Petro Porosenko ukrán elnök Onufrijhoz, az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű "szárnyának" vezetőjéhez fordult azzal a kéréssel, hogy járjon közben az orosz félnél a Kercsi-szoros közelében történt támadásban elfogott és letartóztatott ukrán haditengerészek kiszabadítása érdekében - hozta nyilvánosságra vasárnap az elnök sajtószolgálata.
Porosenko a közlemény szerint egy tévéinterjúban indokolva lépését kijelentette, hogy nem hagy ki semmilyen lehetőséget, ami a katonákat hazajuttathatja. "Imádkozunk, és reménykedünk, hogy ez mihamarabb megtörténik" - tette hozzá.
Emlékeztetet arra, hogy rögtön, amint értesült az ukrán hadihajókat ért támadásról, telefonon kapcsolatba akart lépni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és "magyarázatot kérni tőle az orosz fegyveres erők tettére". "Putyin kerüli a beszélgetést (velem)" - jegyezte meg.
A Kreml magyarázata szerint azért nem hajlandó Putyin ukrán partnerével telefonon tárgyalni a Kercsi-szorosnál történtekről, mert "nem kíván részt venni Porosenko választási kampányában", Ukrajnában ugyanis jövő márciusban lesz a soron következő elnökválasztás.
Az Onufrij metropolita és az általa vezetett patriarchátus, valamint Petro Porosenko elnök között nem felhőtlen a viszony, hiszen előbbi ellenzi az államfő által szorgalmazott önálló nemzeti ukrán ortodox egyház létrejöttét. Jelenleg Ukrajnában három részre szakadt ortodox egyház működik. A moszkvai patriarchátus az orosz ortodox egyház joghatóságát ismeri el. A kijevi patriarchátus 1992-ben szakadt ki Filaret pátriárka vezetésével, már akkor azzal az igénnyel, hogy Ukrajnának Oroszországtól független, saját nemzeti ortodox egyháza legyen. Moszkva viszont nem ismeri el a kijevi patriarchátus függetlenségét, szakadárnak tekinti. A harmadik és legkisebb az úgynevezett autokefál ortodox egyház, amelyet Moszkva szintén szakadárnak tekint.
A tervek szerint december 15-én a kijevi Zsófia székesegyházban készülnek megtartani az egyházegyesítő gyűlést, amelyen meg kell választaniuk az egyesített egyház új vezetőjét, akinek a konstantinápolyi egyetemes pátriárka majd átnyújtja a tomoszt, vagyis az egyház autokefáliáját (önállóságát) kimondó okiratot, amivel hivatalosan létrejön a független, egységes nemzeti egyház. A moszkvai patriarchátus azonban továbbra is ellenzi, hogy püspökei részt vegyenek a gyűlésen.
A múlt héten az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a moszkvai patriarchátushoz tartozó több papnál - köztük a kijevi Pecserszka Lavra kolostor- és templomkomplexum vezetőjénél - házkutatást tartott, sajtóhírek szerint találtak is egyeseknél vallási gyűlöletkeltésre alkalmas brosúrákat.
November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet - ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra - megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.
Kirill orosz pátriárka: Megengedhetetlen az önálló ukrán egyház létrehozása
Az orosz egyházfő az önálló ukrán egyház híveit "gonoszsággal telített" embereknek nevezte, akik szerinte készek erőszakkal elérni a céljukat "és mások életét elpusztítani". Kifejezte reményét, hogy "az ortodox egyház nem inog meg, és semmilyen szakadárság, semmilyen szakadár egyesülések, a világi hatalom semmilyen részvétele, semmilyen gonosz és harcias retorika nem lesz képes elszakítani a hívőket az isteni fényességben való élettől".
