Október 2-án hárommillió-háromszázezer baloldali, liberális, fideszes, kereszténydemokrata és jobbikos választó állt ki Magyarországért – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben az általa benyújtott alaptörvény-módosítás expozéjában. Hangsúlyozta, a magyarok nem európai birodalomban, hanem a nemzetek Európájában akarnak élni.
A 20. században a nemzeti eszmék állták útját a birodalmi zsarnokságoknak, a magyar történelem is azt bizonyítja, hogy egy nemzet helyzetének politikai, geopolitikai romlásával bármikor visszasüllyedhet egyszerű nemzetiséggé – erről beszélt az alaptörvény-módosítás parlamenti expozéjában tegnap Orbán Viktor. A miniszterelnök Kossuth Lajost idézve azt mondta, „mi, magyarok európai nemzet akarunk maradni és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában”. Hozzátette, a magyarok az európai szabad nemzetek és országok szövetségében és nem egy Brüsszelből irányított birodalomban hisznek, a mostani alaptörvény-módosítás erről szól. A kormányfő felszólította a képviselőket, rövid időre tegyék félre a pártpolitikai szempontjaikat, hiszen október 2-án hárommillió-háromszázezer baloldali, liberális, fideszes, kereszténydemokrata és jobbikos választópolgár állt ki Magyarországért. „Kövessük a példájukat, támogassák a kormány indítványát” – szólította fel a honatyákat.
Arról is beszélt, a referendumon az új egység azért jött létre, hogy kifejezze a néplélekből származó igényt, hogy a magyarok hozzájárulása és beleegyezése nélkül senki sem dönthet arról, kikkel és hogyan kívánnak együtt élni. Szerinte az új egység azért ilyen széles és sokszínű, mert az emberek érzik, hogy a magyar önállóság ismét veszélyben van. Felhívta a figyelmet, újra nemzetközi akcióba léptek azok, akik szerint nincs már szükség a nemzetekre, akik szerint a világnak globálisan befogadónak kell lennie, a határokat el kell tüntetni. „Az az álmuk, hogy a világ – legalábbis Európa – összeolvad egyetlen hatalmas tömeggé, amely eltünteti a nemzeti hagyományokat, kultúrákat, nyelveket és törvényeket” – vélekedett. Rámutatott, ma Európában éles a küzdelem, ami a modern kori népvándorlás miatt vált élessé, de a migránsválság valójában csak tünet. A válság nyilvánvalóvá tett egy eldöntendő kérdést, hogy a közös Európában a nemzetek Európáját kívánjuk-e megőrizni, avagy európai birodalmat akarunk építeni. Hangsúlyozta, az új egység Magyarországért azt akarja, hogy megmaradjanak a nemzetek, a népszavazáson ezt erősítették meg az emberek kilencvennyolc százalékos egységben. „Meg akarjuk őrizni Európa sokszínűségét, ezzel szemben az Európai Egyesült Államok, az új európai birodalom hívei fel akarják számolni a nemzeteket. Brüsszel kezébe adnák a kulcsot, a demokratikus nemzeti döntéshozatalt felváltanák egy arctalan bürokrácia direktóriumával” – fogalmazott a kormányfő. Kiemelte azt is, hogy a népszavazás az alkotmányos identitásunkról is szólt. „Ez a jövő fontos, és meglehet legfontosabb kérdése és egyben a Brüsszellel fennálló vitáink summázata is” – értékelt Orbán Viktor.
Trócsányi László: Komoly, meggyőző érvei vannak a kormánynak
Orbán Viktor miniszterelnök expozéja után Bajorországba utazott egy 1956-os megemlékezésre. A parlamentben az általános vita későbbi részében Trócsányi László igazságügyi miniszter képviselte a kormányt. Az MTI tudósítása szerint ő is azt hangsúlyozta, az európai vitában a föderalizmussal szemben Magyarország a nemzetek Európája pártján áll. Mint folytatta, az alaptörvény szerint független ország vagyunk, az unióban lehetőség van bizonyos hatáskörök közös gyakorlására.
„A vita arról szól, mi is az az alkotmányos mag, amit meg kell őrizni és védeni kell Európában. Erről szól az alaptörvény-módosítás, eljött az idő, hogy bizonyos kérdéseket az alaptörvényben rögzítsenek” – mondta. Szerinte ezzel az ország megfelel annak az európai trendnek, amit minden tagállam kialakít saját magának. Hozzátette, téves az az álláspont, hogy a közösségi jog minden esetben megelőzi a nemzeti jogot. „Olyan komoly érveink vannak, amelyek meggyőzőek, és meg tudják védeni a magyar kormány álláspontját. Az alaptörvény-módosítással azt határozzuk meg, mi a saját nemzeti identitásunk” – hangsúlyozta a miniszter. Arról is szólt, a javaslat nem szépségtapasz, hanem egy hasznos előterjesztés, a kormányoldal nyitott a módosító indítványokra, bárkitől is érkezik, a kormány meg fogja azokat vizsgálni. A miniszter szerint a népszavazás egyáltalán nem volt felesleges, a hárommillió-háromszázezer ember álláspontja kemény felhatalmazást jelent.
