Ma van az írástudatlanság elleni küzdelem világnapja, Magyarországon a becslések szerint a felnőtt népesség tizenhat-harminchárom százaléka funkcionális analfabéta, azaz alig tud olvasni és nehezen értelmez összefüggő szöveget. A szakember szerint elsődleges és mindennél fontosabb a család szerepe ennek felszámolásában.
Ma van az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 1965. szeptember 8-án döntött a megtartásáról. Az írástudatlanság, amelyet az ENSZ egy egyszerű üzenet megírására vagy elolvasására való képtelenségként definiál, a gazdasági élet fejlődésének is akadálya. Az érintettek legnagyobb arányban Afrika, Ázsia és Dél-Amerika kevésbé fejlett országaiban élnek. Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy 2030-ra egyetlen olyan gyermek se legyen az Európai Unióban, aki nem végzi el az általános iskolát.
Hazánkban a felnőtt népesség tizenhat-harminchárom százaléka funkcionális analfabéta, alig tud olvasni, nem szívesen olvas és nehezen értelmezi a szöveget.
Ha arra vagyunk kíváncsiak, mi lehet a gyerekek olvasási képességeinek hátterében, először nézzük meg, hogy otthon mennyi könyvet tartanak, majd azt, vannak-e saját könyvei a fiataloknak. Az olvasási nehézség vagy a kifejezett érdeklődés ugyanis főként a családi háttértől függ, azaz hogyan beszélnek egymással és a gyerekkel a szülők és hozzátartozók – mondta el lapunknak Nagy Attila, a Magyar Olvasástársaság tiszteletbeli elnöke.
Érdekes adat az is – mutatott rá a szakember –, hogy hazánkban az egyházi iskolák sokkal jobban teljesítenek a funkcionális analfabétizmus elleni küzdelemben. Nagy Attila szerint ennek oka, hogy közelebb áll egymáshoz a tantestület, a szülők és a diákok értékrendje, jobb az együttműködés.
A könyvekkel való személyes kapcsolat sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint ahogy azt az egyre digitalizálódó világban gondolnánk – emelte ki Nagy Attila. A könyv kötése, betűtípusa, az oldalak lapozása is már olyan további agyi tevékenységet generál, ami a képernyőn keresztül lehetetlen. Természetesen megkerülhetetlen a számítógép használata az információs társadalmunkban, ám a szövegek értelmezésében nem segít. A szakember úgy látja, nem az internetes információgyűjtéssel van a baj, hanem ahogyan azt feldolgozzuk. Az interneten olvasottakról ugyanúgy lehet jegyzeteket készíteni, ráadásul, ha mindezt kézírással tesszük, akkor mélyebb emléknyomok maradnak bennünk. Kutatások is bizonyítják, hogy jobb eredményt érnek el azok a diákok, akik jegyzetelnek az órán, mint azok, akik kizárólag a laptopjukban bíznak – hangsúlyozza a szakember. Mivel az olvasás az írással összefügg, súlyos tévedés azt gondolni, hogy elég a számítógép billentyűzete és a kézzel írás elhagyható – összegezte Nagy Attila.
Olvasni örömmel, nehézségek nélkülSzeptember 8-a az írástudatlanság elleni küzdelem világnapja, a felnőtt magyarok aká...
