Kevesebb európai uniós támogatásból, mégis jelentősebben fejlődött Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl.
Közép-Magyarországon az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) az ország többi részének átlagát jelentősen, az Európai Unió átlagát pedig kismértékben haladja meg. A régió egy főre eső GDP-jében 2006 és 2013 között is érdemi növekedést lehetett látni – derül ki a legutóbbi Hitelintézeti Szemléből, amelyben a 2007-2013-as európai uniós ciklus pénzeinek felhasználásáról és a 2014-2020-as időszak kilátásairól szóló elemzést közöltek a szakértők. A tanulmány egyszerre mutatja be azt, hogy a hét magyarországi régió egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP-je hogyan állt 2006-ban és 2013-ban az EU 28 átlagos mutatójához képest, azaz történt-e felzárkózás az átlaghoz viszonyítva, illetve a 2013-as területi GDP-hez mérve mennyi támogatást használt fel az adott térség a hétéves ciklusban.
Az egy főre eső GDP szempontjából Közép-Magyarországon a Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl számít a két legfejlettebb régiónak. Bár e térségek az elmaradottabb területeknél kevesebb EU-támogatáshoz jutottak a saját 2013-as GDP-jük arányában, de az EU átlagához történő felzárkózásuk jelentősebb volt. A Portfolio.hu véleménye szerint ez azt jelenti, hogy fajlagosan kevesebb EU-támogatásból nagyobb fejlődésre voltak képesek az előző uniós ciklus alatt. Jegybanki szakértők azt vonták le, hogy a régiók földrajzi elhelyezkedése is befolyásolja a felzárkózás ütemét, illetve elképzelhetőnek tartják, hogy a támogatások felhasználása nélkül a válság negatív hatásai komolyabb lemaradást eredményeztek volna az eleve alacsonyabb fejlettségű régiók növekedésében.
Az egy főre eső GDP szempontjából Közép-Magyarországon a Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl számít a két legfejlettebb régiónak. Bár e térségek az elmaradottabb területeknél kevesebb EU-támogatáshoz jutottak a saját 2013-as GDP-jük arányában, de az EU átlagához történő felzárkózásuk jelentősebb volt. A Portfolio.hu véleménye szerint ez azt jelenti, hogy fajlagosan kevesebb EU-támogatásból nagyobb fejlődésre voltak képesek az előző uniós ciklus alatt. Jegybanki szakértők azt vonták le, hogy a régiók földrajzi elhelyezkedése is befolyásolja a felzárkózás ütemét, illetve elképzelhetőnek tartják, hogy a támogatások felhasználása nélkül a válság negatív hatásai komolyabb lemaradást eredményeztek volna az eleve alacsonyabb fejlettségű régiók növekedésében.
