A tervezettnél jóval kedvezőbb adatokat küldhet meg tavalyi gazdálkodásáról Magyarország az Európai Unió (EU) statisztikai hivatalának: a kormányzati szektor hiánya 2,4 százalék helyett csupán a bruttó hazai termék (GDP) 1,9 százaléka lett. Az államadósság a GDP 75,3 százalékára csökkent.
A vártnál kedvezőbb tavalyi makrogazdasági adatok indoka a hazai gazdaság teljesítményében és a meghozott gazdaságpolitikai intézkedések sikerében keresendő. A reformok működnek: ha kedvező a gazdasági környezet, akkor több beruházás valósul meg, emelkedik a foglalkoztatottak száma, ennek eredményeként pedig növekednek a költségvetés bevételei – jelentette ki tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva. A kormányzati szektor a GDP arányában uniós módszertan szerint 2,4 százalékosra tervezett hiánya 2015-ben fél százalékponttal kedvezőbben, 1,9 százalékon alakult. Tavaly az adó- és adó jellegű bevételek, kiemelten a gazdaság fehéredése következtében, az összes főbb adónemnél jelentősen, összesen mintegy 550 milliárd forinttal meghaladták a tervezetteket – mutatott rá a tárcavezető.
A tartós, stabil makrogazdasági pályának köszönhetően tavaly az államadósság mértéke is tovább csökkent, a 2014-es 76,2 százalékról 75,3 százalékra. Magyarország így gyakorlatilag „szembemegy az Európai Unióval” – jegyezte meg Varga Mihály, az EU-s átlagos államadósság-ráta ugyanis 85 százalék körüli. A miniszter arra is kitért, hogy a devizaadósság részaránya az előző évhez képest 4,5 százalékponttal 35,3 százalékra csökkent az államadósságon belül. Ennek nyomán elmondható, hogy az államháztartás finanszírozása mára sokkal egészségesebbé, kiszámíthatóbbá és kiegyensúlyozottabbá vált. Továbbá a számok mögötti folyamatok is kedvezőek – tette hozzá a miniszter –, az állampapí-rok egyre magasabb hányada kerül ugyanis hazai befektetőkhöz.
Az uniós módszertan szerinti hiánycél 2016-ra a GDP két százaléka. A kormány hazánk gazdasági szuverenitásának erősítése érdekében elkötelezett az államháztartási hiány és az államadósság további, folyamatos csökkentése mellett – szögezte le a tárcavezető. A 2017-es költségvetési tervezés pedig ennek maximális figyelembevételével, a kormányzati politikával teljesen összhangban zajlik. A végső cél a deficit teljes lefaragása, a nullszaldós költségvetés elérése.
A központi alrendszer hiánya tavaly 2,1 százalék volt a GDP-hez viszonyítva, ezt az arányt az önkormányzatok és a központi költségvetéshez sorolt állami vállalatok és intézmények pozíciója mintegy kilencvenmilliárd forinttal javította, így alakult ki a bruttó hazai termékhez viszonyított tavalyi 1,9 százalékos államháztartási hiány – részletezte a kialakult eredményt az államháztartásért felelős államtitkár. Banai Péter Benő elmondta: a KSH a korábbi évek gyakorlatának megfelelően március 31-én megküldte az államadósságra és az államháztartási hiányra vonatkozó adatokat az úgynevezett EDP-jelentésben az EU statisztikai hivatalának. Ennek alapján az Eurostat április végén nyújtja be a tagállamokról szóló jelentését az Európai Bizottságnak.
Hatalmas összeget várunk Brüsszelből
A tavalyi év végén 738 milliárd forintot tett ki az az összeg, amelyet itthon már kifizettünk az EU-pályázatok nyerteseinek, azonban az Európai Bizottság még nem fizette ki azt az Államkincstárnak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az idén év végére még 305 milliárdos követelésállománnyal kalkulálhat a kormány. Ezeket a számlákat meg kellett finanszíroznia az államháztartásnak, meg is küldték Brüsszelbe, de onnan még nem jött át a pénz. (BG)
