A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015. évről szóló üzleti jelentésének megvitatása után a Magyar Országgyűlésben a képviselők áttértek a közúti közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitájára szerdán. Az autóbuszvezetőknek járó pihenőidőre vonatkozó szabályok után a tiszai nemzetközi közlekedést szabályozó egyezmény került napirendre.
Homolya Róbert, államtitkár a közúti közlekedésről szóló törvényt taglaló expozéjában azt mondta: az Európai Bizottság által lefolytatott pilot- és kötelezettségszegési eljárás alapján történt meg az új törvényi rendelkezés kidolgozása.
Jelezte: a javaslat a helyi közlekedésben menetrend szerint közlekedő autóbuszok, és az ötven kilométert meg nem haladó vonalhosszon, a helyközi járatokon a vezetőknek kiadott pihenőidőt érinti.
Az előterjesztés rögzíti, hogy ha a pihenőidő eléri a tizenkét órát, azt két részben kell kiadni. Az egyik résznek egybefüggően kilenc órának kell lennie, a másiknak pedig három órának. A kilenc órás részt a következő munkaidő előtt kell közvetlenül kiadni az érintetteknek - tette hozzá az államtitkár.
Rendkívüli közlekedési helyzetben a pihenőidő csökkentését nyolcórás egybefüggő időtartamra javasolják megállapítani. A kimaradt időt a következő szolgálat teljesítését követő, egybefüggő napi pihenőidőhöz kell hozzáadni.
A pihenőidő alatt a járművezetők rendelkezésre állásra nem kötelezhetőek, és egyéb munkaköri kötelezettségük nincs. A pihenőidővel szabadon rendelkezhetnek, a szabadidőt saját belátásuk szerint tölthetik el - mondta Homolya Róbert. A bevezetés törvényi átmenettel történik 2018. január 1-től - jelezte az államtitkár, aki közölte: a szakmai szervezetekkel is egyeztettek, s így jutottak a közös álláspontra.
Fidesz: A javaslat az autóbuszos személyszállítás biztonságát szolgálja
Witzmann Mihály, a Fidesz vezérszónoka szerint a javasolt szabályozás egyértelműen az autóbuszos személyszállítás biztonságának növelését szolgálja és eleget tesz uniós jogharmonizációs kötelezettségeknek is. Szerinte a napi pihenőidő két részletben való kiadása a buszvezetők számára indokolt, hiszen a személyszállítási igények döntően reggel és este jelentkeznek, napközben ez az igény igen csekély.
Hozzátette: a pihenőidőben a járművezetőknek nem kell rendelkezésre állniuk, egyéb munkaköri kötelezettségük sem lehet, így ezt az időt szabadidőként tölthetik el. Ugyanakkor - folytatta - rendkívüli közlekedési helyzetben a napi pihenőidő 8 óra egybefüggő időtartamra is csökkenthető. Reményét fejezet ki, hogy az új szabályok nem okoznak majd gondot a szolgáltatók számára, hiszen a változások csak 2018. január 1-jével lépnek életbe.
MSZP: A javaslat veszélyezteti az utasok biztonságát
Gúr Nándor, az MSZP vezérszónoka szerint a javaslat veszélyezteti az utasok biztonságát, a jelenleginél rosszabb munkakörülményeket teremt és kizsigereli a munkavállalókat. A képviselő úgy vélte: a kettébontott pihenőidő azt jelenti, hogy a buszvezetőknek a 9 órás pihenőidőből a munkahelyükre való oda- és a visszajutás miatt 5 vagy 7 órájuk marad mindössze a családjukra és a pihenésre, a napközbeni 3 órás pihenés pedig "elcseszett idő", mert ezt sem a saját, sem a családjuk javára nem tudják kihasználni.
Hozzátette: az aljasság határárát súrolja, hogy a javaslattal a buszvezetőktől a készenléti pótlékot is elveszik, hiszen a köztes 3 órát senki nem fizeti majd ki számukra.
KDNP: jobbá válik a munkaszervezés az autóbuszvezetők számára
Hollik István, a KDNP vezérszónoka azt mondta: a javaslat elfogadásával az autóbuszvezetők számára a munkaszervezés jobbá válik, több pihenőidővel rendelkeznek majd. Közölte, a KDNP támogatja a változtatásokat, mert a kormány nemcsak Európai Unióval, hanem az érdekképviseletekkel is megtárgyalta a javaslatot.
Megjegyezte: a módosításnak köszönhetően több száz új buszvezetőt kell felvenni, vagyis új munkahelyeket is a teremt a javaslat.
Jobbik: nagy mértékben veszélyezteti a közlekedésbiztonságot a javaslat
Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka szerint az osztott műszakban dolgoztatott embereknek joguk van a normális pihenőidőhöz, azonban a javaslatban foglalt "mélységesen embertelen gyakorlat" a közlekedés rendjét is veszélyezteti. Úgy vélte: a buszvezetők nem tudnak mit kezdeni a szétbontott pihenőidő három órás részével, hiszen ennyi idő alatt valós pihenésre, regenerálódásra nincs lehetőség.
