Az euró hanyatlik és az euróövezet másfél éven belül összeomolhat - véli Ted Malloch, aki jól tájékozott források szerint az Egyesült Államok európai uniós nagykövete lesz. A folyamatban kiemelt fontosságúnak látja a Brexitet - az amerikai elnök és Theresa May pénteken találkoznak a Fehér Házban.
A nagykövetjelölt szerint az euró napjai meg vannak számlálva
A BBC-nek adott interjújában Ted Malloch csütörtökön kijelentette, hogy jelen pillanatban az európai fizetőeszköz értékének esésére fogadna. A közgazdász professzor januárban már járt Donald Trump amerikai elnök stábjánál az uniós nagyköveti poszt betöltése kapcsán. Ted Malloch, aki a Henley Business School, egy dél-angliai gazdasági főiskola tanára kifejtette, hogy Nagy-Britanniával 90 napon belül tető alá lehet hozni egy kétoldalú kereskedelmi megállapodást, ha a szigetország kilép az Európai Unióból. Szerinte a világ legnagyobb céges akvizícióit is le lehet vezényelni ennyi idő alatt. Amíg a királyság része az EU-nak, addig is el lehet kezdeni a tárgyalásokat, és az Egyesült Államok érdeke, hogy Nagy-Britannia teljes egészében kiváljon az unióból - véli Ted Malloch. Az Európai Unióról is szkeptikusan nyilatkozott a nagykövetjelölt. Véleménye szerint az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodásról (TTIP) folyó tárgyalásoknak vége, nem lesz belőle semmi, a politikai realitások megváltozása azt eredményezi, hogy inkább kétoldalú megállapodásokat kötnek a különböző országokkal.
Trump visszahozná a vízbefojtásos vallatást
Paul Ryan házelnök és Mitch McConnell, a szenátus republikánus csoportjának vezetője közös sajtóértekezleten fejtette ki a kongresszus republikánusainak álláspontját. A két politikus a republikánusok philadelphiai tanácskozásán vesz részt. Mindketten leszögezték, hogy a Republikánus Párt "egy hullámhosszon van az elnökkel". A sajtótájékoztatón ugyanakkor utaltak arra, hogy a terrorizmussal gyanúsítottak kihallgatásánál alkalmazott vallatási módszerek ügyében nem értenek egyet Trumppal. Az elnök ugyanis sajtóértesülések szerint azt tervezi, hogy ismét bevezeti azt az úgynevezett vízbefojtásos kihallgatási módszert, amelynek során a vízbefojtás szimulálásával kínozzák a foglyokat. Ezt még George W. Bush elnök vezette be a terrorellenes háború jegyében, de Barack Obama elnök betiltotta. McConnell szenátor emlékeztetett arra, hogy Mike Pompeo, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója még a szenátusi meghallgatáson foglalt állást a kínzásos kihallgatási módszerek ellen, s hasonló véleményen van James Mattis védelmi miniszter is. A Pentagon vezetője már a novemberi választások után azt mondta a kihallgatási módszerekről: "mindig az volt a tapasztalatom, hogy többet érek el egy doboz cigarettával és néhány sörrel, mint kínzással".
Theresa May brit miniszterelnök pénteken hivatalos látogatást tesz Donald Trump amerikai elnöknél a Fehér Házban. Ő lesz az első külföldi vezető, akit Trump beiktatása óta hivatalosan fogad. A látogatást a brit sajtó értesülései szerint eredetileg februárra tervezték, de Steve Bannon, Trump stratégiai főtanácsadója javasolta az ennél korábbi találkozót.
Theresa May utazása előtt néhány nappal, a Financial Times című londoni üzleti napilapnak nyilatkozva alig burkoltan utalt arra, hogy washingtoni látogatásán óva inti majd az amerikai elnököt az európai egység meggyengítésére tett kíséreltektől.
A brit kormányfő a lapinterjúban kijelentette: tekintettel a fenyegetésekre, amelyekkel Európa jelenleg szembesül, "nem most van itt az ideje az együttműködés gyengítésének".
Theresa May hozzátette: amikor Nagy-Britannia úgy döntött, hogy kilép az EU-ból, az a döntés nem az Európai Unió szétbomlasztásáról szólt. "Bízom abban, hogy az Egyesült Államok felismeri, milyen fontos az európai együttműködés a kollektív védelem és a közös biztonság szempontjából" - mondta a Financial Times legutóbbi hétvégi kiadásában megjelent interjúban a brit miniszterelnök.
A Financial Times idézte Anthony Gardnert, az Egyesült Államok távozó EU-nagykövetét is, aki elmondta: Trump stábjának magas rangú illetékesei azt kérdezgetik EU-tisztségviselőktől, hogy Nagy-Britannia után melyik ország távozik legközelebb az unióból.
Trump az elnökválasztási kampány idején helyeselte Nagy-Britannia kilépését az EU-ból, és szoros kapcsolatokat ápol Nigel Farage-zsal, a legnagyobb EU-ellenes brit politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) volt vezetőjével, aki részt is vett Trump kampányában.
Nem sokkal novemberi megválasztása után Trump komoly diplomáciai megütközést keltett azzal a nyilvános felvetésével, hogy Farage lehetne Nagy-Britannia washingtoni nagykövete. A Twitter üzenőportálon közzétett javaslatot a Downing Street azonnal és igen indulatos nyilatkozatban utasította vissza.
Egy minapi BBC-interjúban - arra a kérdésre, hogy a washingtoni megbeszéléseken felveti-e Trump korábbi, sokat bírált kijelentéseit a nőkről - Theresa May felidézte, hogy ő már korábban is nyilvánosan elfogadhatatlannak minősítette az amerikai elnök "egyes megnyilvánulásait", és ezután sem fél majd megmondani Trumpnak, ha valamint elfogadhatatlannak talál. Erre éppen a két ország különleges kapcsolatrendszere ad lehetőséget - tette hozzá.
A Downing Street szóvivője a brit kormányfő utazása előtti tájékoztatóján szintén kiemelte, hogy London "erőteljes és szoros" kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal, és éppen ez teszi lehetővé "az őszinte véleménycserét, és azt, hogy ha valamivel nem értünk egyet, annak világosan hangot is adjunk".
A brit kormány azonban az elmúlt hetekben több diplomáciai kezdeményezést tett a kapcsolatok javítására. A brit sajtó értesülései szerint Trump még az idén állami látogatásra, vagyis hivatalosan II. Erzsébet királynő vendégeként Londonban utazhat. Ennek terveit Theresa May a minapi BBC-interjúban megerősítette, de hangsúlyozta, hogy a kormánynak és az udvarnak erről még egyeztetnie kell.
