Németh Zsolt szerint az európai projektnek választ kell adnia Trianon problémájára. Az Országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében Európa jövőjéről szervezett pódiumbeszélgetésen beszélt erről.
Németh Zsolt középtávú feladatnak tekintette egy olyan "politikai erő összerakását", amely a nemzetek Európájáért lép fel, és amelybe a nemzeti kisebbségeket is be kell vonni.
Dömötör Csaba: Identitásválsággal küzd Európa
Európa identitásválságáról beszélt Dömötör Csaba a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a pódiumbeszélgetésen.
Dömötör Csaba elmondta: Európa jelenleg is a világ legjobb helye, de identitásválsággal küzd, melyet többek között a születésszámok csökkenése, a kulturális önfeladás táplál. A válságot - véleménye szerint - a migráció kérdése hozta a felszínre, és az súlyosbította, hogy a bevándorlásról nehéz értelmes párbeszédet folytatni a politikai korrektség elvárása miatt. Úgy vélte, hogy Európa identitásbeli elbizonytalanodását jelzi az is, hogy a kontinens a világon egyedüliként tárva nyitva hagyja kapuit a bevándorlók előtt.
A Frontex adatait idézve jelentette ki, hogy a legális bevándorlók, a családegyesítést kérők mellett 2009 óta 3,5 millió illegális bevándorló jutott be Európába, és belső arányváltozást idéztek elő. A Pew Research kutatóintézet előrejelzését idézte, mely szerint a muszlim lakosság száma 2050-ig megháromszorozódhat Európában. A nagy mértékű bevándorlás következményének tartotta, hogy Európában a multikulturalitás helyett párhuzamos társadalmak, az állami szervek ellenőrzése alól kicsúszott "no go zónák" alakultak ki.
Dömötör Csaba németországi adatokkal támasztotta alá, hogy a migrációs válság az államok költségvetését is megterheli. Németország 2017-ben 20 milliárd eurót költött a migrációval kapcsolatos célokra, miközben célzott családtámogatásra 9,3 milliárdot juttatott. Azt is megjegyezte, hogy a bevándorlók tömeges megjelenése jelentősen rontotta a közbiztonságot. Németországban 2014-2015 között a személyek elleni támadások száma megduplázódott, és a bűncselekményekkel gyanúsított személyek 40 százaléka nem rendelkezett német állampolgársággal, ami feltételezhetően azt jelenti, hogy bevándorlók voltak.
Az államtitkár szerint az európai polgárok hetven százaléka tartja aggasztónak a bevándorlást, ezért várható, hogy a téma a jövő évi európai parlamenti választásokon is a figyelem középpontjában lesz.
"A kisebbségek, a határon túli magyarok nem dilemmáznak azon, hogy kell-e nekik Európa. Ők egzisztenciálisan európaiak. Mi magyarok is egzisztenciálisan európaiak vagyunk. (...) Ez ugyanis Trianonról szól" - fogalmazott Németh Zsolt. Úgy vélte: az európai projektnek megfelelő választ kell nyújtania Trianon problémájára. "Amikor mi nemzeti szuverenitásról és tagállami hatáskörökről beszélünk, az nincs ellentétben az autonómiával. Olyan európai jövőképre van szükségünk, amelyben a kisebbségeknek, a nemzetállamoknak az európai építkezésnek az összhangja megteremthető" - fogalmazott Németh Zsolt.
A fideszes politikus hozzátette, Magyarország a közép-európai térségre épít e céljai megvalósításában. Hozzátette: Románia még nem határozta meg a viszonyt Közép-Európához. "Itt van egy nyitott kapu. (...) Fontos, hogy a románok ezen a kapun belépjenek" - fogalmazott a politikus.
A pódiumbeszélgetésen Mihai Razvan Ungureanu, Románia korábbi miniszterelnöke arról beszélt, hogy az EU új tagállamai be szeretnék váltani a csatlakozásukkor megfogalmazott reményeket. Nagy stratégiai hibának látta az EU-bővítés leállítását. Kijelentette: Európában nem maradhatnak az EU-n kívüli fehér foltok. "Nem tudjuk elképzelni az EU-t a Balkán és a Moldovai Köztársaság nélkül" - jelentette ki a politikus. Ungureanu rendkívül károsnak tartotta, hogy az EU alapító tagállamai úgy nyilvánultak meg, mint akik sajnálják, hogy bővítették az uniót, amikor világossá vált, hogy a kelet-közép-európaiak másként látják a bevándorlás kérdését mint ők.
Radoslaw Fogiel, az Ifjú Európai Konzervatívok tömörülés elnöke azt hangsúlyozta: nagy szükség van az európai államok együttműködésére, és az európai intézményrendszernek éppen ezt kellene előmozdítania. Azt is hozzátette azonban: az Európai Bizottságnak nem kellene erőltetnie a harmonizációt azokban a kérdésekben is, amelyek nem minden tagállam számára előnyösek.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt tartotta a legnagyobb problémának, hogy szakadék tátong az európai polgárok elvárásai és a brüsszeli politikai elit között. Úgy vélte: "kicsorbultak azoknak a fegyverei", akik populistának, rasszistának bélyegzik meg azokat politikusokat, akik a polgárok elvárásai szerint foglalkoznak a migráció kérdésével. Az államtitkár szerint a jövő évi európai parlamenti választásokra felerősödik a migrációról, a biztonságról, az identitásról szóló vita, és erre lehetőségként kell tekinteni.
A Takács Szabolcs miniszterelnökségi államtitkár által moderált pódiumbeszélgetésen Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője az EU sokszínűségének a megőrzése mellett érvelt, Radu Carp, a romániai Nemzeti Liberális Párt (PNL) külügyi titkára pedig az európai jövőképről folytatott párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke az EU kulturális "összecsiszolódásának" fontosságát emelte ki.
