Példátlanul, legalább másfél évtizede nem látott alacsony szintre, mindössze 2,4 milliárd forintra csökkent szeptember végére az államháztartás központi alrendszerének idei hiánya - erősítette meg csütörtökön a múlt héten közölt előzetes adatokat részletes jelentésében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Egyre biztosabb, hogy az év végére kitűzött uniós módszertan szerinti hiánycél az eredeti tervekhez képest kedvezőbben alakul, így a kormány a GDP 2 százalékáról 1,7 százalékra módosította azt - hangsúlyozta a minisztérium.
A központi költségvetés 95,5 milliárd forintos hiányt, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 21,3 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 71,8 milliárd forintos többletet mutattak. Egyedül szeptemberben 271 milliárd forint volt az államháztartás bevételi többlete - az önkormányzatok nélkül. Tavaly az első kilenc havi hiány 954,6 milliárd forint volt, a szeptember havi deficit pedig 39,7 milliárd forintot tett ki.
A két év azonos időszakát jellemző adatok eltérése azzal magyarázható, hogy tavaly a költségvetés a kedvezményezettek felé maximálisan teljesítette az uniós kifizetéseket, amelyeket az Európai Unió most térít meg a nemzeti büdzsének - közölte jelentésében az NGM.
A fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei 72,5 milliárddal, 426,2 milliárdra apadtak az egy évvel ezelőtti összeggel összehasonlítva, mert a 2007-2013-as programidőszak programjaira az uniós utalás idén már nem ezen a soron, hanem az "uniós támogatások utólagos megtérítése" című soron szerepel, amelyre idén 153,4 milliárd forint folyt be. Ezzel szemben a költségvetési előlegezés mértékét érzékelteti, hogy a két bevételi tétel 579 milliárd forintos együttes összegével szemben a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai címen 1035,3 milliárd forint kifizetés valósult meg szeptember végéig, ami 598 milliárddal kevesebb a tavalyi kifizetéseknél. Az NGM jelentése kiemelte, hogy szeptemberben már 333 milliárd forint uniós finanszírozás kifizetése történt meg, és az utolsó negyedévben a szeptemberihez hasonló mértékű kifizetésekre lehet számítani.
Összességében a központi alrendszer bevételei az első kilenc hónapban 704,7 milliárd forinttal, 12 532,1 milliárd forintra emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, a kiadások 247,5 milliárd forinttal, 12 534,5 milliárd forintra csökkentek, amiben benne van az uniós kifizetések jelentős csökkenése is.
Az első három negyedévben a központi költségvetés bevételei 512 milliárddal, 8250,5 milliárd forintra emelkedtek, a kiadásai 399 milliárd forinttal csökkentek a múlt év azonos időszakával összevetve. A társadalombiztosítási alapok bevételei 91,7 milliárddal, 3819,2 milliárd forintra, kiadásai 100,4 milliárd forinttal 3798 milliárdra emelkedtek, az elkülönített alapok bevételei 101,2 milliárddal 462,4 milliárddal, kiadásai 51,6 milliárddal emelkedtek.
A társasági adóból 155,8 milliárddal több, 388,2 milliárd forint folyt be. A jelentős többletet a vállalkozások növekedési adóhiteleihez és az előző évről szóló adóbevallások benyújtásához kapcsolódó befizetésekkel magyarázta az NGM.
Az első kilenc havi áfa-bevételek 46 milliárddal 2419 milliárd forintra emelkedtek. A növekedés egyaránt származott a belföldi és az importforgalomból és a dohány utáni áfabevételekből, de szerepet játszottak a lezárult uniós ciklus elszámolásához kapcsolódó áfafizetések.
A jövedéki adóból 32,1 milliárddal több, 744,9 milliárd forint folyt be, a növekményből 19,3 milliárd forint a megnövekedett üzemanyagforgalomból ered, 10,3 milliárd pedig a dohánytermékekhez köthető.
