Damaszkusszal, Bagdaddal, Teheránnal, sőt Ankarával is együttműködik Moszkva a szíriai rendezés érdekében. Washingtonnal azonban továbbra is máshogy ítélik meg, kit lehet bombázni és kit nem.
Egy nappal azután, hogy bejelentették, az orosz légierő az iráni Hamadán légitámaszpontról is fog csapásokat mérni a Szíriában és Irakban harcoló terrorszervezetekre, az Iszlám Államra és az an-Nuszra Frontra, szerdán újabb fontos előrelépést helyeztek kilátásba. Igor Morozov orosz szenátor a Ria Novosztyi orosz hírügynökség tájékoztatása szerint arról beszélt, hogy a jövőben a törökországi Incirlik támaszpontot is használhatják. A felsőházi politikus szerint ez az együttműködés „logikus folytatása” lenne annak a közeledési politikának, amelyet Recep Tayyip Erdogan török elnök indított Oroszország irányába. Viktor Ozerov, a felsőház biztonsági és védelmi bizottságának elnöke pedig úgy fogalmazott, bár nem biztos, hogy szükségük lenne a terrorellenes küzdelemben eddig csak a NATO-szövetségesek által használt támaszpontra, de ha Erdogan a rendelkezésükre bocsátja, megmutathatja, hogy nem csak szavakban kész együttműködni Oroszországgal.
Moszkva számára az iráni Hamadán légitámaszpontjának használata is nagy előrelépés, hiszen az ottani állomásoztatás hatvan százalékkal csökkenti a korábban Észak-Oszétiából felszálló orosz nehézbombázók repülési idejét, és növeli a terhelhetőségüket. Nevük elhallgatását kérve nyilatkozó amerikai tisztségviselők szerint az orosz bombázókat nagyon gyorsan, valószínűleg egy éjszaka leforgása alatt telepíthették az iráni támaszpontra. Noha a támadások előtt közvetlenül értesítették az amerikaiakat, a koalíciót meglepte az újabb orosz lépés, tekintve, hogy Irán az 1979-es iszlám forradalom óta egyetlen idegen hatalomnak sem tett hasonló gesztust – idézte fel a Reuters. Elemzők szerint ez azt is bizonyítja, hogy Moszkva új szövetségesre tett szert a „nemzetközi terrorizmus elleni harcban”. A moszkvai védelmi tárca szerint már 150 dzsihadistával végeztek.
Viktor Litovkin orosz katonai szakértő – az MTI összeállítása szerint – az orosz Ren tévének azt mondta, az orosz–szíriai–iraki–iráni koalíció az Iszlám Állam elleni harc meghatározó erejévé vált, s annak is stratégiai jelentősége van, hogy tavaly szeptemberben Bagdadban orosz–iraki–iráni tájékoztatási központ nyílt a terroristák elleni harc támogatására. Leonyid Ivasov vezérezredes, az orosz védelmi minisztérium katonai együttműködési főosztályának volt vezetője a Gazeta.ru hírportálnak elmondta: ennek a feladata az, hogy a részes országok vezérkarai számára összegyűjtse és elemezze a terroristákra vonatkozó operatív hírszerzési értesüléseket.
Moszkva és Washington együttműködése távolról sem ennyire gördülékeny. Mark Toner külügyi szóvivő kedden elmondta, az amerikai tisztségviselők még mindig nem kötötték meg a Kremllel a tervezett együttműködési megállapodást, mivel Moszkva folyamatosan bombázza a Washington szerint mérsékelt és általa, valamint szövetségesei által támogatott szíriai lázadókat. Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter mindenesetre ismét telefonon egyeztetett a közös szíriai akciókról és a tűzszünet megszilárdításáról.
Rabokat enged szabadon Ankara
Felügyelet mellett harmincnyolcezer rabot engednek ki a török börtönökből Bekir Bozdag török igazságügyi miniszter szerdai bejelentése szerint. A döntés nem amnesztiát jelent, a feltételes szabadon engedés dátumáig a büntetést „felügyelt börtönön kívül tartózkodás” formájában hajtják végre. Nem részesülhetnek az engedményben egyebek között azok, akiket gyilkosságért, bántalmazásért, nemi erőszakért, kábítószer-kereskedelemért, a nemzetbiztonság, az alkotmányos rend, illetve államtitok megsértéséért, továbbá terrorizmusért ítéltek el. A könnyítés azokra sem vonatkozik, akik a bűncselekményt július 1-je után követték el. A július 15-i katonai puccskísérlettel összefüggésben már összesen több mint huszonhatezer embert vettek őrizetbe Törökországban, közülük tizenhatezernek pedig az előzetes letartóztatását is elrendelték. Eközben ötven török állampolgárságú oktatót elbocsátottak a puccskísérletért vádolt Fethullah Gülen hitszónok oktatási hálózatához tartozó Qafqaz (Kaukázus) nevű egyetemről Azerbajdzsánban.
