A Teréz körúti robbantásról, a külföldi vendégmunkásokról és a kvótareferendumról volt szó hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben. Valamennyi párt képviselője jobbulást kívánt a szombati robbantásban megsérült két rendőrnek. A napirend elfogadása után az interpellációk kezdődtek, ahol elsőként a kötelező kvótákról volt szó.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője (j) napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén - MTI Fotó: Máthé Zoltán
Fidesz: megdöbbentő a Teréz körúti robbantás
Kósa Lajos (Fidesz) megdöbbentőnek nevezte a szombati Teréz körúti robbantást. Véleménye szerint a rendőrséget érte a támadás, nem csupán a megsérült járőrpárt, hanem magát a testületet, amelynek hivatása a magyar emberek biztonságának megóvása. Rögzítette, minden segítséget megadnak a nyomozó hatóságoknak a tettes előkerítésében.
A kormánypárti frakcióvezető azt mondta, a spekulációkat, az összeesküvés-elméleteket vissza kell utasítani, mert nem tudnak semmit a tettes vagy tettesek indítékáról, motivációjáról.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában közölte, még a nap folyamán nyilvánosságra hozza a rendőrség azt a videofelvételt, amelyen látható a robbantás elkövetője; reményeik szerint ez nagyban segítheti a nyomozást. Azt kérik az emberektől, hogy segítsenek az elkövető mielőbbi elfogásában - tette hozzá.
Közölte: a rendőrség nagy erőkkel nyomoz az ügyben, 145 kamerafelvételt foglaltak le eddig.
Az államtitkár értékelése szerint a támadás a rendőrök, a rendőrség, a magyar emberek biztonsága ellen irányult.
LMP: a kormány külföldi vendégmunkásokat telepítene be
Szél Bernadett (LMP) arról beszélt, hogy "a kormány lelepleződött", kiderült, külföldi vendégmunkások tömegét készülnek betelepíteni. Arra hivatkozott, hogy a májusban elfogadott migrációs salátatörvény értelmében a kormánnyal stratégiai megállapodást kötött cégek, vagy azok, amelyek kiemelt nemzeti beruházást folytatnak, hiányszakmákon kívül is tömegesen hozhatnak be külföldi vendégmunkásokat. Mindeközben kivándorlás, generációk eltűnése és hiányszakmák jellemzik az országot - fogalmazott a képviselő, aki szerint azonban a Fidesz-KDNP a dolgozókkal szemben a kellő lobbierővel rendelkező nagy cégek oldalára állt. Az LMP nem fogadja el külföldi vendégmunkások betelepítését - jelentette ki.
Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár reagálásában hangsúlyozta: a kormány szerint a magyarországi üres álláshelyeket elsősorban magyar állampolgárokkal kell betölteni. EU-n kívülről érkező csak akkor dolgozhat Magyarországon - határozott ideig -, ha az üres állást magyar munkavállalóval nem tudják betölteni. Azt is mondta, hogy a kereslet és a kínálat között valóban alakultak ki területi és szakmaszerkezeti egyensúlytalanságok, de nincs szó teljes munkaerőhiányról. Megjegyezte végül: várják vissza azokat, akik külföldön szerencsét próbáltak. "Jelentem, az ő visszatérésük is egyre nagyobb mértékű" - közölte.
KDNP: a népszavazás túlmutat a pártpolitikán
Szászfalvi László (KDNP) szerint a most vasárnapi kvótareferendum tétje, hogy Magyarország beletörődik-e saját maga és az EU gyengítésébe, hagyja-e, hogy a brüsszeli bürokraták elorozzák szuverenitását, vagy a sarkára áll. Hangsúlyozta, a nemzet jövőjét hosszú időre meghatározó kérdésről van szó, amely messze túlmutat a pártpolitikán, ebben az ügyben nincs bal- vagy jobboldal, nincs hívő vagy ateista, nincs magyar, cigány, horvát vagy német, egy nemzet, egy társadalom, egy közösség vagyunk.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a brüsszeli betelepítés fő terheit a települések, falvak viselik, mert a bevándorlókat elosztják közöttük, ami súlyos konfliktusokhoz vezet. Az államtitkár a kvótacsomag egyik legfontosabb kockázatának a biztonsági kockázatot tartotta, mert ugyan a bevándorlók túlnyomó többsége áldozat, de köztük elvegyülnek a terroristák is, példaként a párizsi terrortámadásokban résztvevő Salah Abdeslamot, illetve a Fótról megszökött würzburgi baltás merénylőt említette. Az október 2-ai népszavazás Magyarország biztonságáról is szól - jegyezte meg.
