A tömeges migráció bűnügyi, radikalizációs és egészségügyi kockázatot rejt - jelentette ki a belügyminiszter csütörtökön Balatonalmádiban, a 13. Magyar Jogászgyűlésen tartott előadásában.
Pintér Sándor arról beszélt, hogy a migránsok ellenőrizetlenül beáramló tömege bűnügyi kockázatot jelent, mivel nem ismerjük a bűnügyi múltjukat. Hozzátette, a migránsok megjelenése a radikalizációs kockázaton túl egészségügyi kockázatot is rejt, emellett a társadalom erőszakos válaszát válthatja ki, amely ellen nincs védelem Európában. A belügyminiszter felhívta a figyelmet a terrorveszélyre is, hozzátéve, hogy Magyarország ebből a szempontból "jobb helyzetben van, mint más európai országok".
"A terroristák közül sokan migránsok"
Nem minden illegális migráns terrorista, de az is tény, hogy a terroristák közül nagyon sokan illegális migránsok - fogalmazott a belügyminiszter a várpalotai Thury-vár konferenciatermében megjelent közel 150 fős közönség előtt csütörtökön.
Pintér Sándor azt mondta: a belga irányítással végzett titkosszolgálati vizsgálatok bizonyították, hogy a brüsszeli és a párizsi robbantások elkövetői közül többen Magyarországon keresztül érkeztek az Európai Unióba. E
A Németországban késsel-bárddal bűncselekményt elkövető fiatal is Magyarországon lett regisztrálva, majd a fóti gyermekvárosból jutott ki Németországba - tette hozzá. A belügyminiszter kiemelte: míg 2014-ben 44 ezren, 2015-ben 391 ezren érkeztek Magyarországon keresztül az Európai Unióba.
Az pedig, hogy tavaly 104 országból jöttek a migránsok, a politikus szerint azt mutatja: nem arról van szó, hogy egy-egy országban háború dúlt, és az elől menekült a lakosság, hanem arról, hogy az Európai Unió és annak szociális ellátórendszere vonzó lett számukra.
Pintér Sándor elmondta, hogy olyan betegségek is megjelentek azoknál az embereknél, akiket a határoknál egészségügyi vizsgálat alá vettek, amelyek Magyarországon már régen nincsenek. Többfajta bőrbetegséget és ragályos betegséget is kiszűrtek ezek közül. Ezenkívül mivel a zöldhatáron érkezőket nem lehet azonosítani, előéletükről semmi információ nincs - tette hozzá.
A belügyminiszter szerint a 104 országból érkező embertömeg kultúrája is más, mint Magyarországé és Európáé, ami ellentéteket szül. Arról is beszélt, hogy gyakori lett a nők molesztálása, vagy a mindennapos megélhetéshez szükséges bűncselekmények.
"Ha azt akarjuk, hogy a korábbi gondolkodásmódunkat, kultúránkat ne érje kár, akkor azt kell mondanunk: csak az jöhessen be, akit regisztrálunk, akiről tudjuk, hogy valódi menekült, és csak az, aki a jogszabályokat száz százalékig betartja" - fogalmazott. Hozzátette: azt, hogy mindezt külföldről döntsék el, és az emberek mindenféle ellenőrzés nélkül bejussanak, "semmi szín alatt nem szeretnénk, ettől meg kell védeni az országot".
Kontrát Károly, a térség országgyűlési képviselője azt mondta, az október 2-i népszavazásnak óriási tétje van, ugyanis hosszú évtizedekre, akár száz évre is meghatározhatja Magyarország jövőjét. Úgy fogalmazott: a népszavazás nem pártpolitikai, hanem nemzeti ügy.
Újságírói kérdésre Pintér Sándor azt mondta: a magyar rendőrök a törvények betartásával látják el a szolgálatot a szerb-magyar határon. Nemcsak a magyar rendőrök szolgálnak ott, hanem a Frontex keretein belül külföldi kollégák is segítik a munkát a V4-ektől, Ausztriából, illetve további országokból, és mindenki azt mondja, hogy kiemelkedő a magyar rendőrök kulturáltsága.
Trócsányi László: Emelni kell az igazságszolgáltatás színvonalát
Az Igazságügyi Minisztérium munkája megalapozza az igazságszolgáltatás színvonalának emelkedését - jelentette ki az igazságügyi miniszter. Trócsányi László elmondta, hogy az elmúlt két évben elvégzett feladatok alapot adnak a gyorsabb és hatékonyabb igazságszolgáltatásra, hozzátéve, hogy folyamatosan javul a jogalkotás minősége is. A tárcavezető kifejtette, hogy a hivatásrendek közötti együttműködés erősödése szintén jól szolgálja a jogalkotást.
