Sikeresnek nevezte a magyar gazdasági modellt, a munkaalapú gazdaságot Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc műsorának adott interjúban, amelyben azt mondta: azért emelkedhet nagy mértékben a minimálbér és csökkenhet a társasági adó, mert az ország gazdasági alapjai rendben vannak, a pénzügyi rendszer stabil.
"Ezek az intézkedések most azért jöhettek létre, mert a munkát elvégeztük. A magyar gazdasági modell, a munkaalapú gazdaság sikeres. Mi mindig is hittünk benne, most a külvilág is elismeri" - mondta a kormányfő a korábban rögzített, hétfő reggel sugárzott, gazdasági kérdéseket érintő interjúban. Közölte: most jön a következő szakasz, egy hatéves gazdasági tervről tárgyal Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadókkal és a munkavállalókkal. A tervezett minimálbér-emelést a miniszterelnök elérhetőnek tartja. Rámutatott ugyanakkor, hogy "a vállalkozókkal vannak gondjaink" az ügyben, de a következő napokban szeretnének megegyezni velük. A nemzetgazdasági miniszter "kapott mozgásteret" a tárgyalásokra - tette hozzá.
Kereskedelmi szövetség: Az adócsökkentés csak a nagyvállalatokat segíti
Csak a nagyvállalati szektornak jelent érezhető könnyebbséget a kormány javaslata, amely révén jövőre egységesen 9 százalékra mérséklődik a társasági nyereségadó, míg a kisebb vállalkozások nem lesznek képesek kigazdálkodni a kötelező béremelést - közölte a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) hétfőn az MTI-vel. Az MNKSZ úgy véli, bár ez a lépés jelentősen növelheti Magyarország versenyképességét más országokkal szemben, az intézkedés csak az 500 millió forintnál nagyobb eredményt elérő vállalatokat érinti pozitívan, ahol idén még 19 százalékos a társasági nyereségadó. A kis- és közepes vállalkozásokra (kkv), amelyekre 10 százalékos nyereségadó vonatkozik, a kormány intézkedése révén csupán 1 százalékpontos csökkenés vonatkozna - tették hozzá. Az MNKSZ ezért úgy véli, hogy a kormány által javasolt 4 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentés és a nyereségadó mérséklése nem képes érzékelhetően segíteni a vállalkozásokat a kötelező béremelés kigazdálkodásában. Kiemelték: a tervezett 15 százalékos minimálbér és 25 százalékos szakmunkás garantált bérminimum emelést és a bérstruktúrára gyakorolt hatásait képtelenek előteremteni azok a vállalkozások, amelyek tevékenységüket nem az ország prosperáló részein folytatják, illetve a feketegazdaságban tevékenykedő piaci szereplőkkel kénytelenek nap mint nap versenyezni. A szövetség ezért arra kéri a kormányt, hogy a 2017-es bérek és bérterhek érdekegyeztetési folyamatába vonja be az MNKSZ-t és a kkv-szektor más civil szervezeteit, mert szerintük a kormány béremelési javaslata ellehetetleníti a magyar vállalkozásokat és csak a nagyvállalatok érdekeit veszi figyelembe.
Orbán Viktor szerint a vállalkozóknak igazuk van abban, hogy a kifizetett bért túl nagy adó terheli, és ezért követelik annak csökkentését. Az arányok a kérdésesek, de Varga Mihály a munkabéreket terhelő adók hatéves csökkentési programjára tett javaslatot a munkaadóknak - erősítette meg, hozzáfűzve, hogy a magyar vállalkozók még soha nem kaptak ilyen ajánlatot az elmúlt 30 évben. Megjegyezte, hogy ha a vállalkozóknak kisebb az adójuk - márpedig a munkabért terhelő adók csökkenni fognak -, akkor magasabb fizetéseket adhatnak. Kitért arra is - mint az az interjú vasárnap ismertetett előzeteséből már kiderült -, hogy ha meg tudnak állapodni a vállalkozókkal egy magasabb minimálbér-emelésben, akkor az emelkedő bérek és az annak következtében magasabb infláció lehetőséget ad majd magasabb nyugdíjemelésre.
