Az Európai Bíróság keddi döntése azt jelenti, hogy Brüsszel újra a külföldi földspekulánsok oldalára állt. Ez összhangban van Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje és az MSZP nyilatkozatával, akik elvennék a földeket azoktól a gazdáktól, akik megvásárolták - jelentette ki a földművelésügyi miniszter kedden Jászberényben
Fazekas Sándor ezzel arra reagált, hogy az Európai Bíróság kedden bejelentett ítélete szerint jogsértő a mezőgazdasági földterületek haszonélvezetére vonatkozó magyar szabályozás. A tárcavezető szerint ez összhangban van Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, valamint az MSZP nyilatkozatával, akik elvennék a földeket a jogos tulajdonosaiktól, azoktól a gazdáktól, akik megvásárolták.
A gazdafórum előtt tartott sajtótájékoztatón Fazekas Sándor rámutatott: a kifogásolt magyar törvény célja az volt, hogy a magyar földet ne lehessen többé külföldi spekulánsok kezére játszani, ahogy az a balliberális kormányok alatt történt. Két egyedi esetben is magyar gazdák ellen, a külföldiek javára foglalt állást a bíróság - emlékeztetett, hozzátéve: ezek az ügyek visszakerülnek első fokra, magyarországi tárgyalásra. Leszögezte: a magyar gazdáknak kell földtulajdonosoknak lenniük, a zsebszerződéseket üldözni kell, a gazdákat kijátszó szabályokat - így ezt a "haszonélvezeti konstrukciót" is - fel kell számolni.
A miniszter kijelentette: a külföldi spekulánsok már a baloldal kormányzása idején arra készültek a zsebszerződések megkötésével, hogy ha 2011-ben lejár a külföldiek földvásárlási moratóriuma, akkor 600 ezer hektár magyar földet szereznek meg. Ezt a nemzeti kormány megakadályozta a zsebszerződések felmondásával, a magyar föld alkotmányos védelmével és az új földtörvénnyel - emelte ki.
Fazekas Sándor elmondása szerint különösen a Dunántúlon voltak sokan, akik határidő nélkül vagy hosszú határidőre haszonélvezetbe adtak földet külföldieknek, megkerülve így a földhaszonbérbeadási eljárásokat. Ezt a folyamatot állította meg a kormány egy jogi akadállyal 2014-ben - mondta.
Hangsúlyozta, hogy a kormány célja változatlan: a magyar földet magyar kézben kell tartani, meg kell védeni a külföldi spekulánsoktól, a kisbirtokok, a családi gazdaságok arányát növelni, a nagybirtokok arányát csökkenteni kell. Mindez erősíti a vidéki középosztályt, növeli a munkahelyek számát, a vidék életképességét.
A miniszter méltatta, hogy a Jászság Magyarország egyik legerősebb mezőgazdasági vidéke, termelési, állattartási hagyományai kiemelkedőek, és nagyon erős gazdatársadalom jellemzi.
A brüsszeli döntésre reagált Pócs János, a térség fideszes országgyűlési képviselője is, aki a sajtótájékoztatón elmondta: a döntés azt is jelzi, hogy ha április 8-án az ellenzék jut hatalomra, akkor a magyar föld ismét veszélyben lesz. Ahogy arra már Karácsony Gergely is utalt, elvennék a magyar gazdáktól az általuk tisztességesen megvásárolt földeket, és külföldi spekulánsok kezére játszhatnák - vélekedett.
Fazekas Sándor az MTI kérdésére elmondta, hogy 2010 óta mintegy 70 ezer új munkahely jött létre, ebből csaknem 50 ezer az agráriumban, és mintegy 20 ezer az élelmiszeriparban. A nettó átlagkereset mintegy másfélszeresére nőtt a mezőgazdaságban, és 58 százalékkal emelkedett az élelmiszeriparban. Az élelmiszeripari export is mintegy 34 százalékkal nőtt - tette hozzá.
Fazekas Sándor kitért arra, hogy az Európai Unió egyes tagállamai "erőltetett menetben" akarják elfogadtatni, hogy a nagy latin amerikai államokkal - például Brazíliával - szabadkereskedelmi megállapodása legyen az Európai Uniónak. Ezzel dömpingáron, gyengébb minőségben, nagy tömegben kerülnének az európai és így a magyar piacra is olyan élelmiszerek, mint például sertés- és baromfihús, csemegekukorica - figyelmeztetett.
Magyarországnak nem érdeke egy ilyen kereskedelmi megállapodás létrejötte, nem fogja támogatni, és ha kell, meg is vétózza - szögezte le Fazekas Sándor.
