Más a hazai fogyasztói attitűd Magyarországon, mint az Egyesült Államokban: jobban szeretünk torrentezni, Youtube-ot, vagy televíziót nézni.
A Netflix és a hasonló lekérhető médiaszolgáltatások, vagy egyszerűbben szólva online videotékák elsősorban nem a „hagyományos” - szakszóval lineáris - tévézés leváltásával, helyettesítésével, hanem annak kiegészítésével akarnak a fizetős televízió (Pay-TV) piac tortájából minél nagyobb szeletet kihasítani: ők a videotékák korszerű utódai - nyilatkozta lapunknak Müller Mihály, az Invitel Távközlési Zrt. tartalomszolgáltatásokért felelős vezetője. A Netflix maga is a hagyományos videókölcsönzés reformjával indult a piacon: postán küldték oda-vissza a filmkazettákat, nem kellett értük elmenni - tette hozzá.
Történeti áttekintés
A videókölcsönzők Magyarországon is nagy sikert arattak a kilencvenes években, de később a modell eltért: míg az Egyesült Államokban a nem-hagyományos médiafogyasztás legálisan kezdődött meg, addig itthon és a régióban az internet elterjedésével szinte teljesen eltűntek legális felhasználási formák: a "torrentezés" lenyomta őket. Ennek oka nemcsak az amerikaitól eltérő etika volt, hanem az is, hogy a szolgáltatás árai az USA-jövedelmekhez viszonyítva sokkal alacsonyabbak, mint hazánkban – így egy jogtiszta kölcsönzés, vagy online megtekintés nem jelent látható terhet egy ottani háztartás költségein, míg itthon igen. Egy hazai kutatás szerint a válaszadók 86 százaléka legalább havi rendszerességgel használja az online videómegosztó portálokat, ami rettentően magas szám.
Bajba kerülhet a Google A Comecore piackutató cég szerint most először fordult elő, hogy az online adatforgalom nagyobb része a mobilos alkalmazásokon, és nem a weben keresztül zajlik. Az elmúlt évtizedben, az okostelefonok térnyerésével már érezhető volt az eltolódás. A társaság adatai szerint azonban mostanra fordultak meg az arányok: az amerikaiak az internetezéssel töltött idejük több mint felében alkalmazásokat használnak. Két éve ez az érték még csak 41 százalék volt. Az új statisztikai adatok kényelmetlenül érinthetnek mindenkit, akik a nyílt web hívei, és e köré építették az üzleti vállalkozásokat – és ez elsősorban a Google-re vonatkozik. Az online tartalmak indexelhetők és kereshetők a weben, de ahogy az adatforgalom a zárt alkalmazások felé irányul, egyre nehezebb lesz megtalálni ezeket az adatokat az interneten. Ez fordulópontot jelenhett a Google-nek, akik persze próbálnak küzdeni a jelenség ellen – például az alkalmazások tartalmának kereshetővé tételével. De semmi nem garantálja, hogy a Google az alkalmazáskereséssel (app search) is olyan piaci dominanciát szerezhet, mint a webes kereséssel. (forrás: index.hu)
Miért fizetnénk, ha ingyen is letölthetjük?
Miközben a médiatartalmak, filmek, zenék választásos alapon történő fogyasztásában az igények valószínűleg nem nagyon térnének el egymástól itthon és az Egyesült Államokban, addig Magyarországon a jórészt beállt illegális tartalomfogyasztás nagyon nehéz helyzetet teremt az újonnan az ágazatra lépő Netflix-szerű vállalkozásoknak. A hazai piac relatíve kicsi, ugyanakkor nyelvi szempontból igényes: egy szűk (bár kétségtelenül növekvő) réteget leszámítva nem fogadja el a lokalizálás (szinkron) nélküli tartalmakat.
Egy felmérés szerint csupán a lakosság két százaléka számára nem jelent problémát szinkron és felirat nélkül filmezni. Ez azt jelenti, hogy a Netflix jelenlegi szolgáltatásának piaca nagyjából, és kis túlzással tízmillióról kétszázezer emberre szűkül. Ilyen kevés potenciális ügyfélre nehéz üzleti modellt építeni - hangsúlyozta a szakember.
Minek, ha van Youtube?
Van, ezen túl, egy csökkenő, de azért nem elhanyagolható bizalmatlanság az online vásárlással szemben is – ami szintén nem könnyíti a szolgáltatás terjedését.
Ugyanakkor nagyon jelentősek azok a médiafogyasztási lehetőségek is, amelyek szintén helyettesítik a tévézést, de nem fizetősek, mint például a YouTube, és klónjai, meg persze a zenekölcsönzők, zenekeresők; ezek mind-mind növelik a versenyt a televízióval szemben álló térfélen egyszerre színre lépők között.
A fenti szempontok összességében jelentősen megnehezítik az ilyen vállalkozások sikeres piacra lépését. Miközben igény lenne a legális tartalomra - de csak akkor, ha az újszerű tartalom-fogyasztás egyszerre gyorsan, olcsón és magyarul érkezne az interneten.
Azok a fránya reklámok
„A reklámok gyakorlatilag minden felületen nagy mennyiségben elárasztják a nézőközönséget, pedig szinte mindenkiben kisebb-nagyobb ellenérzéseket váltanak ki: ritka az olyan vélekedés, miszerint a reklám hasznos, informatív volna. Különösen a fiatalok körében jellemző a reklámkerülő attitűd – tudatosan választanak olyan formátumú audiovizuális tartalmakat, amik nem tartalmaznak reklámot, a televízióban pedig kerülik a reklámblokkot” - idézi a szakember a Millward Brown cég egyik tavalyi kutatását, majd hozzáteszi: ugyanakkor általános, széles körű vélekedés, hogy ami hozzáférhető az internetes világban ingyen, azért az előfizető nem akar fizetni – az ingyeneshez képest bármilyen videotár-szolgáltatás kínálata drágának bizonyul.
