Pilinszky János-emlékestet rendeztek a Gerbeaud-házban kedd este, Ég és föld gyermeke címmel. A Belvárosi Kulturális Szalon által szervezett esten Pilinszky költészetének esszenciájára, egyetemességére kívánták felhívni versfelolvasással és elemzéssel a figyelmet.
(Forrás: wikipédia)
„Pilinszky János neve még mindig hívószó az irodalmat kedvelők körében. Szükségünk van arra az érzékenységre, mélységre, ami az ő költészetét jellemzi” – nyitotta meg a Belvárosi Kulturális Szalon Pilinszky-estjét a háziasszony, Serfőző Krisztina. Mint mondta, a költő versbeszéde páratlan és újszerű. Nem a hétköznapi nyelvet emeli be a költészetbe, hanem valamiféle ősi nyelvet használ, ezért a költőt úgy kell olvasni, mint a szentírást.
Pilinszky a két világháború között született, egyetemistaként katonai szolgálatot teljesített, ekkor élte át a világ összeomlását. Költészete enigmatikus, s folyton visszatérő motívumrendszert használ. „Az apokaliptikus megrendültségről szól verseiben, de a világban jelen lévő bűn is folyton visszatérő témája lírájának. Kedvenc könyve Dosztojevszkij Bűn és bűnhődése volt, költészetében pedig egészen a szenvedéstörténetig jutott” – magyarázta a szervező. Pilinszky költészete pedig Serfőző Krisztinát Bach kórusénekeire emlékezteteti. Szerinte ugyanis mindkettőt valamiféle tisztaság jellemzi. Úgy vélekedett, az a fajta tiszta hangzás van jelen a verseiben, ami a Bibliában – mintha Isten szólna hozzánk.
A Gerbaud-házban rendezett esten Pilinszky legszebb verseit Dóczy Péter színművész olvasta fel, négy témakör – tenger, kereszt, bűn, idő – köré csoportosítva azokat. A felolvasott művekhez Jelenits István teológus, író, tanár, Pilinszky nagy barátja adott értelmezést, hogy még inkább magunkénak érezhessük költészetét. Kiemelte, A tenger című versben például az édesanya képe is feltűnik. Ez a vers a valóságról szól, valakinek a halálát idézi fel, ugyanakkor ő maga is benne van. A költő édesanyjának utolsó szava lehetett a tenger – mondta a szerzetes. „Érdekes, hogy amíg Petőfi úgynevezett költőszótárában a tengerhez mindig más jelentést, tartalmat társít, Pilinszkynél azt látjuk, hogy ugyanaz a látomásos tengerkép vonul végig költészetén” – tette hozzá.
Pilinszky a tüzérségnél teljesített katonai szolgálatot egyetemistaként. Amikor behívták, rengeteg könyvet vitt magával a hosszú útra. Az utazás során a magával cipelt könyvektől megvált, csak a Bibliát tartotta meg. „Egyedül a Biblia volt az, ami nem vesztette érvényét” – emelte ki Jelenits. Hazatérve a háborúból, nem folytatta egyetemi tanulmányait, próbált munkát találni. Egy könyvkiadónál dolgozott korrektorként, munkáját precízen, kiválóan végezte. Később egy katolikus lapnál kapott állást, ahol bármiről írhatott. Az újság eladott példányszáma, írásainak köszönhetően, hirtelen megemelkedett.
A recepciótörténet csak később ismerte fel jelentőségét, hatását. Alig készültek verseihez elemzések, kritikák, tanulmányok. Érdekes, hogy népszerűsége hamarabb eljutott Nyugatra, míg itthon alig ismerték. A külföldi ismertség annak volt köszönhető, hogy különös, mély, egyetemes hangon tudott megszólalni. „Ahhoz, hogy megértsük Pilinszky János költeményeit nem kell lábjegyzet, magyarázat – ellentétben például Adyval, aki Dózsa György unokájaként szólal meg” – hangsúlyozta a tanár úr.
Pilinszky nagy hatással volt kortársaira és utódaira is. Bereményi Géza költészete, Cseh Tamás emblematikus zenéje egyértelműen a költő-filozófus hatását mutatja. Az est zárásaként megszólaltak a szerzőpáros szerzeményei is Hrutka Róbert Artisjus- és Fonogram-díjas zeneszerző és a Junior Prima díjas színművész, Nagy Dániel Viktor előadásában.