A Jobbik ezért azt javasolja, hogy az osztott műszakban dolgoztatott buszvezetőknek legyen összefüggő 11 órás pihenőideje. A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a kormány nem hallgatja meg a munkavállalói igényeket, akkor még nagyobb lesz a munkaerőhiány ezen a területen.
Fidesz: Szakmai szervezet is részt vett az előkészítésben
Witzmann Mihály fideszes képviselő az ellenzéki felvetésekre azt mondta: a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége részt vett a javaslat előkészítésében, és egy hatástanulmányt is készített, amely szerint a javaslat számos garanciát tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a munkavállalók számára elegendő pihenés álljon rendelkezésre. A buszvezetők jövedelemcsökkenésére vonatkozó ellenzéki felvetésre hozzátette: a szövetség szerint az esetleges keresetváltozásokat a munkáltató képes kompenzálni. Hangsúlyozta: van idő a felkészülésre, hiszen 2018-ban lépnek életbe a változtatások, de ha mégsem lesz megfelelő a szabályozási környezet, akkor lesz a lehetőség arra, hogy azt az EU-val újratárgyalja a kormány.
Kormány: A jogszabály jobb feltételeket teremt a munkavállalóknak
Homolya Róbert, a fejlesztési tárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkára zárszavában arról beszélt, hogy a javaslat jobb feltételeket teremt a munkavállalóknak, akiknek kompenzációt kell adni, ha nem teljesül a pihenőidőre vonatkozó uniós irányelv.
Kiemelte, hogy tavaly 3-5 százalékos bérfejlesztést hajtott végre a kormány az állami személyszállítási társaságoknál, s nagyobb bejelentésre készül a bérfejlesztés területén.
Az államtitkár az érintetteket felsorolva visszautasította, hogy nem egyeztettek volna a szakmai szervezetekkel.
A javaslat támogatását kérte a képviselőktől.
Magyarország és Szerbia közötti tiszai hajózásról szóló egyezmény
Kormány: a javaslat hozzájárul a régió gazdasági fejlődéséhez
Homolya Róbert, az NFM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára expozéjában ismertette, hogy az 1995-ben kötött tiszai egyezmény csak a két ország lobogója alatti hajóknak tette lehetővé a szabad hajózást Tokajtól a folyó torkolatáig. Magyarország uniós csatlakozásával ugyanakkor megnyitotta nemzeti vízi útjait, ezért az egyezményt 2016. november 21-én Nisben módosítani kellett, s a hazai jogrendbe kell illeszteni.
A jogszabály feloldja a harmadik országok előtt álló adminisztratív akadályokat, és az első lépése annak, hogy a Tisza nemzetközi vízi úttá váljon - mondta az államtitkár, aki szerint a lépés hozzájárul a régió gazdasági és turisztikai fejlődéséhez, az áruszállítás növekedéséhez.
Fidesz: Erősödik az ország stratégiai szerepe
Szabolcs Attila, a Fidesz vezérszónoka fontosnak nevezte a tiszai hajózás rendezését, utalva arra, hogy eddig egy elavult törvényt kellett alkalmazni. Hozzátette, hogy a jó szomszédi viszony mellett a gazdasági kapcsolatok is egyre jelentősebbé válnak.
A kormánypárti politikus méltatta a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal-fejlesztést és Kína szerepvállalását is.
Értékelése szerint ezek hozzájárulnak Magyarország stratégiai szerepének erősödéséhez és a régió fejlődéséhez.
Az MSZP támogatja az egyezményt
Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka szerint a megállapodással Magyarország megtette az első lépést, hogy a Tisza a transzeurópai közösségi hálózat részévé váljon. Üdvözölte a harmadik országok előtti adminisztratív akadályok feloldását, értékelése szerint ez hozzájárul mind a gazdaság, mind a turizmus fejlődéséhez, továbbá a belvízi áruszállítás megkönnyítéséhez, növeléséhez.
Jobbik: erősíteni kell a vízi áruszállítást
Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka teljes mértékben támogathatónak nevezte a javaslatot, ugyanakkor szóvá tette, hogy a folyami áruszállítás a gyakorlatban jóformán nem is létezik. Az ágazat fejlesztését sürgette, amit környezeti, gazdasági és közlekedésbiztonsági szempontokkal indokolt.
Az ellenzéki politikus szerint a vízszabályozás és a szállítmányozás az utolsók között van európai összevetésben, pártja kikötői és vízi fejlesztéseket, például a csongrádi vízlépcsőt is támogatná.
Áttekintik a fejlesztéseket
Homolya Róbert, az NFM államtitkára zárszavában megköszönte a frakciók támogatását és közölte, hogy a megállapodás kihirdetése után áttekintik a jövőbeli fejlesztéseket, hogy a vízi szállítmányozás fenntartható legyen és az ott élők boldogulását szolgálja.
