Összefogtak a gazdák és minden szabolcsi Termelői Értékesítő Szervezet (TÉSZ), és egy emberként állnak a szabolcsi alma márkanév kiépítésének ügye mögé – mondta lapunknak Apáti Ferenc, a FruitVeb alelnöke. Szerinte ez jelentős erődemonstráció amellett, hogy kidolgozott tervük van a termény piaci pozíciójának javítására.
Március 23-án rendezik meg a szabolcsi almáról szóló következő tanácskozást, amelyen egy intézkedési terv keretében konkrét lépéseket jelentenek be a népszerű magyar termény megmentése érdekében. A cél a termőterületek megóvása a szabolcsi alma arculatának, piaci pozíciójának javítása érdekében – mondta lapunknak Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) alelnöke. Kifejtette, a hosszú távú válságkezelő tervük részeként márkaépítésbe kezdenek, hogy „ne vesszen ki a fejekből ez a jól csengő név”. Egy reprezentatív piackutatásra alapozva még ebben az évben külön marketinges csapat felmérni az ismertségét, hogy megtudják, a fogyasztók hogyan gondolkodnak a márkanévről. Második lépésként – folytatta Apáti – egy kampányt szeretnének felépíteni, amely segít visszaadni a régi ismertségét és hírnevét, ám ennek megvalósítása már a 2019-es év feladata lesz. Összességében a márkanévépítésről elmondható, hogy négy-hat éves folyamat, mire ennek kézzelfogható eredménye lesz. Ha sikerül elérnünk – mondta az alelnök –, hogy nő a szabolcsi alma ismertsége, és tudatosan kezdik el keresni a fogyasztók, akkor válik fontossá, hogy meg is tudjuk termelni a szükséges mennyiséget.
Elmondása szerint erre egy terméktanácsnak viszont már kevés ráhatása van. Az, hogy a termelés lépést tud e majd tartani a kereslet növekedésével, az a támogatási rendszer, az adó, a munkaerő-politika és szaktudás kérdése. A szabolcsi alma megmentésének ügyéről azt mondta, összefogtak a gazdák és minden szabolcsi TÉSZ, egy emberként állnak az ügy mögé, ami mindenképpen komoly erődemonstrációt jelent. „A sokat emlegetett összefogás, ami eddig hiányzott az ügyben, most végre megvalósul. Már ezzel önmagában nagy eredményt értek el az ágazat fejlődése érdekében” – közölte Apáti Ferenc.
Miként lapunk tavaly decemberben beszámolt róla, Magyarországon tizenöt-húsz évvel ezelőtt 42 ezer hektárnyi almaültetvény volt, mára 26 ezerre esett a terület nagysága, ami negyvenszázalékos csökkenés. Szabolcs megyében 22 ezerről 16 ezer hektárra csökkent az almások területe, ráadásul a meglévő ültetvények harminc-negyven százaléka idős, elöregedett. A termelők attól tartanak, hogyha nem változik a helyzet, a szabolcsi alma akár teljesen kiszorulhat a piacról. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács annak érdekében, hogy megállítsa a szabolcsi almaültetvények területének csökkenését, intézkedési terv kidolgozására készül.
Elmondása szerint erre egy terméktanácsnak viszont már kevés ráhatása van. Az, hogy a termelés lépést tud e majd tartani a kereslet növekedésével, az a támogatási rendszer, az adó, a munkaerő-politika és szaktudás kérdése. A szabolcsi alma megmentésének ügyéről azt mondta, összefogtak a gazdák és minden szabolcsi TÉSZ, egy emberként állnak az ügy mögé, ami mindenképpen komoly erődemonstrációt jelent. „A sokat emlegetett összefogás, ami eddig hiányzott az ügyben, most végre megvalósul. Már ezzel önmagában nagy eredményt értek el az ágazat fejlődése érdekében” – közölte Apáti Ferenc.
Miként lapunk tavaly decemberben beszámolt róla, Magyarországon tizenöt-húsz évvel ezelőtt 42 ezer hektárnyi almaültetvény volt, mára 26 ezerre esett a terület nagysága, ami negyvenszázalékos csökkenés. Szabolcs megyében 22 ezerről 16 ezer hektárra csökkent az almások területe, ráadásul a meglévő ültetvények harminc-negyven százaléka idős, elöregedett. A termelők attól tartanak, hogyha nem változik a helyzet, a szabolcsi alma akár teljesen kiszorulhat a piacról. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács annak érdekében, hogy megállítsa a szabolcsi almaültetvények területének csökkenését, intézkedési terv kidolgozására készül.
