Folytatjuk utunkat a „Hepehupás vén Szilágyban…”, nem messze Ady Endre szülőföldjétől, az Érmelléktől délre, Nagyváradtól északkeletre fekvő területen. A nyári aszály idején csak lassan, vékonyan folydogáló Berettyó a román–magyar határon innen felveszi az Ér vizét, majd onnan együtt „befutnak a nagy szent Óceánba”. Eddig ez csupán líra, mostantól azonban pompás élményben lesz részünk: a történelmi Bihar vármegyéhez tartozó Siter faluban.
Siter (Sisterea) a Wikipédia adata szerint 597 lélekszámú község, az 596 magyar ajkú lakos mellett egy románnal. A település neve 1291–94 között bukkan fel először írásban, a váradi püspökség dézsmalistáján, amikor a falu papja másodszorra is lerótta a huszonhat kepe (gabonakéve) adóját nyolc garassal. A falu bírája ekkor 1egyfertó pénzt fizetett a királyi kincstárnak. Győrffy György Árpád-kori történeti földrajzában Suhtur, Sehtur (Sejter, Söjtör) alakban szerepel a helység, Kiss Lajos etimológiai szótára szerint jelentése a „sajtár” – tejet tartó, sajtérlelő faedény – névszó; átvitt értelemben a sajtárhoz hasonlító völgy, mélyedés formájával kapcsolatos. Most is láthatók a település dimbes-dombos határában az agyagos, homok fútta formációk.
Az 1332 és 1337 közti, rendkívüli pápai tizedjegyzék szerint Siter Imre nevű plébánosa évenként átlag kilenc és fél garast adózott. A dézsma összege közepes létszámú községre, területhatárra utal. A Csáky grófok adorjáni uradalmának falvai között sorolták fel 1421-ben, a tulajdonhoz jutás előzménye bizonytalan. A Siterhez közeli Adorján-várat a dunántúli eredetű Geregye nemzetség építette a 13. század végén, tőlük szerezték meg a Barsák, és kebelezték be a 14. század elején. Károly Róbert 1316-ban elkobozta a birtokukat hűtlenség címén, s 1395-ben került újra adományként a Csáky família kezére, a könnyű kezű Zsigmond király jóvoltából. Ma már csak jelentéktelen rom Szalárd közelében.
Hosszút lépve az időben: 1759-ben Csáky Borbála és Haller György – a feleség ágán – szerezte meg a siteri uradalmat. Zálogkölcsön terhelte a községet a nevükön, s a fedezet a nemzetség erdélyi ágának vagyona volt. Elméletileg. Siter örökösei, a Korniss, Vay és Zichy főurak, egészen a 20. század elejéig bírták, azután szétszéledtek a nagyvilágban. Így ért véget a feudalizmus; jegyezzük meg, hogy a helység elfoglalói a bihari várispánság dolgos népei voltak a 11–12. században, a kései utódaik az 1920. évi országdarabolással román alattvalók lettek.
„Talán az egész Királyhágómelléki Református Egyházkerület legszebb fekvésű temploma a siteri, ahogyan a kimagasló tornyával letekint a Réz-hegység legnyugatibb pereméről, és őrködik immár legalább nyolc évszázada a Berettyó-völgy felett” – olvashatjuk Emődi Tamás építész, műemlékes régész 2010-ben megjelent ismertető füzetében. A gyepes-diófás dombtetőn szelíden uralkodik a református egyház a falu felett.
Az 1750-es évek elején építették hozzá az eredetileg 13. századi, szakrálisan keletelt szentélyű templom nyugati oldalához a vidékies barokk stílusú hajót. Haranglábja 1760 körül készült el, Szőnyi Mihály prédikátorsága (1756–66) idejében. Majd 1773-ban – „mivel azelőtt soha sem volt” – két karzatot is csináltattak az új hajó nyugati végébe, Bot János áccsal és Rácz János asztalossal. Később, 1803-ban közadakozásból megépült (téglából) a négyemeletes torony, ide helyezték át a fa toronyból az öreg bronzharangot. A 19. század végén az eddiginél nagyobb méretű ablakokat nyitottak a hajó mindkét oldalán, a sokasodó hívek világos kedvéért; ezáltal befalazva a középkori ablakokat.
A 21. század elejéig nem tartozott Bihar megye – és a magyar építészeti kultúra – részébe Siter temploma, s 2002-ben kezdődött el a régészeti kutatás, amelynek eredményeként feltárultak a kálvinisták által bemeszelt falfestmények, a román kori hajószakasz és a félköríves szentély faldíszei. Külön írást kellene készítenünk a 18 méter hosszúságú szentély és a 3,5 méter sugarú apszis valamennyi érdekes részletének bemutatásához. Lenyűgöző a vakolat alól kiszabadított téglaarchitektúra, azzal a régi építészeti ritkasággal együtt, amilyen a sorozatunkban már tavaly bemutatott Somlyóújlak különös belső, rejtekfaljárata. Siter Nagyváradtól félórai autóútra található, a lakói igen szívélyesek.
