Hivatalába kérette tegnap Victor Micula budapesti román nagykövetet Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára – olvasható a tárca sajtóközleményében.
A dokumentum szerint az államtitkár magyarázatot kért Victor Ponta román miniszterelnök egyes – hétfőn a Romania Tv esti adásában elhangzott – kijelentéseire, amelyekkel „Magyarországot elfogadhatatlan vádakkal illette”.
E vádak azt mutatják, hogy a román kormányfő újfent magyarellenes agitációval kívánja elfedni azt a belpolitikai válságot, amelyet kormánya tagjainak sorozatos vád alá helyezése és elítélése okoz – fogalmaztak. A Magyarországgal szembeni román kormányzati kirohanások már komolyan hátráltatják a kétoldalú kapcsolatok és a jószomszédi viszony fejlesztését. Ezért a magyar kormány kéri, hogy a román állami vezetők tartózkodjanak a hasonló nyilatkozatoktól – áll a közleményben.
Az egyébként korrupcióval gyanúsított Victor Ponta hétfőn úgy nyilatkozott, hogy Magyarország provokálja Romániát. A román kormányfő ezzel azokra a kijelentésekre reagált, amelyeket Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete tett egy hétfőn közölt interjúban, s ami miatt még aznap bekérették a román külügyminisztériumba Magyarország bukaresti nagykövetségének első beosztottját.
„Azt hiszem, hogy a magyar kormány erősen próbál provokálni bennünket. Őket jelenleg egész Európa és Amerika is bírálja az antiszemitizmusukért, a revizionizmusukért, az oroszbarátságukért, a bevándorlók ellen épített kerítésért, és akkor arra tesznek kísérletet, hogy Romániát is belerángassák a botrányba” – jelentette ki Victor Ponta.
Hazánk példamutató a nemzetépítésben
Az ezeréves magyar államiság tapasztalata megmutatkozik a magyar intézményrendszerben, a magyar kulturális és tudományos életben, és a magyar polgárok szintjén is tetten érhető - jelentette ki Balog Zoltán a Háromszék székelyföldi napilapnak. Az emberi erőforrások minisztere szerint tudatosabban élhetik meg az államiságukat azok a szomszédos népek, amelyek most tanulják a nemzetépítést. „Mögöttünk viszont ott van a több mint ezeréves államiság tapasztalata. (…) Az ezeréves távlat eredményezi azt, hogy például mi az elmúlt huszonöt-harminc évben soha nem gondoltunk arra, hogy erőszakhoz folyamodjunk, amikor jogainkat megsértették, vagy nemzeti jogainkért álltunk ki” – mondta. Mindezt a délszláv konfliktusok viszonylatában tartotta jelentősnek. Fontosnak nevezte, hogy a magyarok megfelelő arányérzékkel tekintsenek nemzetükre, és azt se gondolják, hogy mi vagyunk a világ legtehetségesebb nemzete, de azt se, hogy mindenki jobb nálunk. (MH)