A kormányzati ciklus félidejének mérlegeként megállapította, hogy sikerült rendezni a devizahiteles problémakört, sikerként említette a magáncsőd intézményének bevezetését és a polgári törvénykönyv módosítását. Az eljárásjogi törvények küszöbön álló reformja az igazságügyi kormányzat következő nagy feladata - tette hozzá a miniszter.
A tárcavezető arról is szólt, hogy manapság "jogalkotási dömpingről" lehet beszélni, mert míg 1946-ban 29 törvényt fogadtak el, addig 2015-ben 230-at, az idén pedig 94-et. Ennek okaként az igazságügyi miniszter azt jelölte meg, hogy "mindenki igyekszik minél magasabb szintre emelni a jogszabályát", ami szavai szerint nem minden esetben indokolt. Hozzátette: az unió is előír számos szabályozást, amely korábban nem létezett, így a túlszabályozás világjelenséggé vált.
Trócsányi László beszélt arról is, hogy arányaiban kevés az új törvény és sok a módosító javaslat, 2016-ban például tíz törvény és 84 módosítás volt.
A tárcavezető szólt arról, hogy az ötpárti egyeztetéseknek nagy szerepük van a törvényhozásban. Mint mondta, ezeken természetesen szakmai és politikai vitákkal kell számolni.
Hozzátette: a stratégiai és a gazdasági kabinet megjelenésével a szakmai viták új fóruma teremtődött meg.
A migrációs válság számos jogalkotási feladatot von maga után, tíz törvényt kellett módosítani - közölte Trócsányi László, aki a kvótapert elvi jelentőségűnek nevezte.
Pintér Sándor belügyminiszter előadásában arról beszélt, hogy a migránsok ellenőrizetlenül beáramló tömege bűnügyi kockázatot rejt, mivel nem ismert a bűnügyi múltjukat. Kifejtette: a migránsok megjelenése a radikalizációs kockázaton túl egészségügyi kockázatot is rejt, emellett a társadalom erőszakos válaszát válthatja ki, amely ellen nincs védelem Európában.
Pintér Sándor felhívta a figyelmet a terrorveszélyre is, hozzátéve, hogy Magyarország ebből a szempontból "jobb helyzetben van, mint más európai országok".
A belügyminiszter felidézte: a válságot megelőző időszakban a menekülteket el kellett látni a befogadó országokban. 2011-ben, az arab tavaszt követően kialakult "anarchia" következtében elindult a menekültáradat Európa felé. Az erre adott magyar válasz és az Európai Unió válasza nem fedi egymást - jelezte Pintér Sándor. Az unió kezdeti álláspontja az volt, hogy mindenkit be kell engedni humanitárius okokból - mondta. Hozzátette: ez egy idő után megváltozott, mindemellett az unió azon az állásponton maradt, hogy Magyarország ne építsen kerítést külső határaira.
Pintér Sándor elmondta azt is, hogy mindeközben egy európai uniós bírósági döntés értelmében Görögországnak nem lehet átadni menekülteket, őket Magyarországnak kell befogadnia, ez 2016-ban 24 ezer ember befogadását jelentené. Magyarország álláspontja ezzel szemben az, hogy csak azokat a migránsokat fogadja be, akik első uniós országként lépik át a magyar határt - fűzte hozzá.
Kitért arra is: két év alatt 160 ezer embert kellett volna szétosztaniuk az Európai Unió országainak, az erről szóló egyezményt Magyarország azonban nem írta alá. Hozzátette: a megállapodást aláíró országok nem teljesítették a vállalásaikat, hiszen összesen 8 ezer emberről döntöttek eddig és 3500 menekültet szállítottak el.
Magyarország megteszi a migrációval kapcsolatban szükséges jogi és technikai intézkedéseket; ezek fontos eleme a schengeni törvények betartatása, a tranzitzónák kialakítása és a határokat védő kerítés építése - hangsúlyozta a miniszter.
A szombat délelőttig tartó 13. Magyar Jogászgyűlésen a közjog, az igazságszolgáltatás, a polgári jog és a büntetőjog témakörében hallgathatnak előadásokat a résztvevők. Előadó lesz mások mellett Darák Péter, a Kúria elnöke, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és Polt Péter legfőbb ügyész.