Pártreakciók. MSZP-s bojkott, nem szavaz az LMP
Az MSZP nem vesz részt az alaptörvény hetedik módosításában, az arról szóló hétfői vitától és a későbbi szavazástól is távol maradnak a képviselői – erősítette meg sajtótájékoztatón a szocialisták frakcióvezető-helyettese. Varga László a távirati iroda tudósítása szerint azt mondta, senki nem adott felhatalmazást a Fidesznek az alkotmánymódosításra, a miniszterelnök és a kormánypárt egy kisebbség véleményére hivatkozik. „Diktátortempó” a kisebbség akaratát ráerőltetni a többségre, ezzel a miniszterelnök és a Fidesz csak saját hatalmi érdekeit szolgálja – szögezte le. Szerintük a döntés a nemmel szavazókat is sérti, mert a voksolás előtt ők sem ismerhették a mostani javaslat szövegét. Az MSZP demokratikus párt, tiszteletben tartja a többség döntését, nem asszisztál Orbán Viktor és a Fidesz „hatalomtechnikai játékaihoz” – jelentette ki Varga László.
Az LMP szerint nem old meg semmit az alkotmánymódosítás. Hadházy Ákos, az LMP vezérszónoka, az ellenzéki párt társelnöke színvonaltalannak nevezte az előterjesztést, amely olyan fogalmakat tartalmaz, amiknek nincs jogi relevanciájuk. Hozzátette, a módosítások nem állhatnak az uniós jog felett, és ezt a kormánypártok nagyon jól tudják. Ráadásul a változtatás a biztonsági kérdéseket sem oldja meg. Hogyan lehet az, hogy több százezer SIM-kártyát megvásároltak, itt volt a párizsi robbantó, és nem vették észre? Tudják például hány harcképes katonánk van? – firtatta, majd hozzátette: ötezer, és mintegy tucatnyi tank. Miért nem ezt oldják meg, ha a biztonság a fontos? – hangoztatta. Megerősítette: úgy döntöttek, nem nyomnak majd gombot a szavazásnál. Szél Bernadett, az LMP másik társelnöke arról beszélt, az emberek megérzik, ha átverik őket a politikusok, és ez történt a népszavazással kapcsolatban.
A Jobbik elnöke szerint a népszavazás nem új egységet, hanem új megosztottságot teremtett az országban. Vona Gábor azt mondta: nem fedi a valóságot, és hiteltelen is, hogy a referendum után új egység jött létre, hiszen Magyarországon sokkal többen ellenzik a kötelező kvótát, mint ahányan részt vettek a voksoláson. Hozzátette: sokan azért nem mentek el szavazni, mert nem értettek egyet Orbán Viktor politikai hatalomgyakorlásával. A Fidesz a népszavazással csak magának akart politikai sikert elérni – értékelt. A vezérszónokként felszólaló pártelnök azzal indokolta, hogy ennek ellenére részt vesznek a vitában, hogy azt hazafias kötelességüknek tartják. Közölte, részt vesznek a megalkotásában Magyarország legerősebb, legbiztosabb, leghatékonyabb alaptörvényi védelmének, amellyel az országot meg tudják védeni a kvótáktól.
A KDNP vezérszónoka, Vejkey Imre hangsúlyozta: abban látják Európa jövőjét, ha visszatér a keresztény gyökerekhez. Közjogilag is rögzíteni kell, hogy az európai gazdasági térség állampolgárait leszámítva idegenek csak akkor élhetnek Magyarországon, ha kérelmüket a hatóság elbírálta és ahhoz hozzájárult – mondta, hozzáfűzve, Magyarország a népszavazással még demokratikusabbá vált, miközben az Európai Unió antidemokratikus bizonyítványt állított ki magáról. Bírálta Európa vezetőit, akik szerinte az elmúlt évtizedekben szisztematikusan kiirtották a keresztény értékeket, s nem veszik észre, hogy szervezett invázió zajlik, futótűzként terjed az iszlám. „Ehhez mi kereszténydemokraták nem asszisztálhatunk, még akkor sem, ha a Szentszék kizárólag az egyes migránsok mint áldozatok oldaláról kívánja velünk láttatni az inváziót és nem pedig a magyar és európai emberek élethez való joga, védelme, biztonsága oldaláról” – fogalmazott Vejkey.
A Fidesz vezérszónoka, Kósa Lajos azt mondta, első alkalommal fordul elő, hogy az alkotmányos identitás védelme érdekében van szükség az alaptörvény módosítására. Hozzátette: a hetedik változtatás olyan időszakban történik, amikor Európát és Magyarországot alapvető kihívások érik. Olyanok, amelyekre ha elhibázzák a választ, akkor hosszú időre vagy akár örökre megváltoztathatják Magyarországot. „Ki az ördög gondolta volna, hogy annyi évvel a sztálini diktatúra és az MSZMP-diktatúra elmúlása után, szabad országok közösségében ugyanazzal a jelenséggel fogunk szembenézni, csak most már ezt nem kitelepítésnek és lakosságcserének, hanem kvótának, elosztási mechanizmusnak hívják?” – fogalmazott a frakcióvezető. Az MSZP távolmaradása kapcsán rámutatott: Magyarország védelmében a szocialistákra, a baloldalra soha nem lehetett számítani. Most újra kiderült, hogy jogi és politikai értelemben is az MSZMP, a pártállami diktatúra megvalósítójának utóda az MSZP – jegyezte meg a politikus. Arra kérte a frakcióvezetőket, hogy csütörtökön tíz órakor folytassák az ötpárti megbeszélést, így egyeztetett módosító javaslatot nyújthatnak be a törvényalkotási bizottság elé. Szerinte nincs elháríthatatlan akadálya, hogy kompromisszum szülessen a módosítás szövegéről.
