Bűncselekménnyé nyilvánítaná a Fidesz a magyar–szerb határon épülő kerítés megrongálását, miután csütörtök éjjel migránsok átvágták a dróthálót. A rendőrség megkeresésünkre közölte: fel vannak készülve a határzár védelmére, korszerű és nagy hatótávolságú - például hőkamerás – eszközöket is alkalmaznak.
Még meg sem épült, de csütörtök éjjel Ásotthalom térségében migránsok már át is vágták a magyar–szerb határon épülő kerítést – számolt be az M1 csatorna. Az információk szerint tizennyolcan próbálták meg így átlépni a határt, tettenérés után a rendőrség mindannyiukat elfogta. A Fidesz-frakció erre reagálva jelezte: törvényjavaslatot nyújtanak be, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa bűncselekménnyé a határzár megrongálását. Rogán Antal, kormánypárt frakcióvezetőjének közleménye szerint az előterjesztést szeptemberben sürgősségi tárgyalást kérve terjesztik be. A javaslat elfogadása esetén a határzár megrongálása akár börtönbüntetést is vonhat maga után – közölte.
A frakcióvezető kijelentette: a Fidesz-frakció szerint azokat az embereket, akik megrongálják az ideiglenes műszaki határzárat meg kell büntetni, mert az a magyar állam tulajdona. Nem elég, hogy az illegális bevándorlók törvénytelenül lépik át az ország határát, ráadásul még a magyar állam tulajdonában is kárt tesznek – fogalmazott Rogán. Kovács Zoltán kormányszóvivő a témában megjelent sajtóinformációkra reagálva azt mondta, a déli biztonsági határzár az új határidőnek és kijelölésnek megfelelően épül, az építési folyamatnak ugyanakkor különböző fázisai vannak.
A határsértők száma
112 335 fő az idén,
1607 csütörtökön
Forrás: ORFK, a legfrissebb, augusztus 6-i állapotAz Országos Rendőr-főkapitányság kérdésünkre, hogy jelenleg milyen eljárásra számíthatnak azok, akik átvágják, megrongálják a kerítést és elfogják őket, azt válaszolta: az ilyen személyek ellen rongálás miatt szabálysértési eljárás és büntetőeljárás is indulhat. Az ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozó szándékos rongálás tulajdon elleni szabálysértésnek minősül, amely szabálysértési elzárással is büntethető. A pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege háromszázezer forint (fiatalkorú esetén százezer forint). Az ötvenezer forintot meghaladó kárt okozó rongálás bűncselekmény, amely alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
A rendőrség érdeklődésünkre közölte, gépkocsizó és a gyalogos járőrök őrzik a kerítést, munkájuk során korszerű és nagy hatótávolságú eszközöket alkalmaznak: stabil és mobil hőkamerás gépjárművek segítik feladat-végrehajtásukat. A határszakaszon 2014-ben helikopterbázis is létesült, ahonnan biztosított a szárazföldi határőrizet légi támogatása.
Magyarország schengeni külső határainak őrzését az Európai Unió egységes és szigorú követelményrendszere alapján a közbiztonsági helyzetnek megfelelő technikával és személyzettel látják el, és folyamatosan elemzik a helyzetet – tették hozzá.
„Terrorfenyegetettség kapcsán nincs jövőkutatás”
Már drogterjesztők is próbálnak rátelepedni a menekülthullámra
Kasznár Attila (Fotó: Hegedüs Róbert)
Az Európára nehezedő migrációs nyomás miatt a terrorfenyegetettség kockázata növekszik a kontinens egészében, ám Magyarországon konkrét fenyegetettség jelenleg nincs – jelentette ki pénteken Kasznár Attila, a Terrorelhárítási Központ (TEK) stratégiai elemzője az Echo Televízió Napi Aktuális című műsorában. Abból, hogy az Iszlám Állam Németországot és Ausztriát is terrorcselekmények végrehajtásával fenyegette meg a napokban, nem következik hasonló veszély hazánkban, ám ezen a területen „a jövőkutatás” nem lehetséges – mondta lapunknak Kasznár Attila. „Ezért fontos a felderítés, a megelőzés, a magyar hatóságokkal, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal, illetőleg a nemzetközi partnerszervezetekkel lényegében forró dróton történik az együttműködés” – hangsúlyozta lapunk kérdésére a TEK stratégiai elemzője.