Nagy István: Ha az ellenzék hatalomra jut, veszélybe kerül a termőföld
Ha április 8-án az ellenzék jut hatalomra, a magyar föld ismét veszélyben lesz, elvennék a magyar gazdáktól az általuk tisztességesen megvásárolt földeket és külföldi spekulánsok kezére játszhatnák - jelentette ki kedden a Vas megyei Ikerváron egy gazdafórum előtt tartott sajtótájékoztatón Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
Nagy István úgy fogalmazott, keddi döntésével Brüsszel a "külföldi földspekulánsok" oldalára állt. Hozzátette: ezek a spekulánsok a baloldal kormányzása idején arra készültek a zsebszerződések megkötésével, hogy ha 2011-ben lejár a külföldiek földvásárlási moratóriuma, 600 ezer hektár magyar földet szerezzenek meg. Nagy István hangsúlyozta: a nemzeti kormány a föld alkotmányos védelmével és az új földtörvénnyel megakadályozta ezt a szándékot.
A kormány célja változatlan: a magyar földet magyar kézben akarja tartani, meg akarja védeni a külföldi spekulánsoktól, ugyanakkor növelni szeretné a kisbirtokok, a családi gazdaságok arányát, ami erősíti a vidéki középosztályt, növeli a munkahelyek számát, a vidék életképességét - jelentette ki.
V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón arról szólt, hogy a mezőgazdaság különleges ágazat. Az agráriumnak nemcsak az a feladata, hogy egészséges élelmiszerrel lássa el az országot, hozzájárulva annak gazdasági teljesítményéhez, hanem a természet karbantartójaként fontos szereplője a környezetünk megőrzésének is - mondta.
Mindezek mellett az agráriumnak van egy fontos vidékfejlesztési funkciója is, az agráriumon keresztül lakjuk be az országot - fogalmazott. Az elmúlt nyolc év távlatából V. Németh Zsolt a legfontosabb eredmények közé sorolta, hogy az agrárium kibocsátása másfélszeresére nőtt, ami hozzájárult a vidék jólétéhez.
A sajtótájékoztató után megtartott agrárfórumon bemutatták a Szövetségben a magyar mezőgazdaságért című kiadványt, amelyben a mezőgazdaság korszerűsítése okán olyan célok fogalmazódnak meg, mint a tudásalapú mezőgazdaság, a digitalizáció szükségessége, az ágazat minél nagyobb fokú automatizálása, valamint az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek növelése.
Uniós bíróság: Jogsértő a mezőgazdasági földterületek haszonélvezetére vonatkozó magyar szabályozás
Ellentétes az uniós joggal azon emberek haszonélvezeti jogának megvonása, akik nem közeli hozzátartozói a magyarországi mezőgazdasági földterületek tulajdonosainak - közölte az Európai Unió Bírósága kedden.
A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék ítéletében úgy vélekedett, hogy a magyar intézkedés sérti a tőke szabad mozgásának elvét.
Az ügy előzménye, hogy egy külföldiekből álló társaság - egy osztrák állampolgár, a többiek németországi lakhellyel rendelkeztek - magyarországi mezőgazdasági földterületek feletti haszonélvezeti jogát a magyar hatóságok kártalanítás nélkül megszüntették a nemzeti jogszabályok új rendelkezéseire hivatkozva. A magyar szabályozás előírja, hogy ilyen jog a továbbiakban csak az érintett mezőgazdasági földterület tulajdonosának közeli hozzátartozója javára létesíthető, illetve tartható fenn.
A sértettek úgy vélték, hogy ezen új rendelkezések ellentétesek a tőke szabad mozgásának elvével, ezért a határozat megszüntetését kérték a bíróságtól.
Az uniós törvényszék döntése szerint vitatott szabályozás a tőke szabad mozgásának korlátozását jelenti függetlenül attól, hogy rendelkezik-e a haszonélvezeti joguktól megfosztott emberek kártalanításáról, ugyanis a szabályozás megfosztja a más tagállamokból származókat attól, hogy továbbra is éljenek haszonélvezeti jogukkal vagy azt másokra átruházzák.
Mint írták, hátrányos megkülönböztetés az a követelmény is, hogy közeli hozzátartozói viszonynak kell fennállnia a haszonélvezet jogosultja és a földterület tulajdonosa között.
Magyarország azon szándékával kapcsolatban, amely meg kívánja akadályozni, hogy a mezőgazdasági földterületek tulajdonjogának megszerzését tiltó szabályozást külföldi állampolgárok és jogi személyek leplezett szerződésekkel - úgynevezett zsebszerződésekkel - megkerüljék, az uniós bíróság megállapította: a magyar szabályozás a "visszaélésszerű gyakorlat általános vélelmét" állítja fel, ugyanis azt feltételezi, hogy mindenki, aki a tulajdonossal nem közeli hozzátartozói viszonyban áll, visszaélésszerűen jár el.
A vitatott intézkedés, amellyel Magyarország arra törekszik, hogy a termőföldeket azok számára tartsa fent, akik azokat megművelik, valamint az, hogy meg kívánja akadályozni a földek spekulatív célú megszerzését, a bíróság szerint nem mutat semmilyen kapcsolatot a célkitűzésekkel, és ennek megfelelően nem alkalmas azok elérésére.
