A Budafoki Dohnányi Zenekar különleges előadással várja a közönséget január 28-án a Zeneakadémián. A zenekart Madaras Gergely vezényli, csellón Rohmann Ditta működik közre az előadásban.
Kodálytól a Magyar rondó a Galántai táncok és a Marosszéki táncok előképe, a tízperces művet megihlető népdalokat és a dallamot Kodály a tízes években gyűjtötte – az utolsó tánc egy székely csűrdöngölő gyergyóremetei változata.
Vajda János Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző az opera, a balett, a nagyzenekari és kamarazenei művek után 2016-ban végül egy csellóversenyt szerzett. Mint elmondta: a munkára nem kapott felkérést, de régóta szeretett volna egy igazi versenyművet írni, eddigi darabjai inkább csak afféle előtanulmányoknak tekinthetők ebben a témában. A 2003-ban Kossuth-díjjal kitüntetett művész Csellóversenyének a mostani előadáson lesz az ősbemutatója.
Az Egy kiállítás képeivel Muszorgszkij egy barátjának állított emléket: Viktor Hartmann orosz festőművész igen fiatalon, 39 évesen hunyt el. Halála megrázta a művészvilágot, a zeneszerző pedig a műveiből összeállított 1874-es kiállítás képeiből merített ihletet kétzongorás darabjainak sorozatához. Maurice Ravel 1922-ben dolgozta át az Egy kiállítás képeit zenekari művé, amelyet azóta is töretlen sikerrel játszanak. Minden egyes Promenade-sétatéma egy-egy Hartmann-képnek állít emléket – az első alapjául valószínűleg egy gnóm vázlata szolgált, és bár maga a kép nem maradt fenn, a zene a kacska lábú gnóm ügyetlen futkározását idézi.
A több mint 27 zenekari átirat mellett, mely a műből készült, született még több mint 50 változata más együttesekre, például jazz-zenekarra, orgonára, metál zenekarra, harmonikára vagy éppen üvegpoharakra.
A Budafoki Dohnányi Zenekar 2017 január 28-án várja az érdeklődőket a Zeneakadémián. Az előadás fél nyolckor kezdődik. A zenekart Madaras Gergely vezényli, csellón pedig Rohmann Dittát hallhajtuk majd.
