A kormány és a Magyar Cserkészszövetség közös értékalapon áll, a cél olyan fiatalok nevelése, akik hisznek a magyarságot ezer éve megtartó értékekben – jelentette ki tegnap Orbán Viktor miniszterelnök.
Az a hagyomány, világlátás és gondolkodásmód, amelyet a Magyar Cserkészszövetség és a kormány magáénak vall, egy tőről fakad – fogalmazott Orbán Viktor kormányfő vasárnap Nagykovácsiban, az országos cserkésznap nyitóeseményén, a felújított Teleki–Tisza-kastély ünnepélyes átadóján. Hozzátette: a kormány és a szövetség közös célja olyan fiatalok nevelése, akik hisznek a magyarságot ezer éve megtartó értékekben, és „a jég hátán is megélnek”. Nekünk természetes, hogy családban, hazában és az egymásért kiálló bajtársias szövetségben gondolkodunk. Hiszünk a magyarok határokon átívelő összetartozásában, valljuk, hogy a nemzet nem kitaláció, hanem élő közösség – fejtette ki. A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor: ha hagyjuk, a modern idők és az új kordivatok folyamatosan alááshatják azokat a kulturális alapokat, amelyek a cserkészeket cserkészekké, Magyarországot pedig magyar országgá teszik. Ezért nekünk ma jól felvert sátrak kellenek, amelyek a legerősebb viharoknak is ellent tudnak állni – fogalmazott a miniszterelnök.
Ez a cserkészközpont pedig „nem csak viharálló sátor”, de akár egyik erőcentruma is lehet annak a 21. századi kereszténydemokráciának, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, a keresztény kultúrát, és a 21. században is esélyt ad „nemzetünk fennmaradására és gyarapodására” – mondta a kormányfő. Hozzátette: a felújított épület nem ajándék, hanem lehetőség a cserkészszövetség kiteljesedésére, közösségépítésre, arra, hogy a magyar cserkészet ismét olyan magas szintre kerüljön, mint a két világháború között volt.
Bár a kommunista diktatúra emigrációba, börtönbe, kitaszítottságba és szétszóratásba kényszerítette a cserkészeket, a rendszerváltás után „a sok kis ér ismét bővizű folyóvá egyesült” – fogalmazott Orbán Viktor. Beszéde végén úgy szólt a cserkészekhez: jó remény van arra, hogy a nagykovácsi épület ne csak tulajdona, hanem otthona is legyen a cserkészszövetségnek, ezért „csípjétek fülön a lehetőséget, amelyet Magyarország egy kivételes kegyelmi pillanata adott meg nektek”.
Ez a cserkészközpont pedig „nem csak viharálló sátor”, de akár egyik erőcentruma is lehet annak a 21. századi kereszténydemokráciának, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, a keresztény kultúrát, és a 21. században is esélyt ad „nemzetünk fennmaradására és gyarapodására” – mondta a kormányfő. Hozzátette: a felújított épület nem ajándék, hanem lehetőség a cserkészszövetség kiteljesedésére, közösségépítésre, arra, hogy a magyar cserkészet ismét olyan magas szintre kerüljön, mint a két világháború között volt.
Bár a kommunista diktatúra emigrációba, börtönbe, kitaszítottságba és szétszóratásba kényszerítette a cserkészeket, a rendszerváltás után „a sok kis ér ismét bővizű folyóvá egyesült” – fogalmazott Orbán Viktor. Beszéde végén úgy szólt a cserkészekhez: jó remény van arra, hogy a nagykovácsi épület ne csak tulajdona, hanem otthona is legyen a cserkészszövetségnek, ezért „csípjétek fülön a lehetőséget, amelyet Magyarország egy kivételes kegyelmi pillanata adott meg nektek”.
