Ma ünnepli nyolcvanadik születésnapját Balczó András, minden idők egyik legsikeresebb magyar sportolója, háromszoros olimpiai bajnok, tízszeres világbajnok öttusázó. Ha eddigi életét mérlegre tesszük, nehéz lenne eldönteni, hogy sportolói vagy civil élete volt-e eredményesebb.

Ez utóbbiról Jézusnak a Máté evangéliumában olvasható szavai jutnak eszembe: „Azt mondom ezért nektek: Ne aggódjatok életetek miatt, hogy mit esztek vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe öltöztök! Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem aratnak, csűrbe sem gyűjtenek – mennyei Atyátok táplálja őket… Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, a holnap majd gondoskodik magáról! A mának elég a maga baja.” Balczó András sikeres pályafutása után 1973-ban belovagló lett a Nemzeti Lovardában, majd miután politikai okok miatt nem lehetett az öttusa-válogatott szövetségi kapitánya, 1983 óta szellemi szabadfoglalkozású, munkahelye 45 éves kora óta nem volt. Mégis a hit erejével, feleségével, Császár Mónikával, a müncheni olimpián bronzérmes tornásszal vállaltak és felneveltek tizenkét gyermeket (Márton, Laura, Anna, Barnabás, Bertalan, Nóra, Bálint, Sarolta, Gáspár, Noémi, Virág, Botond), 2004-ben megválasztották a Nemzet Sportolójának.
Balczó soha nem alkudott meg, ahogyan egy interjúban mondta: „Éltet, aki meghalt, hogy élhessek. Tőle, Jézustól kaptam a tőkét, befektettem, és most haszonnal adhatom vissza. Az ő hasznára és az én örömömre. Mindkettőnk hasznára. Tudom, többre fog bízni ezután.” Nyolcvanévesen aggódik a nemzetért, mert a sok magyar istentelen lett. Ebben az erős hitben, Isten éltessen, Balczó András!