Kirill pátriárka azzal kapcsolatban szólalt meg, hogy Kijevben a tervek szerint jövő szombaton tartják meg az úgynevezett "egyesítő szinódust", amelynek célja egy Moszkvától független, új ortodox egyház megalapítása Ukrajnában. Az ukrán vezetés az ország "egységes" egyházának megteremtését áprilisban kezdeményezte, amikor Petro Porosenko ukrán elnök I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkához fordult azzal a kéréssel, hogy bocsásson ki bullát az ukrán egyház autokefáliájáról (önállóságáról).
Ukrajnában három ortodox egyházi szervezet működik. A legtöbb temploma, gyülekezete és - Oroszországban idézett források szerint - hívője a moszkvai patriarkátus alá tartozó, de autonómiával rendelkező Ukrán Ortodox Egyháznak van, amelynek élén Onufrij metropolita áll. Az önállósodást sohasem kezdeményező egyház főpapjai visszaküldték Bartolomaiosznak az "egyesítő" szinódusra való meghívást.
Az orosz ortodox egyház volt kijevi metropolitája, a követői által pátriárkává választott Filaret vezetésével 1992-ben újabb egyház jött létre, amely az orosz politikai nyelvezetben "a kijevi partiarkátus Ukrán Ortodox Egyháza" elnevezést kapta. A harmadik és egyben legkisebb az úgynevezett Autokefál Ukrán Ortodox Egyház, amely 1921-ben alakult meg. A moszkvai patriarkátus, amely Ukrajnát három évszázada saját kánoni területének tekinti, a két utóbbi egyházat nem ismeri el. Orosz szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a Moszkva által szakadárnak tekintett két egyház - amelyre a jelek szerint az "egységes" egyház támaszkodni fog - a közelmúltig egymást sem ismerte el.
Moszkvában felfigyeltek arra, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a múlt héten házkutatást tartott több, a moszkvai patriarkátushoz igazodó ukrán ortodox egyházi vezetőnél. Orosz kommentárok emellett arra hívták fel a figyelmet, hogy a november 25-i orosz-ukrán fekete-tengeri incidens nyomán Porosenko Ukrajnának azoknak a megyéiben vezetett be hadiállapotot, amelyeknek lakossága többségében oroszajkú és a Moszkvához hű egyház követője.
Az Orosz Ortodox Egyház az ukrajnai ortodox egyház státusáról folytatott jogvita nyomán október közepén megszakította kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal, amely de facto elismerte az ukrán ortodox egyház autokefáliáját. Konstantinápoly egyebek között érvénytelennek minősítette azt az átkot, amelyet a moszkvai patriarkátus mondott ki az általa szakadárnak tekintett két ukrán egyház vezetőjére, és bejelentette szándékát, hogy a kijevi főegyházterületet több mint 300 év után visszatérítse saját joghatósága alá.
Moszkva és több más ortodox egyház szerint Konstantinápolynak ehhez nem volt joga. Az orosz ortodox egyház az Isztambulban meghozott múlt heti döntést a kereszténység ezer év utáni legnagyobb egyházszakadásának tekinti.
Ilarion volokolamszki metropolita, a moszkvai patriarkátus egyházközi külügyeinek irányítója szeptember 16-án leszögezte, hogy az orosz ortodox egyház nem ismeri el a konstantinápolyi pátriárka joghatóságának felsőbbségét. Hangot adott meggyőződésének, hogy Bartolomaiosz nem avatkozhat be az egyes ortodox egyházak belügyeibe, legfeljebb ezen egyházak felkérésére koordinálhatja egyes közös ügyeiket.
Moszkvai félelmek szerint újabb erőszakhoz és a vagyonmegosztás körüli bonyodalmakhoz, templomfoglalásokhoz vezet az önállóság megadása egy "szakadár" ukrán egyháznak. Az orosz egyház részéről aggodalmat váltott ki Porosenkónak az a kijelentése, hogy a moszkvai patriarkátus alá tartozó egyházat Ukrajnai Orosz Egyházzá fogják átkeresztelni, ami megítélése szerint azt létében fenyegeti.