A személyi jövedelemadóból a magasabb bérkiáramlás és az alacsonyabb adókulcs ellentétes hatásának eredőjeként mindössze 17,8 milliárddal több, 1269,9 milliárd forint folyt be.
A kiadási oldalon a családi támogatásokra 20,7 milliárddal kevesebbet, 515,4 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés, amiből a korhatár alatti ellátások 15,4 milliárddal csökkentek.
A helyi önkormányzatok támogatása 118 milliárd forinttal alacsonyabb volt a tavaly első három negyedévinél.
A január szeptemberi kamatkiadások 106 milliárd forinttal, 763,4 milliárd forintra csökkentek.
A központi költségvetés adóssága szeptember végén 25 120 milliárd forintot tett ki, 420 milliárddal nőtt a múlt év vége óta. Ezen belül a devizaadósság 1290 milliárd forinttal csökkent, a forintadósság 1859 milliárddal emelkedett, és 149 milliárddal mérséklődtek a költségvetés egyéb kötelezettségei.
Kedvező teljesítmény, adatok alakulása és egyedi tételek
A reálgazdaság kedvező teljesítményével, a foglalkoztatási adatok alakulásával, valamint az egyedi tételekkel indokolta a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára azt, hogy történelmi mélypontra süllyedt az államháztartás központi alrendszerének idei hiánya szeptember végére.
Banai Péter Benő az M1 aktuális csatornán kifejtette: a nettó reálkeresetek 44 hónapja emelkednek, amelynek eredményeként nem csak a dolgozók jövedelme növekszik, hanem a központi költségvetés foglalkoztatáshoz-, illetve fogyasztáshoz kapcsolódó bevétele is nő, biztosítva a költségvetés stabilitását.
Míg a kedvező reálgazdasági folyamatok hosszabb távon befolyásolják a költségvetés helyzetét, néhány egyedi tétel befolyásolta az államháztartás szeptemberre kialakult helyzetét - mondta az államtitkár.
Erre példaként említette az uniós programok kiadási és bevételi elszámolását: tavaly az Európai Bizottság és a magyar kormány között kialakult konfliktus miatt több programnál is 100 milliárd forintos összegben csúsztak a támogatások, a vitákat jelentős részben viszont sikerült lezárni, megérkeztek a korábban elmaradt bevételek, ami megmutatkozik a nullszaldó körüli költségvetési pozícióban.
Megjegyezte: a költségvetés a 2014-2020-as időszak kifizetéseihez járó bevételeket is elszámolta, ami több mint 250 milliárd forint bevételt jelentett a költségvetésnek.
Az idei a harmadik év, amikor jobb lesz a hiány a vártnál
Az idei már a harmadik év, amikor az államháztartási hiány jobb lesz a vártnál - mondta Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) költségvetési és versenyképességi elemzésekért felelős igazgatója a Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján csütörtökön Budapesten. A konferencián a Költségvetési Tanács számára készített háttértanulmányokat mutatták be a résztvevőknek.
Baksay Gergely kiemelte: a kiadási oldalon főként az uniós kifizetések csökkenése okozta az alacsony pénzforgalmi hiányt, de szerepet játszott az is, hogy az EU-s forrásokból finanszírozott állami beruházások elmaradtak a tervezettől. Elmondta, hogy az idén a GDP-arányos államháztartási deficit az MNB prognózisa szerint akár 1,4-1,5 százalékos lehet. Jövőre a kormány által kitűzött hiánycél 2,4 százalék, de az MNB elemzői szerint ennél alacsonyabb lesz a GDP-hez mért deficit. Úgy vélte, kedvezően alakulnak az államadósság folyamatai is, tavaly a végleges számok szerint 74,7 százalékra mérséklődött az államadósság GDP-hez mért aránya, ez az idén tovább csökken, az MNB elemzői szerint 2024-re elérheti a maastrichti előírást, a GDP 60 százalékát, míg 2031-re az alaptörvényben rögzített 50 százalékos célszámot is.
