Évről évre nehezítik a járművezetők dolgát a kátyúk, amelyek jellemzően hóolvadáskor és a tavasz beköszöntekor jelennek meg, és amelyekből akár naponta ezer újabb is keletkezik. A közútkarbantartás évente visszatérő és egyáltalán nem elhanyagolható feladat, amely azért is jelent sok munkát, mert magas közútjaink átlagéletkora.
Magyarország útállománya köz- és magánutakra oszlik. Legtöbbször az előbbieket, az állami tulajdonú utakat és az önkormányzati tulajdonban lévő (mellék)utakat használjuk. Ezek országszerte az európai hálózat részét képező E számjelzésűekkel és az autópályákkal együtt közel harminckétezer kilométert tesznek ki, és a hazai forgalom háromnegyede bonyolódik rajtuk. Az önkormányzatiakon túl Budapest közútjai, pontosabban tömegközlekedési útvonalai a Budapest Közút Zrt.-hez, az M5-ös és M6-os autópályák koncessziós szakaszai pedig szintén külön felügyelet alá tartoznak, a hálózat többi részének a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a kezelője.
Az enyhébb idő beköszöntével sorra kerülnek elő újabb úthibák. A kátyú - definíciója szerint - legfeljebb húsz négyzetméter kiterjedésű folytonossághiány, és úgy keletkezik, hogy nappal a víz beszivárog a burkolat repedéseibe, éjszaka pedig megfagy. Ez sokszor megismétlődik, ami aztán újabb és újabb úthibákat eredményez. Az utak állapotát a Magyar Közútkezelő rendszeresen ellenőrzi. A magasabb osztálybesorolású, forgalmasabb szakaszokat naponta, a legalacsonyabb osztályú, kevésbé forgalmas részeket pedig negyedévente. Ahol a keletkezett hibák a forgalom biztonságát veszélyeztetik, ott azonnal megkezdődik a javítás, a többi helyreállítást pedig előre megtervezik, ütemezik. A rendszeres felülvizsgálat dönt a sebességkorlátozások mértékéről is. Télen az úgynevezett hidegaszfaltos átmeneti javítások végezhetők el csupán, a tartós, többéves használhatóságot biztosító munkálatokhoz tartósan fagypont feletti hőmérséklet szükséges.
Az úthibák nemcsak az időjárási viszonyok miatt jelennek meg ekkora számban, hanem azért is mert a közútjaink átlagéletkora negyven év feletti, és a mainál jóval kisebb forgalomra tervezték őket. Sokszor találkozni eltérő színű burkolattal, javításokkal, aminek az az oka, hogy - főleg a megyékben - más-más cég keveri ki és állítja elő az aszfaltot, de minden útjavításhoz használt anyag megfelel az előírásoknak. Noha az elmúlt csaknem tíz évben az autópályák után már az egyéb utak állapotára is nagyobb gondot fordítanak, hosszú távú megoldást csak az jelenthet, ha a sikerül minőségüket javítani, ez pedig felújításokkal érhető el. Aki úthibát szeretne bejelenteni, leggyorsabban a Magyar Közút megyei diszpécserszolgálatain teheti meg telefonon. A káreseményt postai vagy elektronikus úton lehet jelezni, utóbbit a [email protected] címen.
Akár a golyóstoll is segíthet
Kovács Kázmér ügyvéd, a közlekedési ügyek szakértője lapunknak elmondta, a kárigény benyújtásának alapfeltétele, hogy a kátyúkkal borított úton az autós a KRESZ szabályait betartva, az útviszonyoknak megfelelően haladjon. Vagyis ne lépje túl a megengedett sebességet, illetve vegye figyelembe az erre utaló korlátozó táblát, mert másként kárának megtérülése bizonytalan vagy csak részleges lehet. Minden esetben dokumentálni kell a történteket, és erre jó megoldás, hogy egy, a kátyúba helyezett tollal demonstráljuk annak mélységét, és így készítünk fotót a bizonyításhoz.
Az autó javítása után érdemes megőrizni a lecserélt alkatrészeket, hogy szükség esetén be tudjuk azokat mutatni. A kárigényt mindig az illetékes közútkezelőhöz kell benyújtani. Ahol tömegközlekedési járatok üzemelnek, ott a város, az országos főutakon a Magyar Közút Zrt., míg a mellékutakon a települések ebben az illetékesek.
