Negyvenhat hónapja folyamatosan emelkedik a magyar kiskereskedelmi forgalom - mondta Marczinkó Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) áprilisi kiskereskedelmi adataira reagálva.
Kiemelte, naptárhatással kiigazítva áprilisban 2 százalékkal bővült a kiskereskedelem a tavaly áprilisi magas értékről.
Marczinkó Zoltán kifejtette: a kiskereskedelmi forgalom emelkedésére a bérmegállapodásnak tartós a növekedési hatása. Az idén januárban a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nőtt, ennek hatására a nettó átlagbérek 8,2 százalékkal emelkedtek, és az idei 2 százalék körüli átlagos inflációval összevetve, az látható, hogy jelentős többlet halmozódik fel a lakosságnál.
A beruházásoknak is tartós növekedést ígérő hatása lesz a gazdaságra, köztük a kiskereskedelemre - mutatott rá a helyettes államtitkár.
Marczinkó Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a nem élelmiszer jellegű termékek forgalma jobban növekedett, mint az élelmiszer-, illetve az üzemanyag fogyasztás.
Fontosnak nevezte a helyettes államtitkár, hogy a lakossági költések a tartós elkötelezettség irányába mutatnak. Példaként említette, hogy a kiadott lakásépítési engedélyek száma 89 százalékkal emelkedett, 47 százalékkal több lakást építettek az idén, mint a tavalyi év hasonló időszakában.
A kiskereskedelem áprilisi adatai csalódást okoztak az elemzőknek, következő hónapokban azonban jelentős élénkülésre számítanak
A KSH jelentéséhez fűzött kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az idén várhatóan 10 százalék feletti reálbér-növekedés, az előző hónapokban 11 éves csúcsra ugró fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése a következő hónapokban tovább gyorsíthatja a kiskereskedelmi forgalom bővülési ütemét, így idén 4-4,5 százalékos növekedésre számít.
A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani - fűzte hozzá Suppan Gergely.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy hiába lassul folyamatosan a kiskereskedelmi szektor növekedési üteme, összességében nincs ok az aggodalomra. Könnyen lehet ugyanis, hogy a fogyasztásban egyre nagyobb súllyal szerepel a szolgáltatások vásárlása -, amelyet ez a statisztika nem mér - valamint a megtakarítási hajlandóság is emelkedik a lakásvásárlási lázzal.
A második negyedév első tényadata a gazdasági teljesítmény lassulására utalhat, bár egy adatból még nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Sokkal fontosabb lesz, hogy a KSH szerdán bemutatja a részletes GDP adatot az első negyedévről, ez ugyanis alátámaszthatja az ING elemzőinek elméletét, miszerint a kiskereskedelem lassulása nem jár együtt a fogyasztás hasonló mértékű gyengélkedésével.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője, a vártnál lassabb forgalombővülés ellenére kedvezőnek mondta, hogy mindhárom fő komponens - az élelmiszerek, a nem élelmiszer jellegű termékek, valamint az üzemanyagok forgalma - pozitívan tudott hozzájárulni a növekedéshez. A kiskereskedelmi forgalom dinamikája a következő hónapokban vélhetően erőre kap, figyelembe véve a reálkeresetek emelkedésének látványosan gyors tempóját. Ennek megfelelően a háztartások fogyasztási kiadásai fontos hajtóerejét jelenthetik a GDP idénre várt növekedésének.