Kasznár Attila hozzátette, a menekülthullámot megragadva az embercsempészet olyan hatalmas üzletággá vált, amely ma már a migrációs nyomásnak is gerjesztője, s viszont, a hullámra nem csupán az embercsempész bandák, hanem a kábítószer-terjesztők is igyekeznek rátelepedni.
A migránsok szűrése Magyarországon ma már megfelelő protokoll szerint történik a TEK-nél, amely rendkívül gördülékeny nemzetközi információcserére épül – fejtette ki Kasznár Attila, reagálva arra a felvetésünkre, hogy a menekültkérők túlnyomó többsége mindenféle okmányok nélkül érkezik a magyar határra. A déli határon épülő határzár nem csupán a migrációs hullám fékezésére alkalmas, hanem elősegíti a menekültügyi tranzitútvonalak szűkítését is, megkönnyítve ezzel a menekültcsoportok szűrését, ellenőrzését. A legtöbb kérelmező a világ válságövezeteiből, Szíriából, Afganisztánból és Pakisztánból érkezik – folytatta az elemző –, ebből azonban egyáltalán nem következik az, hogy az innen érkező csoportok jelentik a legnagyobb terrorfenyegetettséget hazánk és Európa számára. Az FBI és az Europol 2014-es jelentése is Európa terrorfenyegetettségének növekedéséről számol be, továbbá arról is, hogy az embercsempészet melegágya a biztonsági kockázatok növekedésének.
Megzavarták a migránsok a munkálatokat
lázin miklós andrás
A magyar–szerb határ teljes szakaszán már végeztek a geodéziai munkákkal, kitűzték az ideiglenes határzár vonalát, amelynek építése gyors ütemben halad – mondta HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. topogeodéziai munkálatokért felelős munkatársa tegnap Kelebia mellett. Csákvári Péter az építkezés helyszínén tartott sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint arról beszélt, egy hónap alatt végeztek a határoszlopok melletti, tíz méter széles munkaterület kijelölésével, így időben megkezdődhetett a biztonsági határzár építése. Szólt arról is, hogy a kijelölések során munkájukat több alkalommal megzavarták a migránsok, amíg őket a határrendészek elkísérték a helyszínről, addig nem tudtak dolgozni, incidensre azonban nem került sor.
A 174 kilométer hosszú magyar–szerb határ több mint száznegyven kilométerén tudták kitűzni a munkaterületet, mert a többi rész vízzel borított vagy ingoványos. Bemutatták azt a munkagépet, amely a talajba nyomja a három-három és fél méter hosszú acélrudat, amelyből mintegy százhatvan centiméteres darab marad a föld felett. A gép percenként három-négy kerítésoszlopot helyez ki, így óránként egy kilométert képes haladni. Egy másik munkaterületet is bemutattak az újságíróknak, rajta a NATO-hálónak nevezett határzárral, amely három vezérdrótra felerősített, pengékkel felszerelt drót. Ez a kerítés is százhatvan centiméter magas.
A visszaküldést egyezmény szabályozza
Semmi szenzáció nincs abban, hogy Ausztria naponta tíz-ötven illegális bevándorlót visszaküld hazánkba – tudtuk meg Takács József rendőr századostól, a Győr-Moson-Sopron megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivőjétől. A művelet mindennapos az Ausztria és Magyarország között 1992-ben megkötött és az 1996. évi V. törvényben kihirdetett salzburgi egyezmény alapján. Ez kimondja, hogy mindkét fél „átveszi azon harmadik ország állampolgárát, aki a magyar–osztrák államhatárt jogellenesen lépte át”. A saját állampolgárok és harmadik országok állampolgárainak a közös átvételét a jószomszédi kapcsolatok szellemében szabályozzák az egyezményben. Mindezt „azon törekvéstől vezérelve, hogy az illegális népmozgást az európai együttműködés keretében kifejtett fáradozásoknak megfelelően kölcsönös érdekeikkel összhangban visszaszorítsák.”
