Napirend előtt is téma volt az őszödi beszéd

Jobbik: Bánki Eriknek is bíróság előtt kell felelnie rágalmaiért
A Jobbik szégyenteljesnek tartja, hogy "a Fidesz korrupt politikusai" nem mernek az érintettek szemébe nézni, bátorságuk csak a sajtón keresztül történő üzengetésekig terjed. Az ellenzéki párt a fideszes Bánki Erik hétfői sajtótájékoztatójára reagálva jelezte: az ott elhangzott rágalmak miatt jogi úton vesznek elégtételt.
A Jobbik közleményében azt írta: az offshore-ozó Horváth Zsolt, Kerényi János és Andy Vajna pártjának szóvivője saját sajtótájékoztatójáról menekült el mikor az egyik megrágalmazott szembesíteni kívánta őt hazugságaival. Ma Bánki Erik még tovább ment, már egyenesen "pénzek parkoltatásával és Magyarországra  irányításával" rágalmazza meg a Jobbikot - közölték, hozzátéve: a bíróságról Bánki Eriknek nem lesz olyan könnyű elmenekülnie, mint a múlt héten Halász Jánosnak.

"Lebukott már az MSZP, a DK, a Jobbik, és most kiderült, hogy az Együtt körül is újabb offshore-botrány van, hiszen az Együtt egyik legnagyobb támogatója éppen panamai bejegyzett székhellyel rendelkezik" - mondta a kormánypárti képviselő.
Szavai szerint a baloldal mindegyik korábbi miniszterelnöke érintett volt offshore ügyekben. Medgyessy Péterrel kapcsolatban az Alstom-pénzeket említette a politikus, Gyurcsány Ferenc esetében azt mondta, "a mai napig nem tudjuk, hogy az Altus Luxemburg cég alapító tőkéjét miből és hogyan juttatta el Luxemburgba", és - tette hozzá - Bajnai Gordon is egy offshore cég vezetője, egy ciprusi cég igazgatója volt.
Bánki Erik szólt arról is, hogy Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes szintén "lebukott" azzal, hogy "külföldi számlán tart illegális pénzeket", "aztán az MSZP pénztárnoka, Boldvai László következett a sorban", és "az MSZP bankára, Erős János is offshore cégeket tulajdonolt".
A Jobbik ugyancsak érintett offshore ügyekben - folytatta -, hónapok óta nem válaszolnak arra, hogy európai parlamenti képviselőjük, Kovács Béla milyen pénzeket mozgatott. Most pedig egy újabb offshore-botrány van körülöttük, "Vona Gábor pártelnök környezetében vannak olyan támogatók, akik egy Panda nevű cégen keresztül dominikai adóparadicsomban parkoltattak pénzeket, és onnan irányították át őket Magyarországra" - mondta.
A Fidesz mindezzel szemben 2010-ben megkezdte az offshore cégekkel szembeni küzdelmet - közölte. Példaként hozta, hogy az alaptörvényben rögzítették: az állam ismeretlen hátterű cégekkel nem köthet semmilyen szerződést a magyar nemzeti vagyon átruházásáról, működtetéséről. Ilyen cégek költségvetési támogatást sem kaphatnak.
Beszélt a gazdaság fehérítése érdekében hozott kormányzati intézkedésekről is, kiemelve a kedvező adózási feltételeket - ezzel kapcsolatban megemlítve az szja-kulcs 2018-ig egy számjegyűre csökkentésére vonatkozó tervet -, valamint az online pénztárgépek bevezetését és a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrzését.
Bánki Erik reméli, hogy egységes európai álláspont is lesz a kérdésben, ám nincs meggyőződve az Európai Bizottság elkötelezettségéről, mert a testület elnöke, Jean-Claude Juncker éppen egy offshore paradicsomnak számító ország, Luxemburg miniszterelnöke volt.

A kormány nem számíthat az ellenzékre az offshore elleni küzdelemben, mert az tele van ilyen ügyekkel - jelentette ki Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára hétfőn az Országgyűlésben, az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről szóló vitanapon.

