Az Isten iránti engedelmesség és lelkiismeretünk szava elől nem szabad kitérnünk, hanem hitünk megvallásával és következményeinek vállalásával kell "protestálnunk" a gonosz, az Isten hatalmát megrabló földi hatalmasságok ellen - jelentette ki Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő Brüsszelben kedden.
Tőkés László a magyar reformáció 500. évfordulója tiszteletére az Európai Parlamentben rendezett konferencián hangsúlyozta, a Földet fenyegető jelenkori veszélyek és kihívások közepette, az újabbkori hatalmi koncentráció, a tovább élő kommunizmus és az új totális és globális fenyegetettségek, valamint a mostani évszázadban is tovább folytatódó világnézeti, ideológiai, vallási és háborús konfrontációk körülményei között tanulsággal kell visszatekinteni Luther Márton és reformátortársai példájára.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a reformáció által elindított azon változásokra is figyelni kell, amelyek forradalmi módon alakították át Európa vallási, szellemi, társadalmi és politikai arculatát, hosszú távon kihatással az egész földrész fejlődésére egészen a jelenkorig.
Az Európai Unió polgárai, nemzetei és egyházai az európai kontinens jelenkori identitásvesztésének körülményei között különleges felelősséggel tartoznak a közös keresztény és protestáns örökség megőrzésében - húzta alá a képviselő.
Németh Zsolt: Az igazságot ma is ugyanúgy fel kell vállalni, mint ötszáz évvel ezelőtt
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke előadásában hangsúlyozta, az igazságot fel kell vállalni épp úgy ma is, ahogy 500 évvel ezelőtt. "Nevükön kell nevezni a dolgokat" - mondta. Noha az igazság felvállalása kockázatos lehet, de erőt ad annak, aki felvállalja - tette hozzá.
Kiemelte, a politikának is folyamatos megújulásra van szüksége, ahogy mindennapos megtérésre az egyes embernek. A reformáció nem lázadás volt a fennálló egyházi és politikai rendszerrel szemben, hanem ellenőrzött megújulási folyamat elindítása, amelynek központjában a Szentírás, Isten igéje állt. Ezért fontos szem előtt tartani, hogy milyen nézőpontból tekintünk a megújulásra, a reformáció ugyanis nem megosztotta az egyházat, hanem megújította egész Európát - hangsúlyozta.
A reformáció arra mutatott rá, hogy a megújulás lelki és szellemi természetű folyamat. Ha a trianoni diktátum eredményeképpen létrejött megosztottságban létező magyarság a lelki és szellemi megújulást nem tudja átélni, akkor rossz kimenetelű jövő vár rá. Lelki és szellemi megújulás a kulcsa tehát a magyarság és Európa megmaradásának - húzta alá Németh Zsolt.
Hafenscher Károly: A reformáció nemzetformáló és nemzetmegtartó erő volt a három részre szakadt Magyarországon
Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa a konferencián elmondta, a reformáció nemzetformáló és nemzetmegtartó erő volt, amikor a külső és belső politika hatására három részre szakadt az ország. Vigasztalás volt, amikor mind gazdaságilag, mind társadalmilag kilátástalan volt a magyarság helyzete. Nyelvteremtő, és újjáteremtő, amikor megszületett az első teljes magyar nyelvű Biblia. Kultúrateremtő, amikor a reformáció irodalmával megszólaltatta a magyar nyelv gazdag lehetőségeit.
A 21. század keresztényüldöző világában közös felelősség az egységért való munkálkodás, az élet, a hit, a kultúra védelme, példát mutatva az alkotórészeire hulló, én központúvá váló világnak - húzta alá a miniszteri biztos.
Hermann János: Figyelnünk kell a diaszpóra és az őshonos kisebbségek sorsára
Hermann János, a Partiumi Keresztény Egyetem professzora előadásában hangsúlyozta, a reformáció évfordulóján fontos tudni, hogy mi "történik a végeken". "Törekedni kell arra, hogy a vallásszabadság és a tolerancia fontosságára figyelmeztessük a világot és arra, hogy odafigyeljünk a diaszpórára és az őshonos kisebbségek sorsára" - hangsúlyozta a professzor.