A legnépszerűbb tartalom a zene. A klipeket már most is többen nézik számítógépen, okostelefonon, vagy tableten, mint tévén: de gyakorlatilag minden más tartalmat (filmek, sportesemények, gyerekfilmek, sorozatok) inkább televízión néznek.
Nem aratott sikert hazánkban
Müller Mihály állítása szerint a Netflix (eddig) totális kudarc a magyar piacon. Hiába a nagy "médiahype", amikor idén január 5-én a világ legnagyobb stream-szolgáltatójának vezérigazgatója, Reed Hastion hivatalosan is bejelentette a Netflix elindítását több, mint százharminc új országban, - közte itthon is - akkor csak egy nagyon sovány szolgáltatás indult el: az Egyesült Államok-beli kínálatnak jó, ha tizede volt itthon is látható.
Az is jórészt eredeti nyelven, nem magyarul. De persze ma már látható, hogy a bejelentés nem is a magyar filmrajongóknak szólt, hanem a cég befektetőinek elkápráztatása volt az elsődleges cél.
Az azóta eltelt időszak sikertelenségét mutatja az a beszédes adat is, hogy a Facebookon a Netflixnek 339 kedvelője van, míg például az HBO-nak 81 ezer fölötti.
Az Invitel mérései csak megerősítik ezt a Netflix szemszögéből borús képet: az internetezők által használt sávszélességnek alig 0,2 százalékát teszi ki a stream-szolgáltató használata. Ez januárban – az induláskor – magasabb volt, azóta folyamatosan csökken. Összehasonlításképpen: a Google által aggregált tartalmak fogyasztása ennek száz-százötvenszerese, a Facebook-tartalmakat pedig huszonöt-negyvenszer nagyobb sávszélességen veszik igénybe.
Még elérhetőek a jobb szolgáltatások
A szakember arra a kérdésre, hogy azok a kereskedelmi csatornák, illetve televízió-szolgáltatók, akik nyújtanak hasonló "online videotéka-szolgáltatást", képesek-e felvenni a versenyt a Netflix-szel, azt válaszolta: ma még igen, sőt ezek sikeresek a maguk piacán. Több modell is van: az Invitel, a UPC, a Telekom egyaránt nyújt videotéka-szolgáltatást különböző erősségű tartalommal. A számokat nem ismerjük, de úgy tűnik, hogy az erős promóciók, és jó tartalmak (sokszor az ünnepek köré telepítve) megteszik a hatásukat – és az előfizetők szívesen néznek filmeket az online tékákból.
Hasonlók a nagy médiaszolgáltatók különböző megoldásai is: (Filmbox Live, HBO Go, RTL Most, TV2 Player, AXN Now), amelyek a csatorna tartalmaiból képeznek fizetős vagy ingyenes letölthető tartalmakat. Ezek a megoldások azonban leginkább egymással versengenek, és nem a lineáris tévéfogyasztás arányát rombolják.
A mostani tinédzserek és fiatal felnőttek (15-25 év) már készségszinten, nagyon tudatosan használják az internetet. A tartalomszolgáltatók már jelenleg is figyelembe veszik ennek a korosztálynak a megváltozott szokásait. Ők lesznek a jövő fogyasztói, ha belenőnek a Pay-TV-t igénylő korosztályba.
Áramlanak a tartalmak a tengerentúlról
A hazánk felé nyitó külföldi csatornákkal kapcsolatban elmondta: egyre több szolgáltató jön a magyar piacra. Nyilván van előnye a nagy hollywoodi háttérrel rendelkező multiknak: vonzó tartalom, izgalmas sorozatok. Ezek ugyanakkor egymással nagyon könnyen helyettesíthetők: számos sorozat épül ugyanarra a sémára, így az lesz a sikeres, amit többen néznek. Ha pedig egy új évad még nem jön meg, akkor a "sorozat-junkie" egyszerűen átszokik egy másik sorozatra.
Ez a jelenség kevésbé érinti a hazai gyártású/szerkesztésű tévécsatornákat. Az egyedi, magyar tartalom mindig fontos megkülönböztető erő a hazai tévénéző számára. Csak példaként: egy főzőcsatorna csak akkor lehet sikeres, ha magyar szakács vagy "celeb" magyar ételt főz. Egy Ratatouille recept biztos kevésbé érdekli a hazai tévézőket, mint egy speciális padlizsános lecsóé. Pedig a kettő ugyanaz.
Nem lesz kevesebb törvénytelen letöltés
Végezetül Müller Mihály a mindezek hatására létrejövő, esetleges illegális letöltések csökkenésével kapcsolatban kifejtette: "Pesszimista vagyok: rövid távon valószínűleg nem, tíz-húsz éves távlatban talán fékeződik a jogtalan média-használat, de eltűnni biztos nem fog. Ehhez a negatív helyzethez a rendőrség és a bíróságok is hozzájárulnak: nem született még Magyarországon olyan ítélet tartalom-lopásért, ami akár a legkisebb mértékben is elriasztaná a »torrentezőket«. A hatóságok egy-egy feljelentés után még azt sem tudják meghatározni egy illegális streamelőnél, hogy ki is a károsult, vagy mekkora a kár mértéke. A TV-szolgáltatók és filmtulajdonosok pedig hatósági támogatás nélkül tehetetlenek."
