Új szakaszba lép a kormány népszavazási kampánya, a hirdetések központi üzenete az lesz, hogy "Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét, szavazzunk nemmel!" - nyilatkozta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerdán.
Tájékoztatása szerint a hirdetéseken túl a kormány tájékoztató kiadványokat juttat el minden háztartásba, emellett mind a Magyarországon élők, mind a külhoni magyar állampolgárok kapnak majd szavazásra buzdító levelet.
A felvidéki magyarok részt vesznek a kötelező betelepítési kvótáról szóló októberi népszavazáson – azt a Csemadok, a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezetének elnöke közölte. Bárdos Gyula a Kossuth Rádióban jónak nevezte, hogy a külhoni magyarok is voksolhatnak. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség elnöke úgy fogalmazott: legitim, hogy ilyen fontos, Európa és azon belül Közép-Európa jövőjét meghatározó kérdésben a legilletékesebbek, a polgárok nyilvánítsanak véleményt. Ha valaki „fél a legdemokratikusabb intézménytől”, akkor a nép hangját akarja semmibe venni, ami elfogadhatatlan - hangoztatta.
A kampány során a kormány arra fogja felhívni a figyelmet, hogy csak a népszavazással lehet megakadályozni Brüsszel kényszerbetelepítésre vonatkozó terveit. A kényszerbetelepítésnek súlyos gazdasági, kulturális és biztonsági kockázatai vannak, amelyet nem szabad felvállalnunk - tette hozzá.
A kormány álláspontja szerint a népszavazás nem a pártokról, és nem a belpolitikai küzdelmekről szól, hanem arról, hogy milyen Európában szeretnénk élni. A tét az, hogy meg tudjuk-e védeni közösségeinket, kultúránkat, és mindazt, ami magyarrá teszi Magyarországot - hangsúlyozta az államtitkár.
"Minden pártot, és felelős politikai szereplőt arra kérünk, hogy buzdítson a választásokon való részvételre, és tegye világossá, hogy az igen vagy a nem szavazatot támogatja" - jelentette ki.
A kormány álláspontja változatlan és világos: csak a magyarok dönthetik el, hogy kivel szeretnének együtt élni. "Ezért kérünk mindenkit arra, hogy szavazzon nemmel október 2-án" - mondta Dömötör Csaba.
A kormány Facebook-oldalára szerdán feltöltötték a kormányzati hirdetés képét.
Már a héten megérkezhetnek az első levélszavazatok
Már a héten megérkezhetnek az első levélszavazatok az NVI-hez - mondta Pálffy Ilona, aki kiemelte: jelenleg 8 millió 7 ezer 779 magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár és 264 810 határon túli szerepel a névjegyzékben. Október 2-án 3177 település 10 331 szavazókörében kezdődik meg a voksolás. Az először szavazók ebben az évben hűtőmágnest kapnak.
Az NVI elnöke felidézte: hétfőn kezdődött a magyarországi lakcímmel nem rendelkező határon túli szavazók levélcsomagjának kézbesítése. Az NVI 221 ezer levélcsomagot küldött ki előbb Romániába, majd a többi európai országba és végül a tengerentúlra. Több mint kétezren pedig - főleg a Felvidéken és Kárpátalján - magyarországi értesítési címet adtak meg, így nekik ide postázták a levélcsomagokat.
A 2014-es országgyűlési választásokon azt tapasztalták, hogy már a postázás hetében érkeztek vissza levélszavazatok, erre számítanak most is - mondta az NVI elnöke. Hozzátette: a visszaérkezett levélszavazatokat tárolják, amíg nem lehet elkezdeni a feldolgozásukat.
Pálffy Ilona jelezte: 40 ezer olyan levélcsomag van, amelyeket személyesen kívánnak átvenni a határon túli választópolgárok a 12 kijelölt külképviselet egyikén. Ide hamarosan ugyancsak eljuttatják a levélcsomagokat a Külgazdasági és Külügyminisztérium segítségével. A csomagokat azonban csak szeptember 19-étől lehet átvenni személyesen a külképviseleteken.
A levélszavazatok visszajuttatásáról elmondta: azokat fel lehet adni postán külföldről vagy Magyarországról, térítésmentesen. A szavazatokat le lehet adni szeptember 19-étől hétköznaponként a külképviseleteken, valamint a szavazás napján a magyarországi egyéni választókerületi székhelyeken is.
Az októberi országos népszavazáson azok a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok, akik élni szeretnének szavazati jogukkal, akkor szavazhatnak, ha szeptember 17-én 16 óráig felvetették magukat a levélben szavazók névjegyzékébe. Annak, aki a 2014-es országgyűlési választások előtt, vagy azóta regisztrált, nem kell újra kérnie a regisztrációt.
Már nyomtatják a népszavazás szavazólapjait
Már nyomtatják az október 2-ai országos népszavazás szavazólapjait a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában. Szerdán a kőbányai nyomda géptermeiben és csomagolócsarnokaiban sajtóbejárást tartottak, hogy az újságírók megnézhessék, milyen szigorú biztonsági intézkedések mellett készülnek a választási dokumentumok.
Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője elmondta, az ÁNY Biztonsági Nyomda Nyrt.-ben nyomtatják a kétféle (a magyarországi és levélben szavazáshoz szükséges) szavazólapot: előbbiből 7 905 milliót, a határon túli választópolgárok levélben szavazásához pedig további 265 ezret. (A levélben szavazás szavazólapján - ellentétben a magyarországi szavazás szavazólapjával - nincs pecséthely, azok pecsét nélkül is érvényesek lesznek. Helyette a szavazólap a "levélben szavazás szavazólapja" feliratot tartalmazza.)
Az A5 méretű szavazólapokat többféle biztonsági jellel védik. Szabad szemmel látható biztonsági elem az alnyomatos papír, ami a fény felé fordítva a szőnyegszerűen elhelyezett Magyarország-címert mutatja, valamint a Magyarország körvonalát - és benne a 2016-os számot mutató - mutató riccelés, perforálás. A szavazatok elhelyezésére szolgáló körök pedig zöldek.
Mint mondta, a belföldi szavazólapok nyomtatásának nettó összköltsége 119 365 500 forint, vagyis egy szavazólap előállításának költsége 15,1 forint. Megjegyezte: a 2014-es önkormányzati választáson 17 forint volt egy szavazólap költsége, az országgyűlési választásnál pedig 23 forint.
Pálffy Ilona szólt arról is, hogy a népszavazásnál elkezdik lecserélni a korábban használatos papírurnákat, amelyek könnyen megrongálódtak, beszakadtak. Októberben minden szavazókörben lesz egy nagy és egy kis műanyag urna.
Az urnák szürkék, plombával záródnak, 42x42 centiméter az alapjuk, a kisebb 40 centiméter magas, a nagyobb 85 centiméteres. A nagyobb urnába legalább ezer, a népszavazáson használt borítékot lehet elhelyezni. Az urnák színe azért szürke - és nem a külképviseleti voksolásnál megszokott átlátszó - mert a magyarországi voksolásnál nem kötelező a szavazólapot borítékba tenni.
Pálffy Ilona hangsúlyozta: a műanyag urnák előnye, hogy strapabíróak, használatukkal kevesebb papírt használnak el a szavazáshoz, és számítások szerint két ciklus alatt megtérül az áruk. A nagyobb urna nettó 17 500 forintba került, a kisebb 9 ezerbe.
A magyarországi szavazólapok kiszállítása szeptember 20-a után kezdődik, de ezt megelőzi a papír- és műanyag urnák kiszállítása.
Molnár Gyula: Felesleges a népszavazás
Az MSZP nem támogatja az uniós kötelező betelepítési kvótát, az erről szóló október 2-i magyarországi népszavazás azonban felesleges, annak nem lesz semmilyen jogi következménye - hangsúlyozta szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján Molnár Gyula, a szocialista párt elnöke.
"Mi magunk is úgy gondoljuk, hogy Európa változásra és reformra szorul, de nem abban az irányban, amelyikben a jelenlegi miniszterelnök gondolja, hanem inkább abból a szempontból, hogy sokkal több lehetőséget kapjanak a tagállamok és több lehetőséget kapjanak a megválasztott képviselők" - jelentette ki az MSZP nemrég megválasztott elnöke, aki magas rangú uniós politikusokkal tárgyalt Brüsszelben.
Molnár Gyula kedden érkezett a belga fővárosba, ahol tárgyalt Martin Schulzcal, az Európai Parlament (EP) elnökével, Maros Sefcoviccsal, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökével, Vytenis Andriukaitis egészségügyi és Corina Cretu regionális politikáért felelős biztossal, valamint Gianni Pittellával, a szociáldemokrata EP-képviselőcsoport vezetőjével és a frakció több más tagjával.
A pártelnök úgy fogalmazott, hogy "nagyon tartalmas, intenzív tárgyalássorozatot" folytattak, amelynek a középpontjában az állt, hogy "miként gondolkozunk hosszú távon, milyen Európa lesz körülöttünk", és hogyan fogja kezelni a kontinens "az elmúlt időszak legnagyobb válságkérdését, a menekültkérdést".
Mint mondta, minden egyes kérdésben azt tapasztalták, hogy "vannak valóságos válaszok, vannak elképzelések és vannak megoldási javaslatok".
A szocialista párt elnöke végezetül elmondta, hogy a következő hetekben be fogják mutatni, milyen Európában gondolkoznak és azt, hogy "milyen kérdéseket fed el a migránsüggyel a kormány".
Dömötör Csaba: A népszavazás nemzeti ügy
A kényszerbetelepítés elleni népszavazás nemzeti ügy, nem pártpolitikáról, az egyes pártok sorsáról, hanem Magyarország jövőjéről szól - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán.
Dömötör Csaba kiemelte, hogy a magyar lakosság időről időre népszavazáson dönt az ország sorsát meghatározó legfontosabb kérdésekről, így határozott például az európai uniós és a NATO-csatlakozásról is.
Az államtitkár szerint elsősorban politikai következménye lesz annak, ha több millió ember elmegy szavazni, és azt üzeni Brüsszelnek, vonja vissza a bevándorlók szétosztására vonatkozó javaslatot.
Az október 2-ai népszavazás kampánya új szakaszba lépett, amelynek központi üzenete: ne kockáztassuk Magyarország jövőjét, szavazzunk nemmel a kényszerbetelepítésre! - tette hozzá.