Az államtitkár expozéjában kifejtette: 2010-ben "virágzott az offshore-biznisz" Magyarországon, a Gyurcsány-Bajnai kormányok egyenesen helyzetbe hozták az átláthatatlan hátterű cégeket és maguk is szereplői voltak azoknak. Példaként hozta, hogy az Altusnak is volt offshore leányvállalata és Bajnai Gordon volt kormányfő, továbbá Simor András korábbi jegybankelnök is érintett volt. Kitért arra, hogy az Együtt legfőbb támogatója is egy adóparadicsomba bejegyzett cég, a párt háttéralapítványa pedig továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni valós támogatóit.
Dömötör Csaba szólt arról: máig nem tudni, hogyan került több 100 millió forint Simon Gábor, az MSZP volt elnök-helyettese külföldi bankszámlájára, s offshore-ügyben érintett a párt volt pénztárnoka is. Az államtitkár megemlítette az Alstom-botrányt is, amely szerint 600 millió forint "kenőpénz" jutott Magyarországra a 4-es metró beruházással összefüggésben, s ebből Medgyessy Péter volt miniszterelnök is részesült.
Kitért arra is, hogy a Jobbik sem mentes az ügyektől. Szerinte az új elnökség kezdhetné azzal a munkát, hogy kivizsgálja, mennyi támogatást intézett Kovács Béla és mit kértek azért, de a "jobbikos céghálót" tulajdonosi szerkezetét is fel kellene tárni.
Dömötör Csaba szóvá tette, hogy sajtóorgánumok tulajdonosai is érintettek offshore-cégekben, s ez felveti, hogy az üzleti vagy politikai nyomásgyakorlást előbbre helyezik, mint a tájékoztatást.
Kiemelte: a jelenlegi kormány kötelezővé tette a közbeszerzésen induló cégek átláthatóságát, Európa legszigorúbb jogszabályát fogadtatta el és - például az online kasszák révén - csökkentette a feketegazdaságot. Célként fogalmazta meg, hogy átlátható viszonyok legyenek, s ne lehessen megkerülni a magyarországi tevékenység után a hazai adófizetést.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára arról számolt be, hogy Magyarország számos, információcserével összefüggő nemzetközi egyezmény részese. Értékelése szerint ezen együttműködések erősítik az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelmet. Magyarország partnereinek száma meghaladja a százat, 2017-től pedig több mint 70 országból - köztük számos adóparadicsomból - érkezhet automatikusan magyarok pénzügyi számlainformációjára vonatkozó adat - tette hozzá, jelezve: Magyarország kormányközi egyezményt kötött az Egyesült Államokkal is.
Ismertette, hogy az alaptörvény rögzíti az átlátható gazdálkodás követelményét és a közteherviselés kötelezettségét, az államháztartásról szóló jogszabály pedig tiltja, hogy a központi alrendszerek szerződést kössenek nem átlátható cégekkel vagy kifizetést teljesítsenek feléjük.
Az államtitkár arról is beszámolt, hogy Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a közelmúltban részt vett az OECD nemzetközi adómenedék információs központjának tanácskozásán, ahol a Panama-projekttervet vitatták meg.
A NAV 2205 gazdasági társaságból 532 Panamában bejegyzett céget azonosított - mondta Tállai András, aki arra is kitért, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal által átadott adózói listán szereplő 68 társaságnál 186 millió 697 ezer forint adókülönbözetet tártak fel. A Panama-dokumentumokban feltárt 91 cég közül már csak 12 rendelkezik aktív offshore kapcsolatokkal - tette hozzá.
    
