Májusban a fogyasztói árak átlagosan 2,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál, az előző hónaphoz képest pedig 0,6 százalékkal nőttek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
Az év első öt hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal nőttek 2017 azonos időszakához képest. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció az áprilisival megegyező, 2,4 százalék volt májusban is.
A legnagyobb mértékben a szeszes italok, a dohányáruk és a járműüzemanyagok ára nőtt. Az élelmiszerek átlagosan 3,8 százalékkal drágultak.
Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: a főcsoportok többségénél az áremelkedés üteme mérséklődött áprilishoz képest, a maginfláció stabil, a növekvő bérköltségek hatása a szolgáltatások nagy részénél kevésbé jelent meg. Az üzemanyagok áremelkedésének mértékét viszont fokozta, hogy ebben a csoportban 2017 májusában visszaesés következett be, így a bázishatás is jelentős - tette hozzá.
Májusban az üzemanyagok egyetlen hónap alatt 4,2 százalékkal drágultak és 9,5 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. A dohányáruk éves áremelkedése az áprilisi 9,2 százalékról 7,4 százalékosra mérséklődött, míg a szeszes italoké 3,5 százalékról 3,0 százalékosra.
Az élelmiszerek átlagosan 3,8 százalékos drágulásán belül a tojás ára 14,3 százalékkal, a vajé 12,7 százalékkal, a száraztésztáé 9,6 százalékkal, a tejtermékeké 7,5 százalékkal, a liszté 6,1 százalékkal emelkedett, ami az áprilisinál mérsékeltebb éves emelkedést mutat. A cukor viszont 19,9 százalékkal olcsóbb lett. A burgonya 12,8, a friss gyümölcs 4,5, a zöldségek 1,4 százalékkal kerültek többe. Az egyéb cikkek ára döntően az üzemanyagok miatt 4,3 százalékkal emelkedett, mert az árucsoporton belül a tankönyvek ára 58,7 százalékkal csökkent.
A szolgáltatások átlagosan 1,7 százalékkal nőtt, de a lakbérek 5,3, a távolsági utazások 5,5, a postai szolgáltatások 4,0 százalékkal drágultak, a telefon és internet viszont 5,7 százalékkal olcsóbb lett.
A háztartási energia ára 1,3 százalékkal emelkedett, a tüzifa árának 13,2 százalékos növekedése miatt, miközben a vezetékes áram és gáz ára nem változott.
A ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal drágultak, a tartós fogyasztási cikkekért viszont 1,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni májusban tavalyhoz képest. A használtautók 10,4 százalékkal olcsóbbak lettek, míg az újak 2,6 százalékkal drágultak, a számítógépek és telefonok 3,3 százalékkal olcsóbbak, mint tavaly májusban.
A következő hónapokban is a benzinárak mozgatják az inflációt az elemzők szerint
Májusban az üzemanyagok ára emelte a jegybanki célérték közelébe az infláció ütemét, és a világpiaci árak és a forint árfolyamának alakulásától függően a következő néhány hónapban is hasonló fejleményekre számítanak az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők a KSH pénteken megjelent májusi inflációs adatait kommentálva.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a májusi inflációs mutató tavaly február óta először közelítette meg érdemben a jegybank inflációs célértékét. Azt megelőzően legutóbb 2013-ban volt ekkora árszínvonal emelkedés. A maginfláció eközben változatlanul 2,4 százalékos maradt, amiből egyértelmű, hogy a gyorsuló infláció a maginfláción kívüli tételekből fakad, így várhatóan az MNB a mostani megugrást nem tekinti tartósnak, vagyis az ING Banknál nem számítanak a monetáris politikát érintő változásra.
Az üzemanyagok drágulása önmagában megmagyarázza a teljes inflációs mutató 0,5 százalékpontos emelkedését. Mindemellett az élelmiszerek, szeszes italok és dohányáruk inflációja némiképp lassult.
Az ING szakértőinek várakozása szerint júniusban már a 3 százalékot is meghaladhatja az inflációs mutató, de ez függ attól, hogy miként változik az olaj világpiaci ára, és hogyan alakul a forint árfolyama. Az idei év egészét tekintve átlagosan 2,6 százalékos inflációt prognosztizál az ING, vagyis az év második felében, főleg bázishatások következtében, az infláció ismét jelentősen mérséklődhet.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének véleménye szerint a várakozásoknak megfelelően emelkedett a fogyasztói árak növekedési üteme, amit elsősorban az okozott, hogy egy évvel ezelőtt éppen csökkentek, míg most emelkedtek az üzemanyagárak, így az alacsonyabb bázishoz képest magasabb volt az üzemanyagok áremelkedése. Váratlanul gyorsult a szolgáltatási árak növekedése is. A továbbra is gyenge árnyomásra utal, hogy a maginfláció 2,4 százalékon maradt. Az igen dinamikus bérnövekedés továbbra is csupán egyes részterületeken jelenik meg az árakban.
A következő hónapokban az üzemanyagok bázishatása miatt gyorsulhat az infláció, így az év közepén néhány hónapig átmenetileg meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt.
Az év végére az infláció ismét kissé mérséklődhet, így idén átlagosan 2,7 százalékos inflációra számítanak a Takarékbank szakértői, de a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése, valamint a forint gyengülése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat. Az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására. 2019-ben azonban már tartósan elérhető lesz a 3 százalékos inflációs cél - összegezte a szakértő.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője is egyetért azzal, hogy a benzinkutakon pörgött fel az infláció és további gyorsulás jöhet, de szerinte az év végén is 3 százalék körül, jövőre pedig ennél magasabb lehet a fogyasztói árak növekedési üteme. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a szolgáltatásoknál is gyorsul az áremelkedés üteme. Az év első hónapjaiban még 1 százalék körüli volt a szolgáltatások éves inflációja, májusban pedig már 1,7 százaléknál járt, ami jelentős gyorsulás. Ráadásul jön a nyár, amikor a turizmus miatt szintén emelkedhetnek a szolgáltatások árai - mondta.
Németh Dávid szerint a lakossági fogyasztás élénkülése, a reálbérek emelkedése, valamint a gyengébb forintárfolyam is felfelé húzhatja az inflációs mutatót a következő hónapokban. Lényeges lesz az is, hogy az üzemanyagok ára hogyan alakul. A K&H elemzője mostani kilátások alapján arra számít, hogy decemberben 3 százalék körül lesz az infláció, éves átlagban pedig 2,6 százalékos mutatóra lehet számítani. Jövőre viszont jöhet a 3 százalék feletti infláció korszaka.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője összességében úgy gondolja, hogy az infláció májusi gyorsulása nem okozott meglepetést a piacon, a maginflációs mutató továbbra is visszafogott maradt. A szokásosnál nagyobb havi áremelkedés leginkább a szezonális élelmiszerek drágulásával és a járműüzemanyag-árak jelentős drágulásával magyarázható. Az egyéb fontos árkategóriákban azonban továbbra sem látszik érdemi árnyomás.
Ami a kilátásokat illeti, elsősorban az alacsony bázisadatok miatt, az éves inflációs mutatók a nyári hónapokban továbbra is relatíve magas szinten maradhatnak, és várhatóan elérik majd a "bűvös" 3 százalékot is. Az őszi hónapoktól kezdve azonban ismét várható egy kisebb inflációlassulás, amennyiben a mostani kisebb olajár-sokk az év második felében nem folytatódik. A jegybank 3 százalékos inflációs célját tartósan a jövő év első negyedévében érheti el az ütem és az Erste várakozásai szerint a bérek emelkedése, a fogyasztás erősödése azt sugallja, hogy később sem tér vissza az alá.
