Sorsdöntő nap lesz október 2., a népszavazás eredménye ugyanis hosszú távon meghatározza a jövőt - jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára csütörtökön Kiskunmajsán, lakossági fórumon.
Rákossy Balázs kiemelte: a népszavazást azért kezdeményezték, mert a betelepítési kvóta jogszerűtlen.
Az az eljárás ugyanis, ahogy az Európai Unió az intézményeiben ezt a koncepciót kialakította, nem felel meg azoknak a jogi kereteknek, amelyek alapján Magyarország 2004-ben csatlakozott a tagállamok szövetségéhez - mondta.
Véleménye szerint ez a szolidaritás elvének is ellentmond, hiszen olyan embereket akarnak a bürokraták betelepíteni, akik egyébként Európa nyugati felébe vágynak.
Az emberek „visszaosztása” érdeksérelemmel jár, és ennek mindenképpen elégedetlenség a következménye - tette hozzá.
Kifejtette: a kormány ezzel szemben olyan humánus és pragmatikus megoldást támogat, amely szerint a problémát a kialakulás helyén kell megoldani. Az Európai Uniót arra ösztönöznék, hogy a „migránskrízist” anyagi támogatással, a „gócpontokban” oldják meg.
Az európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár szerint ha a magyar állampolgárok kellő számban részt vesznek az október 2-ai népszavazáson, és egységesen elutasítják a kvótacsomagot, az olyan erőt jelent Magyarországnak, amellyel megfelelően képviselheti majd érdekeit az európai uniós fórumokon.
Rákossy Balázs azt mondta: az elmúlt másfél-két évben hatalmas migránsáradat érkezett Európába. Megközelítőleg másfél-két millióan lépték át az Európai Unió déli határait, a többség illegális bevándorlóként érkezett a kontinensre.
Erre a folyamatra az Európai Unió a józan ész szabályainak és logikájának ellentmondva elhibázott választ adott. A határvédelem helyett ugyanis a kényszerbetelepítésre, a kvótacsomag bevezetésére tett javaslatot - mondta.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a térség fideszes országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: „a jövőnk érdekében részt kell venni az október 2-ai népszavazáson, ezzel is kifejezve hitünk, magyarságunk, iskoláink és templomaink védelmét”.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a településeken élők biztonságáért meg kell erősíteni a helyi polgárőrségeket.
A migráció célja a területfoglalás
Olyan migrációval állunk szemben, amelynek „nem is nagyon burkolt” célja a területfoglalás - jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Tiszafüreden.
Kósa Lajos a Kovács Pál Művelődési Központban mintegy kétszáz érdeklődő előtt tartott, Védjük meg Magyarországot! című lakossági fórumon egyebek mellett arról beszélt, hogy a migráció az európai társadalmak létalapját kérdőjelezi meg, hiszen elutasítja az európai értékrendet, tradíciókat.
Hangsúlyozta: ez a típusú „migrációs invázió” gyökeresen különbözik a nyugat-európai országok által a hetvenes évek végén, illetve a nyolcvanas években megismert bevándorláshullámtól. Míg korábban heterogén embercsoport, beilleszkedési szándékkal érkezett, most egészen más a helyzet - mondta.
Egyrészt az Európába jövők nyolcvan százaléka 30 év alatti fiatal, katonaviselt férfi. Másrészt ezen emberek hatvan százaléka írástudatlan és szinte száz százalékuk az európai fogalmak szerint soha nem dolgozott, az itt megszokott munkakonvenciók általuk nem ismertek - közölte. Nem véletlen, jegyezte meg, hogy a németek adatai szerint másfél millió migránsból csak ötszáznak tudtak munkát adni, de ebből csak ötvenre van valóban szükség.
Kósa Lajos azt mondta: elindult az a folyamat, amikor ezt a migrációt „logisztikailag hibátlanul szervezik” az embercsempészek. Átlagosan ötezer euróért szállítanak egy embert Európába, tavaly másfél millió ember érkezett. Ez nagyobb pénzt jelent, mint a kábítószer-kereskedelemből befolyó jövedelem - mondta, hozzátéve: ráadásul ebben az esetben emberjogi szervezetek segítik munkájukat, európai logisztikára támaszkodnak, és az európai hatóságok jelentős része nem tud fellépni ezen jelenségek ellen. A görög hatóságok például „nem csinálnak semmit” - fűzte hozzá.
Az életüket mentő rászorulók jogosultak lennének menekültkérelemre és annak pozitív elbírálására, de akkor miért nem „repülőn jönnek”? - tette fel a kérdést, hozzátéve: körülbelül harminc százalék alatti a menekültkérelemre jogosultak száma.
Hangsúlyozta: Magyarország a tőle elvárhatónál messze nagyobb mértékben segít a rászoruló országoknak, de „ott kell segíteni, ahol a baj van, nem a bajt kell idehozni”.
Előadása végén Kósa Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy „ne kockáztassuk a jövőnket egy olyan ügyben, amely abszolút nemzeti ügy, fogjunk össze és mondjunk nemet a brüsszeli kvótapolitikára”. Arra buzdította az embereket, hogy október 2-án nemmel szavazzanak, „védjük meg a Magyarországot és Európát, ez elemi kötelességünk”.