Fidesz: Az offshore ellen megtett kormányzati lépések európai szinten is kiemelkedőek
Bánki Erik (Fidesz) úgy értékelte, hogy az offshore ellen megtett kormányzati lépések európai szinten is kiemelkedőek, ezeket a cégeket kizárták a közpénz felhasználásából. Felhívta arra a figyelmet, hogy sem magyar, sem az európai uniós szabályok nem írják körül, mi az az offshore, és ezen cégek működésének korlátozására sincsenek jogszabályok.
A kormánypárti politikus azt mondta, Magyarország élen jár az Európai Unióban a jogszabályalkotás területén.
Bánki Erik rámutatott, Magyarország az alaptörvényben rögzítette, hogy nem lehet offshore cégnek eladni a nemzeti vagyont, illetve a vagyonkezelést sem lehet ilyen cégre átruházni. Megjegyezte, ezen cégek költségvetési támogatást sem kaphatnak.
A fideszes politikus azt mondta, adózás frontján még nem állnak jól, az EU-ban még nem találták meg a megoldást erre. Mint mondta, a magyar kormány adóterhelés szintjének csökkentésével teremt kedvező adózási feltételeket, hogy ne érje meg a vagyont kimenekíteni.
Kitért arra, hogy az Európai Bizottság is foglalkozik a kérdéssel, és érdeklődéssel várja, milyen eredményt hoz ez, mert az a Jean-Claude Juncker a testület elnöke, aki korábban az adóparadicsomként ismert Luxemburg miniszterelnöke volt. Reméli, jó rablóból lesz a legjobb pandúr - tette hozzá.
Szólt arról is, hogy a magyar médiában is hétről hétre bukkannak fel tulajdonosként offshore cégek. Azt kérte, ezek a cégek hozzák nyilvánosságra valós tulajdonosaik nevét. Szóvá tette azt is, hogy Horn Gyulát kivéve valamennyi eddigi MSZP-s miniszterelnöknek volt offshore cége. 
Azt sem lehet tudni, hogy a jobbikos Kovács Béla európai parlamenti képviselő milyen pénzeket kapott - tette hozzá. Megemlítette azt is, hogy Simor András volt jegybankelnöknek is volt offshore cége.

MSZP: A miniszterelnök környezetében ott van az offshore
Tóth Bertalan (MSZP) szerint Orbán Viktor miniszterelnök környezetében "ott van az offshore Andy Vajnával, Spéder Zoltánnal az FHB-csoportnál, a Rogán-féle kötvényügyletek és még lehetne sorolni". Nem ér semmit a jogszabály, ha azt nem tartják be - vitatta a kormánypárti vezérszónok szavait az ellenzéki politikus.
Azt is kifogásolta, hiába tesznek feljelentést, nem indul semmilyen eljárás, semminek nincsen következménye.
A szocialista vezérszónok közölte, hiába születtek jogszabályok a közpénzkezelés átláthatóvá tételére, a Fidesz rendszeresen jogszabályalkotással rontja le a korrupcióellenes védelmi rendszert. Példaként a trafik-, a kaszinó-, a postatörvényt említette. Szerinte a kormány szíve szerint mindent eltitkolna, de ha véletlenül lebukna, akkor ott van Polt Péter legfőbb ügyész, aki nem indít eljárást.
Tóth Bertalan szerint ha a kormány komolyan venné az offshore elleni küzdelmet, akkor ma nem lehetne miniszter Rogán Antal, Seszták Miklós, Szijjártó Péter és Trócsányi László. Nem lenne kormánybiztos Andy Vajna, már nem lenne jegybankelnök Matolcsy György; nem létezne ilyen formában a letelepedésikötvény-biznisz és az állami pénzmosodaként működő stabilitási megtakarítási számla; nem lett volna a MET-ügy, nem üzletelt volna az állam a Quaestorral és Simicska Lajos érdekeltségeit sem kellett volna kitömni uniós és állami forrásokkal - mondta.
A szocialista politikus hozzáadott érték nélküli nettó lopásnak nevezte a letelepedési kötvényeket. Szerinte azzal akár 100 milliárd forintnyi hasznot is bezsebelhettek az azt értékesítő offshore cégek mögött álló szereplők. Nem cáfolt sajtóhírek szerint a kötvényt forgalmazó több cég hátterében kimutatható Habony Árpádnak, a miniszterelnök informális tanácsadójának jelenléte is - közölte.