A kormányfő úgy fogalmazott: a bértárgyalások sikere esetén a most tervezett 0,9 százalékos helyett - amely érthető módon bántja a nyugdíjasokat - az ideivel megegyező mértékű, vagyis 1,6 százalékos nyugdíjemelés lehet jövőre. Emlékeztetett arra, hogy kormánya megtartotta ígéretét, megőrizte, sőt növelte a nyugdíjak vásárlóértékét az elmúlt években. A következő évekre tervezett 40 százalékos reálbér-emelkedést firtató kérdésre a miniszterelnök úgy reagált: "kiinduló számnak ezeket el tudom fogadni, és ha ezt végre tudjuk hajtani, az szép siker lesz", de "még, még, még följebb" kell nyomni.
A társasági nyereségadó csökkentéséről Orbán Viktor kijelentette: minden magyar vállalkozónak előnyös lesz az egy számjegyű, 9 százalékos adónem. A kormány a régió legjobb vállalkozói világát akarja létrehozni Magyarországon - hangsúlyozta. A csökkentéstől a kormányfő azt várja, hogy nőni fognak a Magyarországra érkező befektetések, valamint azt is, hogy mindenki "nyugodtan bevallhatja" majd, mije van. Ha jól csinálják az adócsökkentéseket - mondta -, akkor a gazdasági teljesítmény nő, és kisebb adókulcsok mellett is meglesznek az állam bevételei, mert nagyobb lesz a gazdasági aktivitás. "Nem mondok le arról a célról, hogy kisebb adókkal színvonalasabb sport, kultúra teremthető ebben az országban, mert kisebb adókból is több pénz érkezhet be" - válaszolta a tao-pénzek sorsát firtató kérdésre. A kultúra és a sport ügye felívelő pályán halad, és ott is marad - mondta.
A helyi iparűzési adóval kapcsolatban közölte, ehhez az adónemhez nem nyúlnak, mert akkor az önkormányzatok bevételei megszűnnek.
Orbán Viktor ismét kifejtette azt is, hogy a külföldön dolgozó magyarok ügyéről ő nem "jajgatva" beszél, éppen ellenkezőleg, lehetőséget lát benne. Szerinte arra kell felkészülni, hogy a következő időszakban "a mi embereink is jönnek, mennek, mikor hol látnak lehetőséget", és nem javasolja, hogy az állam korlátozza őket ebben. Felidézte, 2010-ben Magyarország a görögnél rosszabb gazdasági helyzetben volt, és nem voltak világos alapjai a magyar gazdaságnak. Ezért "ökölszabályokat" kellett kijelölni - folytatta -, "az IMF-et haza kellett küldeni, a saját lábunkra kellett állni", és ki kellett mondani, hogy "nem akarunk segélyen élni". Ezért segélyalapú helyett munkaalapú gazdaságpolitikát vezetett be a kormány, így ma már a 2010-es 1,8 millióval szemben 4,3 millió adófizető, munkaerő-felesleg helyett pedig munkaerőhiány van, "közel vagyunk a teljes foglalkoztatottsághoz" - mondta. Szerinte a 20. század "kudarcra és pesszimizmusra iskolázta" a magyarokat, ezért derűs életszemléletű, bizakodó, nagy célokat kitűző emberek kellenek a kormányrúdhoz. Kiemelte: még sok-sok sikeres év kell a gazdaságban. Azt is mondta, úgy kell adni bért, nyugdíjat, szociális támogatást, hogy "közben ne fogyjon el, mindig újratermelődjön".
Végül szó volt a vasárnap és hétfőn a dél-szerbiai Nisben zajló magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozóról, amelyről szólva megerősítette: Magyarország támogatja, hogy Szerbia az Európai Unió tagja legyen. "Nincs az EU-nak fényes jövője, ha azokat az országokat, amelyek alkalmasak, képesek és kötődnek Európához, nem veszi fel. Szerbia ilyen ország" - fogalmazott. Kiemelte, hogy a kisebbségpolitika területén Szerbia magatartása több mint korrekt. Jelezte, hogy most szeretnék a magyar vállalkozások lehetőségeit Dél-Szerbiában is erősíteni.
