Az egyértelmű üzenetekre vágyó baloldali szavazókat akarja megszólítani legújabb javaslatával Gyurcsány Ferenc – mondta lapunknak Boros Bánk Levente politológus.
Gyurcsány Ferenc legújabb, a külhoni magyarok választójogának elvételét célzó kezdeményezésével visszatért az alapokhoz, amikor 2004-ben a kettős állampolgárság ellen kampányolt – mondta lapunknak Boros Bánk Levente politológus. A Médianéző igazgatója szerint a bukott kormányfő ötlete mögött feltűnési viszketegség is meghúzódik, hisz ezzel ismét magára tudta irányítani a figyelmet. Ugyanakkor egy olyan kérdésben, amely a balliberális pártokat is megosztja, határozott álláspontot képvisel, ami kevés ellenzéki pártra jellemző. Ezzel meg tudja szólítani nemcsak saját fanatikusait, hanem azon balliberális szavazókat is, akik egyértelmű üzenetre várnak.
Boros Bánk szerint ez a húzás nem lehetetleníti el az MSZP–DK összefogást, annak ellenére sem, hogy a szocialisták elutasították a kezdeményezést. Ugyan az MSZP Gyurcsány idején elutasította a kettős állampolgárságot, a Gyurcsány nélküli MSZP „nyomokban már tartalmaz” nemzetpolitikát – fogalmazott Boros Bánk. Egy adott kérdésről vallott eltérő álláspont nem zárja ki a két párt összefogását. Ezt támasztja alá Molnár Gyula pártelnök bejelentése, hogy hatvan–negyven százalékos elosztásban megállapodtak az egyéni körzetekben a DK-val a koordinált indulásról – emlékeztetett.
A politológus a „túl sok az eszkimó, és kevés a fóka” példájának nevezte, hogy Juhász Péter, az Együtt és Fekete-Győr András, a Momentum elnöke ugyanabban a budapesti választókörzetben indulna a tavaszi választáson. Szerinte Juhász azt gondolta, lehet esélye a Belvárosban és most kétségbeesett, hogy valaki gyengíti vélt pozícióját. Kiderült, egyéni érdekeit fontosabbnak tartja az ellenzék politikai céljainál. A másik oldalról Fekete-Győr és a Momentum indokolatlan magabiztosságáról árulkodik, hogy nem számítottak ekkora ellenállásra. Hiszen amint az első bírálatok megjelentek, rögtön elkezdtek magyarázkodni. Ez mutatja, a momentumosoknak nincs reálpolitikai érzékük, csupán sodródnak az árral – tette hozzá.
Boros Bánk logikus lépésnek tartja a kampányfinanszírozási szabályok tervezett módosítását, amely növeli az átláthatóságot és a közpénz elköltését is keretek közé szorítja. Politikailag ügyes húzás, hiszen ha az ellenzéki pártok nem támogatják a javaslatot, és így az nem kap többséget, később már nem hivatkozhatnak arra, hogy a „kamupártok” csökkentették esélyeiket.
Az elemző a katalán helyzetről elmondta: a katalán vezetés eltaktikázta magát, sarokba szorult, miközben cserbenhagyták a felheccelt függetlenségpárti tömegeket. Nem elegáns, hogy a madridi vezetés börtönnel fenyegeti a katalán vezetőket, ugyanakkor érthető, hogy nem engedhetik meg egy terület elvesztését – mondta Boros Bánk.
A politológus a nyugati kultúra összeomlása irányába tett újabb lépésként értékelte, hogy a francia Államtanács elrendelte a kereszt eltávolítását Szent II. János Pál pápának a bretagne-i Ploermel város főterén álló emlékművéről. Nyugaton az európai alapértékek feladása zajlik, most már csak Kelet-Közép-Európa őrzi és védi határozottan ezeket az értékeket. A V4-ek régiója maradhat az utolsó fellegvár – mondta.
Boros Bánk szerint ez a húzás nem lehetetleníti el az MSZP–DK összefogást, annak ellenére sem, hogy a szocialisták elutasították a kezdeményezést. Ugyan az MSZP Gyurcsány idején elutasította a kettős állampolgárságot, a Gyurcsány nélküli MSZP „nyomokban már tartalmaz” nemzetpolitikát – fogalmazott Boros Bánk. Egy adott kérdésről vallott eltérő álláspont nem zárja ki a két párt összefogását. Ezt támasztja alá Molnár Gyula pártelnök bejelentése, hogy hatvan–negyven százalékos elosztásban megállapodtak az egyéni körzetekben a DK-val a koordinált indulásról – emlékeztetett.
A politológus a „túl sok az eszkimó, és kevés a fóka” példájának nevezte, hogy Juhász Péter, az Együtt és Fekete-Győr András, a Momentum elnöke ugyanabban a budapesti választókörzetben indulna a tavaszi választáson. Szerinte Juhász azt gondolta, lehet esélye a Belvárosban és most kétségbeesett, hogy valaki gyengíti vélt pozícióját. Kiderült, egyéni érdekeit fontosabbnak tartja az ellenzék politikai céljainál. A másik oldalról Fekete-Győr és a Momentum indokolatlan magabiztosságáról árulkodik, hogy nem számítottak ekkora ellenállásra. Hiszen amint az első bírálatok megjelentek, rögtön elkezdtek magyarázkodni. Ez mutatja, a momentumosoknak nincs reálpolitikai érzékük, csupán sodródnak az árral – tette hozzá.
Boros Bánk logikus lépésnek tartja a kampányfinanszírozási szabályok tervezett módosítását, amely növeli az átláthatóságot és a közpénz elköltését is keretek közé szorítja. Politikailag ügyes húzás, hiszen ha az ellenzéki pártok nem támogatják a javaslatot, és így az nem kap többséget, később már nem hivatkozhatnak arra, hogy a „kamupártok” csökkentették esélyeiket.
Az elemző a katalán helyzetről elmondta: a katalán vezetés eltaktikázta magát, sarokba szorult, miközben cserbenhagyták a felheccelt függetlenségpárti tömegeket. Nem elegáns, hogy a madridi vezetés börtönnel fenyegeti a katalán vezetőket, ugyanakkor érthető, hogy nem engedhetik meg egy terület elvesztését – mondta Boros Bánk.
A politológus a nyugati kultúra összeomlása irányába tett újabb lépésként értékelte, hogy a francia Államtanács elrendelte a kereszt eltávolítását Szent II. János Pál pápának a bretagne-i Ploermel város főterén álló emlékművéről. Nyugaton az európai alapértékek feladása zajlik, most már csak Kelet-Közép-Európa őrzi és védi határozottan ezeket az értékeket. A V4-ek régiója maradhat az utolsó fellegvár – mondta.