KDNP: Az adóelkerülés az egész társadalmat érinti
Vejkey Imre (KDNP) kiemelte, hogy az adóelkerülés, akár offshore cégen keresztül akár más módon történik, közvetlenül érinti a társadalom minden tagját. A közpénzek védelme érdekében hozott, az alaptörvénybe foglalt jogszabályokat említve hangsúlyozta, csak olyan szervezettel lehet a nemzeti vagyon átruházásáról vagy hasznosításáról szóló megállapodást kötni, amelynek tulajdonosi szervezete, felépítése illetve tevékenysége átlátható.
Arra is kitért, hogy a képviselői összeférhetetlenségi szabályok is tiltják, hogy a politikusok pozíciót vállaljanak a nem átlátható gazdasági társaságokban.
Az elmúlt hat évben a Fidesz-KDNP többségű parlament számos összeférhetetlenségi szabályt alkotott a demokrácia erősítésének érdekében - összegezett a politikus.

Jobbik: Nem ért véget a strómanok kora
Vona Gábor (Jobbik) szimbolikusnak nevezte, hogy hat évvel a II. Orbán-kormány megalakulása után szükség volt a vitanapra,. A politikus úgy fogalmazott: a miniszterelnök korábbi ígéreteivel ellentétben nem ért véget a "strómanok-kora" és nem értek véget az "offshore-praktikák" sem. Elmaradt a gazdasági visszaélések felderítése, nem számoltatták el a felelősöket, ehelyett viszont mindent átsző a korrupció - jelentette ki a frakcióvezető.
A kormányzat látszólag kizárta az átláthatatlan szervezeteket a közpénzekből, valójában viszont még nagyobb teret engedtek az ilyen jellegű visszaéléseknek - mondta.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 2014. áprilisában közzétette egy vizsgálat eredményét, de az abban átláthatatlan szervezetnek minősített 260 cég közül között tucatjával akadnak olyanok, amelyek ma is dúskálnak az állami megrendelésekben - emelte ki. Minden jel arra mutat, hogy a "20. század pártjai" képtelenek ellenállni az offshore kísértésének - mondta a pártelnök.
Jogos társadalmi elvárás lenne, ha a kormánypárti politikusok is követnék a Jobbik példáját és nyilatkoznának arról, hogy sem ők, sem a családtagjaik nem érintettek offshore-ügyekben - mondta Vona Gábor.
A Jobbik kormányra kerülve feltárja az offshore-ügyeket és elszámoltatja a strómanokat - jelentette ki.

LMP: Fel kell számolni az adóparadicsomokat
Schiffer András (LMP) felszólalásában sorskérdésnek nevezte az adóparadicsomok felszámolását. A frakcióvezető úgy fogalmazott, hogy az ipari mértékű adóelkerülés megkárosítja a nemzeteket, az offshore pedig a társadalom és a környezet globális kizsákmányolásának egyik eszköze.
Az eltitkolt jövedelmek mindenütt drámai mértékben csökkentik az egyes országok adóalapját - hangsúlyozta a pártelnök. Miközben a kormányok szerte Európában megszorításokat hirdetnek, sokszor a politikusok is bűnösek a helyzet kialakulásában - tette hozzá.
Az offshore hatásait ecsetelve azt mondta, hogy az elvonja a forrásokat a hetvenes években kialakult jóléti rendszerektől.
A politikus azt is hangsúlyozta, hogy a kutatások szerint Magyarország benne van az offshore-ügyek által legkedvezőtlenebbül érintett húsz országban.
Schiffer András azt kérte, a Fidesz-KDNP legyen partner abban, hogy Magyarországon ne lehessen offshore-hátterű cégeket bejegyezni és ilyen hátterű cégekkel a magyar állam ne köthessen szerződéseket. Egyúttal választ kért arra, hogy a Fidesz-KDNP-nek milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy offshore-hátterű cégek "itt garázdálkodjanak".