Növekszik a társadalmi feszültség

„A migrációs válság megoldása nem egyszerű feladat, de határozott lépésekkel rövid távon is sokat lehet elérni. Nem véletlen, hogy a Politico című – egyébként baloldali irányultságú – hetilap európai kiadása Orbán Viktor miniszterelnököt ítélte Európa legmeghatározóbb politikusának. Mi bebizonyítottuk, hogy az első és leghatékonyabb lépés a migrációs hullámmal szemben a külső határok védelme” – értékelt Fodor Csaba. A Nézőpont Intézet ügyvezetője szerint a kulcs továbbra is a görög határvédelem lenne. Ha korábban a török–görög konfliktus során is meg lehetett védeni a görög határt akár a tengeren is, ez európai összefogással minden bizonnyal most is sikerülne. Az uniós–török csúcstalálkozó – amelyet már rég meg kellett volna tartani –, viszont szerinte nem ebbe az irányba mutat. Ugyanis önmagában csak a törökökkel való egyezkedés a külső határok – elsősorban épp a görög–török határ – megvédése nélkül nem állítja meg a bevándorlást. Arra kell készülnünk, hogy a bevándorlási válság tartósan elhúzódik. A csúcs üzenete világos, a nyugati elit, különösen a német kormányzat csak szűrni szeretné a bevándorlást. Ettől függetlenül nekik is változtatni kell az eddigi hozzáálláson. Erre utal az is, hogy a franciák után a radikálisan befogadáspárti svédek is lezárják határaikat. A szépen hangzó globális szolidaritás ellenére a nyugati politikusoknak is otthon kell választást nyerni. Márpedig egy év alatt a teljes nyugati elit leszerepelt bevándorlásügyben, a szélsőségesen bevándorlásellenes pártok pedig megerősödtek. A felelőtlen, rossz döntéseket nem csak a belső határok lezárása és a külső határok védelem nélkül hagyása illusztrálja. A milliós tömeg ellátására és integrálására nyugaton sincsenek válaszok. A biztonsági és társadalmi feszültségek viszont egyre nagyobbak.

Fodor szerint a bevándorlást támogató pártok talán azt remélik, ezzel jobb pozíciót tudnak kialakítani saját országaikban a belpolitikai küzdőtéren. Esetleg a munkaerőhiányt is ezzel látják orvosolhatónak, figyelmen kívül hagyva az elmúlt évtizedek kiábrándító integrációs tapasztalatait. De azokat, akiket valamilyen oknál fogva nem akarnak befogadni, továbbra is máshol osztanák szét.

„A következő években további milliók érkezhetnek a kontinensre. A családegyesítések miatt elképzelhető, hogy nekünk, magyaroknak is százezres nagyságrendet kellene befogadni a nyugatiak által erőltetett kvóta alapján” – fejtette ki. Rámutatott viszont, a tömeges betelepítés épp a nyugaton dolgozó kelet-közép-európaiaktól veheti el a munkát. Ezzel Schengen mellett egy másik „uniós álom”, a munkaerő szabad áramlásának érvényesülése is korlátokba ütközhet.

Szerinte Kelet-Közép-Európának három lehetősége maradt. Ezek közé tartozik a szigorú külső határvédelem fenntartása és a kvótával szembeni fellépés. A magyar kormány az ellen benyújtott bírósági keresete is ezt szolgálja. „De azért is dolgoznunk kell, hogy Európa-szerte bővítsük azok táborát, akik a liberális víziókkal szemben a józan ész pártján állnak” – mondta Fodor.