A hazai német közösség jelentős része politikailag passzív – áll a magyarországi németek 2020-ig szóló stratégiájában. Kiemelt céljuk az önálló nemzetiségi politika kialakítása és képviselete a parlamentben.
Aktív, kezdeményező politikát kíván folytatni a magyarországi német közösség, s fő céljuk, hogy 2018-ban német nemzetiségi képviselőt juttassanak a magyar Országgyűlésbe. Egyebek mellett ez is szerepel abban a dokumentumban, amely a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának (MNOÖ) 2020-ig szóló stratégiáját összegzi. Az anyag szerzői aláhúzzák, fontos közpolitikai céljuk a korrekt – hazai – német emlékezetpolitika kialakítása. Az MNOÖ szerint utóbbira azért van szükség, mert sem az iskolarendszerben, sem a közgondolkodásban nem jelentek még meg azok a legújabb tudományos eredmények, amelyek a német nemzetiség történelmét, annak teljesítményét és hozzájárulását Magyarország fejlődéséhez kiegyensúlyozottan és dogmáktól mentesen látják és láttatják.
A dokumentumban leszögezik: az identitás erősítésében nagy szerepe van a közös tradícióknak, az ünnepek, szokások rendszerének. A kisebbségi rendezvények a kulturális örökség ápolásán túl a politikai üzenetek közvetítését is szolgálják – állapítják meg. Az anyagban határozottan utalnak arra is, legmegbízhatóbban a saját intézményrendszer szolgálja a nemzetiség jövőjét.
Egyébként a hazai németség az elmúlt két évtizedben komoly lépéseket tett egy saját fenntartású intézményrendszer létrehozása, működtetése és hálózattá szervezése érdekében. Mint arról lapunk is rendszeresen beszámol, egyre több helyi német önkormányzat vált – és válik – intézményfenntartóvá. Az MNOÖ „Gyökerek és szárnyak” elnevezésű oktatási programjának fejlesztése s az erre épülő tananyag-modernizáció továbbvitele alapvető érdek és feladat – áll a stratégiában.
Másik főbb megállapításuk, hogy a hazai német közösség jelentős része politikailag passzív. Ennek oka szerintük az, hogy „túlintegrált” nemzetiségként a többségi társadalomban megjelenő politikai-társadalmi folyamatokkal együtt haladnak, ezért is van szükség az önálló parlamenti képviselői helyre.
A dokumentumban leszögezik: az identitás erősítésében nagy szerepe van a közös tradícióknak, az ünnepek, szokások rendszerének. A kisebbségi rendezvények a kulturális örökség ápolásán túl a politikai üzenetek közvetítését is szolgálják – állapítják meg. Az anyagban határozottan utalnak arra is, legmegbízhatóbban a saját intézményrendszer szolgálja a nemzetiség jövőjét.
Egyébként a hazai németség az elmúlt két évtizedben komoly lépéseket tett egy saját fenntartású intézményrendszer létrehozása, működtetése és hálózattá szervezése érdekében. Mint arról lapunk is rendszeresen beszámol, egyre több helyi német önkormányzat vált – és válik – intézményfenntartóvá. Az MNOÖ „Gyökerek és szárnyak” elnevezésű oktatási programjának fejlesztése s az erre épülő tananyag-modernizáció továbbvitele alapvető érdek és feladat – áll a stratégiában.
Másik főbb megállapításuk, hogy a hazai német közösség jelentős része politikailag passzív. Ennek oka szerintük az, hogy „túlintegrált” nemzetiségként a többségi társadalomban megjelenő politikai-társadalmi folyamatokkal együtt haladnak, ezért is van szükség az önálló parlamenti képviselői helyre.
