A díjköteles utak forgalomnövekedésének köszönhetően tovább emelkedtek az útdíjból származó bevételek. Rendkívül népszerű a megyei matrica, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. idénre további bevételnövekedést valószínűsít.
A megyei matricákkal is lehet spórolni (Fotó: MH)
A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. bruttó 162 milliárd forint bevételt könyvelhetett el az első fél évben. A díjköteles úthálózat növekedésével párhuzamosan nőttek az útdíjbevételek, az utak forgalomnövekedése pedig összhangban van az ipar teljesítménybővülésével – mondta tegnap Bartal Tamás, a társaság vezérigazgatója.
Kitért rá, a külföldi úthasználók fizették az útdíjak csaknem felét, hetvenhatmilliárd forintot az idén. Azt mondta, Magyarország tranzitország, ezért stratégiai cél, hogy az átutazók minél nagyobb részt vállaljanak a hazai úthálózat fenntartási és fejlesztési költségeiből, a magyar útdíjrendszer megfelel ennek az elvárásnak. Több mint hetvenkétmillió e-matricát adtak el, ez nyolc százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Mindegyik típus iránt nőtt a kereslet. Leginkább az országos és a megyei változatokat keresték az egyre tudatosabbá váló járművezetők.Ugyancsak bővülő tendencia figyelhető meg a 3,5 tonnánál nagyobb, regisztrált járművek számában és díjbevételében, utóbbi 116 milliárd forintra nőtt, ez hét százalékkal magasabb összeg, mint a tavalyi első fél évben. A díjbevételekkel párhuzamosan csökkent a jogosulatlan úthasználatok száma is. Bartal Tamás a Magyar Hírlap kérdésére utóbbi kapcsán elmondta, idéntől lépett életbe a hatvanperces türelmi idő, amely szerint ha valaki fizetős útszakaszra hajtott fel vagy nem tért le róla időben, egy órán belül még megválthatja használati jogosultságát, és rugalmasabbá vált a pótdíjazás rendszere is. A megyei matricák kapcsán megjegyezte, ez a konstrukció egyedülálló az egész unióban. Elsősorban belföldi állampolgárok használják ki, akik a Budapest–Balaton viszonylatban évente jelentős összeget takarítanak meg azzal, ha nem országos, hanem három megyei matricát vásárolnak. A legtöbben Pest és Fejér, a legkevesebben Veszprém megyére váltanak úthasználati jogosultságot.
