyasztás az erősödő reálbér növekedés, a foglalkoztatás növekedése, a háztartások óvatossági megtakarításainak csökkenése miatt tovább gyorsulhat az év hátralevő részében. Jövőre a növekedés kissé meghaladhatja a 4 százalékot.
A magyarországi gazdaság növekedése régiós szinten is kiemelkedő, csupán a román GDP nőtt 5,7 százalékkal, a szlovák GDP 3,1 százalékkal bővült, míg a cseh GDP növekedése - bőven meghaladva a várakozásokat - 2,9 százalékos volt, jegyezte meg.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a tavalyi gyenge évzárást követő gazdasági felpattanás még az elemzői várakozásokat is komolyan felülmúlta, valószínűleg az ipar erősödése és annak exportra gyakorolt hatása okozhatta a meglepetést.
A felhasználási oldalt tekintve továbbra is a fogyasztás a magyar gazdaság húzóereje, de a beruházások is - a beinduló uniós projektekre és a versenyszférában zajló (főleg feldolgozóipari) nagyberuházásokra tekintettel - igen komolyan járulhattak hozzá a növekedéshez. A nettó export is pozitív hatással lehetett a GDP-növekedésre, annak ellenére, hogy a belső kereslet felfutása a fogyasztás és beruházások magas importtartalma miatt a behozatalt is komolyan élénkíthette.
Az ING által erre az évre előre jelzett 3,5 százalékos gazdasági növekedés így vélhetően pozitív revízióra szorul. Az első negyedévi adatok fényében az NGM által várt 4,1 százalékos idei GDP-növekedés már egyáltalán nem tűnik túlzóan optimistának.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint magasabb fokozatba kapcsolt a növekedés az első negyedévben, de szerepet játszott az is, hogy a tavalyi első negyedéves bázis kifejezetten alacsony volt.
Az adatközlés előtt az Erste növekedési becslése 3,4 százalék volt erre az évre. Az első negyedéves adatok ismeretében felfelé mutató kockázatokat látnak, azonban a részletek ismerete nélkül egyelőre nem módosítják azt. Annak ellenére, hogy a magyar gazdaság erősödik és fokozódik az inflációs nyomás, az MNB várhatóan nem fog kamatemeléssel reagálni, a jelenlegi alacsony szinten fogja hagyni a kamatokat idén és 2018-ban is.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a naptárhatással, illetve szezonálisan is kiigazított növekedési ütem a nyers adattól csaknem fél százalékponttal elmaradt, de így is erőteljes bővülést jelez.
A korábbi havi adatok alapján az ipar teljesítményének javulása többek között a régebben húzóágazatnak számító elektronika és optika erősödését is tükrözte, nem csupán az utóbbi években kiépült autóipari kapacitások járultak hozzá. Az építőiparban az alacsony bázis miatt lehetett viszonylag nagy a növekedés gyorsulása, a szolgáltatások teljesítményét a továbbra is erősödő belső kereslet támogatta.
A CIB előrejelzése szerint az első negyedéves adatot figyelembe véve akár jelentősen 3 százalék fölötti, de várhatóan 4 százalékot el nem érő éves növekedési ütem valószínűsíthető erre az évre. Frissített éves prognózist a részletes első negyedéves statisztika publikálása után teszik majd közzé, tette hozzá.