Kitért arra is, hogy Magyarország több dunai fejlesztésre is támogatást nyert el az uniótól, a vízlépcsőkről szóló vitára pedig lesz lehetőség a nemzeti közlekedési stratégia részeként a közeljövőben.
Azt a jobbikos felvetést, hogy Magyarország elmarad a vízi szállítmányozásban a nemzetközi átlagtól, azzal indokolta, hogy itt nincs tenger.
A magyar-ukrán államhatáron lévő közúti határhidak fenntartásáról szóló megállapodás
Homolya Róbert expozéjában kifejtette, hogy a 136,7 kilométeres határszakaszon 4 híd van, a működtetés közös feladat, a két állam 50-50 százalékban tulajdonos. A karbantartás érdekében állandó az információcsere, azonban elengedhetetlen a jogi háttér megteremtése, s ehhez nemzetközi szerződés szükséges - magyarázta.
Az államtitkár elmondta, hogy a szabályozás rögzíti a fenntartással kapcsolatos kötelességeket, az alkalmazandó műszaki előírásokat, az információs és határtáblák védelmét, a forgalomkorlátozásokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségeket, a rendkívüli események kezelését és a szolgálati személyzet határátlépési rendjét.
Fidesz: fontos érdek a határhidak karbantartása
Szabolcs Attila, a Fidesz vezérszónoka mindkét ország szempontjából kiemeltnek nevezte a megállapodást, kifejtve, a legnehezebb sorsú határon túli magyar közösség számára fontos a napi átjárás, Ukrajna számára pedig egy kaput jelent Európa felé. A karbantartást és felújítást a segélyszállítmányok és a kereskedelem szempontjából is fontos érdek, s a diplomáciai szempontok is közrejátszanak.
Tudni kell, hol kell kerítést és hol kell hidat építeni - fogalmazott a kormánypárti politikus.
Az MSZP egyetért
Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka azt mondta: 98 százalékban egyetért a fideszes vezérszónok által elmondottakban, az egyetlen észrevétele, hogy szerinte inkább hidakat, mint kerítést kell építeni.
Az ellenzéki politikus szerint a javaslat túlmutat a technikai elemeken, nemzetpolitikai kötelességet rögzít, frakciója pedig támogatja azt.
Jobbik: fejleszteni kell a szabolcsi térséget
Apáti István, a Jobbik vezérszónoka az Ukrajnában lévő településnevek ukrán írásmódját tette szóvá, emellett a Tiszabecs és Tiszaújlak közötti átkelő rossz állapotára hívta fel a figyelmet. Megjegyezte, hogy érdemes lenne lépni az ügyben, mert komoly a forgalom, s ez tovább fog nőni. Egyúttal a teherforgalmi fejlesztések leállását is kifogásolta és az M49-es gyorsforgalmi út mielőbbi megépülése mellett foglalt állást a térség tehermentesítése érdekében.
Kormány: minden térség fejlesztési igényét figyelembe veszik
Homolya Róbert zárszavában elmondta, hogy a tiszabecsi híd fenntartása 100 százalékban a magyar állam feladata lesz és mindent megtesznek az állapotának rendezése érdekében.
A térség elérhetőségével kapcsolatos felvetésekre pedig úgy reagált, hogy év végén kormányhatározatban foglalták össze a rövid- és középtávú fejlesztéseket, ez 2470 milliárd forint hazai forrást jelent. Minden térség igényeit figyelembe veszik - hangsúlyozta az államtitkár.
Az Abaújvár és Kenyhec közötti Hernád-hídról szóló kormányközi megállapodás módosítása
Homolya Róbert expozéjában elmondta, az Abaújvár és Kenyhec (Kechnec) települések közötti közúti Hernád-hídról szóló magyar-szlovák kormányközi megállapodásban foglalt átkelő a két ország közötti sikeres, határon átnyúló együttműködés keretében valósult meg. Ám az egyezményt módosítani kell, mert a híd egy járda miatt 2,5 méterrel szélesebb lett a dokumentumban eredetileg rögzített méretnél.
Hörcsik Richárd (Fidesz) is megerősítette, hogy egy technikai módosításról van szó, mivel "2,5 méterrel szélesebbre sikeredett a híd", amit át kell vezetni a szövegben. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Trianon után mind a magyar, mind a szlovák Abaúj zsákrégióvá vált, így a 2015 végén átadott híd a politika egy régi adóssága volt. A politikus, a térség országgyűlési képviselője megjegyezte, hogy az átkelőnek köszönhetően Abaújvárról egyre többen ingáznak Kassára.
Mesterházy Attila (MSZP) szintén fontosnak nevezte, hogy a híd javított az ott élők életminőségén. Kiemelte ugyanakkor, hogy még számos határ menti problémát kell megoldania a kormánynak.
Ander Balázs (Jobbik) támogatásáról biztosította a hidat és a most szükséges módosítást is. Hozzátette: Kenyhec története jól mutatja azt a "döbbenetes demográfiai tragédiát", amelynek a felvidéki magyarok kitettek.
Sneider Tamás levezető elnök ezután lezárta az általános vitát.