A sajtószóvivő hangsúlyozta, nincs szó a sajtóban megjelent tömeges visszatoloncolásról, és az is félreértés, hogy ezeket a személyeket Németországból szállították volna vissza. A hazánkba visszaküldött határátlépőket a magyar–osztrák határ és Bécs között fogják el. A migránsokat Hegyeshalomnál, a határ osztrák oldalán egy szálláshelyen gyűjtik össze, majd szállítják át őket Magyarországra. A létszám változik, de az osztrákok általában akkor küldenek egy kontingenst, ha meg tudnak tölteni velük egy buszt. Ez már a mostani menekültáradat előtt is így volt – hangsúlyozta a szóvivő.
Újabb erőket csoportosíthat át a rendőrség
Ezerháromszázöt, Csongrád és Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság állományába tartozó dolgozó lát el jelenleg rendészeti feladatokat a magyar–szerb határszakaszon – közölte lapunk kérdésére Szenti Szabolcs, a csongrádi testület szóvivője. Az utóbbi hónapok megfeszített munkájának ellátására a térségbe más megyei kapitányságoktól százharminchárom, a Készenléti Rendőrségtől pedig kétszáz embert vezényeltek át a döntéshozók, hogy a határrendészeti feladatok elláthatók legyenek.
Szenti Szabolcs beszámolója szerint a rendőrségnél folyamatosan értékelik a szakemberek a magyar–szerb határon az illegális migráció következtében kialakult helyzetet, ebben együtt és külön-külön is folyamatosan figyelembe veszik a bűnügyi, közbiztonsági és a rendészeti területek mutatóit. Amennyiben a körülmények indokolttá tennék, a rendőrség állományán belül további lehetőségek is vannak az erők átcsoportosítására.
A hatóságnak egyelőre nincs tapasztalata arról, hogy a már épülő fizikai határzár mennyire tartja vissza a menekültáradatot, illetve, hogy a migránsok igyekeznek-e megkerülni a kerítést, amely százhetvenöt kilométeres lesz. Szenti Szabolcs hozzátette: tapasztalataik szerint Csongrád megyében a legtöbb illegális migránst közvetlenül az államhatár közelében fogják el a rendőrök, Bács-Kiskunban leginkább a mélységi felderítésnek köszönhető, hogy intézkedni tudnak a bevándorlókkal szemben.
Röviden
- Csongrád megye déli részén ötvenhét csoportban 1414 határsértőt – köztük 252 gyermeket – tartóztattak fel a rendőrök a polgárőrökkel együttműködve csütörtökön – tájékoztatott a megyei rendőr-főkapitányság. A legnagyobb csoportot délután Mórahalom külterületén fogták el, ott hatvanhat afgán, negyvenkét szír, két eritreai, egy iráni és két pakisztáni állampolgár lépte át illegálisan a zöldhatárt. A határsértőkkel szemben idegenrendészeti eljárást kezdeményezett a rendőrség. Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs
szolgálatának összesítése szerint tiltott határátlépés miatt csütörtökön 1607 embert fogtak el a rendőrök országszerte, három gyanúsítottal szemben embercsempészet, egy esetben közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárás.
- A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány közleményben sürgeti, hogy az Európai Unió emelje szupranacionális szintre a külső határok védelmét, és hozzon létre közös határőrséget. Emellett arra kérik hazánk EP-képviselőit, hogy indítványozzák a lisszaboni szerződés vonatkozó 77-80 cikkelyeinek kiegészítését az előállt helyzetnek megfelelően. A szervezet az ellenzék által őszre tervezett kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatban arra szólítja fel a kezdeményezőket, hagyjanak fel az emberek egymásra uszításával, helyette inkább az elkülönített táborok őrzésében, a menekültek ellátásában segédkezzenek.
- Az MSZP szerint a déli határszakasz közvetlen közelében lenne szükség befogadó állomások telepítésére. Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes felháborítónak nevezte, hogy a határtól több száz kilométerre terveznek két ideiglenes befogadó állomást létrehozni. Kijelentette, a most épülő „másfél méteres tyúkháló” óriási pénzkidobás, világos jele a kormány alkalmatlanságának.