MSZP: értelmetlen a népszavazás
Tóth Bertalan (MSZP) a Teréz körúti robbantás kapcsán elfogadhatatlannak nevezte, hogy a rendőrség 20 óra múlva adott csak tájékoztatást, amivel erősítette a kormány által szerinte hónapok óta folytatott hisztériakeltést. A népszavazás előtt, az európai terrorfenyegetettség idején a magyar lakosság sokkal érzékenyebb, ezért is lett volna fontos a gyors tájékoztatás - mutatott rá.
Azt firtatta, hol van a miniszterelnök és a belügyminiszter ilyenkor: el kellene mondani, hogyan védik meg az átlagembereket, ha rendőrökkel ez történhet. A vasárnapi kvótareferendumról közölte, azt továbbra is értelmetlennek, feleslegesnek, drágának, cinikusnak és egy blöffnek tartják, azt javasolják az embereknek, maradjanak otthon.
Dömötör Csaba közölte, a robbantás gyalázatos és gyáva bűncselekmény volt, és sajnálják, hogy a baloldal ezt az ügyet is pártpolitikai célokra használja a népszavazáshoz hasonlóan. Felhívta a figyelmet arra, hogy az MSZP össze-vissza beszél a népszavazás kapcsán, és közölte, az Európai Bizottság egyértelművé tette, esze ágában sincs visszavonni a kvótacsomagot. Azt kérte, a szocialisták tegyék egyértelművé, igennel vagy nemmel szavaznak.
Jobbik: törvénytelenül figyelnek meg képviselőket
Volner János (Jobbik) a saját maga, valamint Vona Gábor Jobbik-elnök, Juhász Péter Együtt-alelnök és Spéder Zoltán bankvezér titkos megfigyelése kapcsán azt mondta, mindannyiuktól tart a kormányoldal, ezért próbálják meg őket a magánéletükkel lejáratni a kormánypárti médiumokban. Szerinte a képviselők megfigyelése törvénytelen, a hatóságok mégis eltusolták az ügyet. A politikus szerint a Fidesz a megrendelő, a végrehajtó pedig az a Fidesz-párti sajtó, amelyet kitömnek az adófizetők pénzével.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt kifogásolta, hogy a Jobbik akkor nem állt ki ilyen keményen, amikor a miniszterelnök családtagjait figyelték meg. Jelezte ugyanakkor, minden politikust megillet a magánélet védelme. Szólt a Jobbik pártalapítvány által finanszírozott portálról, amelynek egy hónapban négy helyreigazítást is közölnie kellett.
Kitért "a Jobbik hetilapjára", amely bevételeinek jelentős része szintén a pártalapítványtól származik. Az államtitkár érdekesnek nevezte, hogy az a Jobbik aggódik most a magánélet védelme miatt, amely hirdetései révén hosszú ideig tábort vert a Kurucinfón.
Az Országgyűlésben a napirend előtti felszólalások után ismertették Áder János államfő átiratát, miszerint a kormányfő javaslatára Berke Barnának, az igazságügyi tárca államtitkárának megbízatása szeptember 23-i hatállyal megszűnik.