Palócz Éva, az MKT alelnöke, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója rámutatott: a többi régiós országban, különösen Lengyelországban az EU-s transzferek nem játszanak olyan nagy szerepet a gazdasági növekedés előmozdításában, mint Magyarországon. Számításai szerint 2010-2015 között a hazai gazdaság 9 százalékpontos kumulált növekedése 4 százalékponttal alacsonyabb lett volna, ha az uniós pénzek megrekedtek volna a 2010-es szinten. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlegéből számolt külső finanszírozási képesség 2015-ben a GDP mintegy 8 százalékát tette ki, ennek jó részét is az uniós pénzek beáramlása adta - magyarázta Palócz Éva. A Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója az állami kiadások elmúlt években történt felhasználásáról kifejtette: míg az uniós tagállamokban a 2007-2008-as válságot követően az egészségügyre és szociális kiadásokra fordítottak növekvő összegeket, addig Magyarországon a válság után a büdzséből az általános közszolgáltatásokra, a gazdasági célú ügyekre, állami beruházásokra, míg a szociális kiadások csökkentek.
Belyó Pál, az ECO-VISTA Gazdasági Tanácsadó Kft. ügyvezetője rámutatott: bár a kormány gazdaság-fehérítő intézkedései jelentős eredményeket, növekvő adóbevételeket hoztak, még mindig magas a becslések szerint a rejtett gazdaság GDP-hez mért aránya. Megfigyelhető, hogy a 2007-es válságig a 90-es években 25-30 százalékra becsült arány csökkent, azt követően azonban ismét emelkedésnek indult. Belyó Pál elmondta: egyes becslések szerint 2017-ben 4800-5000 milliárd forintot a rejtett gazdaságban termelnek majd meg, persze annak minden adóvonzata nélkül. Hozzátette: a vállalkozások továbbra is a magas adóterhekre és járulékokra panaszkodnak, a vállalkozók szerint emiatt a feketefoglalkoztatás "legfertőzöttebb ágazata" az építőipar.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint az ország gazdasága saját magához képest javult az elmúlt években, de nem lépett előre a régiós versenytárs országokhoz képest, és az unió átlagához történő felzárkózásban is csekély eredményt sikerült felmutatni. Az államadósság GDP-hez mért aránya csökkent ugyan az elmúlt években, de ha a Paksi Atomerőmű tervezett fejlesztését, illetve az olimpia tervezett megrendezésének kiadásait is bekalkuláljuk, nem biztos, hogy az adósság bruttó hazai termékhez mért aránya a jövőben tovább mérséklődik - mondta, hozzátéve, e két nagyberuházás kiadásai együtt a GDP mintegy 30 százalékát adnák. Vértes András szerint ezzel együtt a magyar gazdaság legfőbb gondja az, hogy az ország versenyképességét jelző rangsorokban egyre hátrébb szorul, hiába javultak az egyensúlyi mutatók.
György László, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza vitatta Vértes András megállapításait, szerinte a paksi beruházás és az olimpia esetleges megrendezése legfeljebb a GDP mintegy 12 százalékát tennék ki. Rámutatott: a gazdaság fejlődését jól mutatja a stabil inflációs környezet, az alacsony kamatok és a foglalkoztatás egyre javuló adatai. Kiemelte: ennek is betudható, hogy míg a büdzsé kamatkiadásai 2011-ben a GDP 4,6 százalékát adták, addig 2016-ban már csak a bruttó hazai termék 3 százalékára rúgnak. Arról is szólt, hogy az államadósság szerkezete kedvezőbbé vált, az államadósságon belül a devizaadósság aránya a 2010-es mintegy 50 százalékról 26,6 százalékra esett vissza.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke zárszavában kiemelte: Magyarország sikeresen végrehajtotta a stabilitási és növekedési fordulatot, most a versenyképesség terén kell fordulatot elérni.