Megemlékezés Ukrajna függetlenné válásáról és tájékoztató a malenkij robotra elhurcoltak kárpótlásáról
Hartyányi Jaroszlava ukrán nemzetiségi szószóló Ukrajna függetlené válásának 25. évfordulójáról emlékezett meg felszólalásában, és mondott köszönetet a szolidaritásért és a 25 éves támogatásért Magyarországnak és a magyar népnek. Ukrajna európai útválasztása ma már nem lehet vitás, a közös Európába való visszatérés gondolata összetartó erővé vált és továbbra is napirenden tartó törekvése az ukrán népnek, a magyarországi ukrán közösségnek és a kárpátaljai magyarságnak egyaránt. Tudják, hogy ehhez csak az Ukrajnával szomszédos országokkal való jó kapcsolatokon át vezet az út - hangoztatta, és kitért arra is: Magyarország kezdettől fogva támogatta Ukrajna integrációs törekvését.
Utalva a háborús helyzetre, kiemelte a magyar segítségnyújtást, és azt mondta: csak az egységes Európa és erős nemzeti államok képesek túlélni azt a megpróbáltatást, amely a világra és Európára zúdult.
Ritter Imre, német nemzetiségi szószóló arról beszélt, hogy a Bundestag által elfogadott és augusztus 1-én hatályba lépett irányelv az egykori német kényszermunkások számára 750 ezer forint értékű egyszeri juttatást rendelt el. Ez érinti a malenkij robotra elhurcoltak magyarországi németeket is - jelezte, és a téves sajtóhírekre reagálva kiemelte: erre csak az életben lévők és a 2015. november 27-e után elhunytak házastársa vagy egy gyermeke jogosult. Magyarországon 4-500 érintett lehet majd a sajtóban megjelent tízezrek helyett - tette hozzá.
Az igényléseket 2017. december 31-ig lehet beadni.
A szószóló jelezte: kezdeményezni fogja, hogy a magyar Országgyűlés és a magyar kormány is vizsgáljon meg egy, a Bundestag döntéséhez hasonló lépést, a még élő civilként kényszermunkára elhurcolt német, magyar és más nemzetiségű állampolgárok esetében.
Napirend, határozathozatalok
A tiltott szerencsejáték megakadályozására vonatkozó törvényjavaslatot - a kormány javaslatára - kivételes eljárásban tárgyalják, az összevont vitát és a zárószavazást kedden tartják, erről 115 igen és 27 nem szavazattal döntöttek.
A Fidesz javaslatára a magyar-bolgár barátság napjáról szóló határozati javaslatot hétfőn tárgyalják.
Szintén a Fidesz javaslatára a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat hétfőn, utolsó napirendi pontként kerül a Ház elé.
A képviselők a magyar-türkmén kormány között, a jövedelem és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról, valamint a magyar-kuwaiti légi megállapodást rögzítő törvényjavaslatokat egyhangúlag fogadták el.
Döntöttek továbbá 142 igen és 3 tartózkodással arról, hogy az alkotmánybírókat jelölő eseti bizottságba Schiffer András helyére Sallai R. Benedek kerül az LMP képviseletében.Interpellációk
MSZP: nincs kvótaügy
Szakács László arról beszélt, hogy a kormány lelkesen hirdeti, harcban áll, de a legutóbbi pozsonyi EU-csúcs után kiderült, Magyarország egyedül maradt, ugyanis a kötelező betelepítési kvóta, ami ellen harcol, az nincs. Azt is hirdetik, hogy soha ilyen mély nem volt az együttműködés a V4-ek között, de mégiscsak Orbán Viktor mondta, sikertelen volt a csúcs és nem érte el a célját. Szerinte olyan harcban maradt egyedül a kormányfő, ami nem a menekültpolitikáról szól, hanem az unió szétveréséről. Ezért beszélnek arról is, csak hazánknak van közeli kapcsolata Vlagyimir Putyinnal. Ki adott erre a magyar miniszterelnöknek felhatalmazást? - kérdezte.
Szabó László külügyi államtitkár azt mondta: tájékozatlan, aki ilyen kérdéseket tesz fel, és nem a tényekre hivatkozik. A népszavazás előtt pár nappal egyértelműen kiderült, a baloldal bevándorláspárti és támogatja a kényszerbetelepítést.
Az MSZP bojkottra való felhívása antidemokratikus, és azt mutatja, félnek az emberek véleményétől.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 112 igen, 37 nem szavazattal jóváhagyta.
