Az orosz és a szíriai harci gépek közép-európai idő szerint kedden reggel kilenc órakor felfüggesztették az aleppói légitámadásokat - jelentette be az orosz védelmi miniszter Moszkvában. Eláraszthatják Európát az Iszlám Állam csoportjai, ha Moszul elesik, figyelmeztet az Európai Bizottság biztonságért felelős tagja, miközben az iraki városban a dzsihadisták élő pajzsként használják a civil lakosságot.
A következő hetekben több mint félmillió gyerek és családja kerülhet "rendkívüli veszélybe" az észak-iraki Moszul ostroma miatt - figyelmeztetett az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) kedden. Peter Hawkins, a szervezet iraki képviselője kijelentette: "a moszuli gyerekek az elmúlt két évben már így is rengeteget szenvedtek. Sokukat erőszakkal kényszerítettek lakhelyük elhagyására, másokat a frontvonalak közötti harcok kényszerítettek csapdahelyzetbe, illetve kereszttűzbe".
Az UNICEF 150 ezer ember számára elegendő ivóvizet, zuhanyzót, mobilvécét és higiéniai felszerelést helyezett készenlétbe. Azt tervezik, hogy a következő hetekben ezeket a lehetőségeket 350 ezer ember számára kibővítik. A UNICEF az iraki egészségügyi minisztériummal közösen mintegy 50 csapata áll készen arra, hogy gyermekbénulás és kanyaró elleni védőoltási műveletet indítson. Az UNICEF felszólította egyúttal a szemben álló feleket, hogy a konfliktusban védjék meg a gyerekeket, és tartsák tiszteletben a nemzetközi emberi jogot, hogy a gyerekek és családjaik biztonságban éljék túl az erőszak megnyilvánulásának elkövetkező heves időszakát.
Erdogan: Törökország kiűzi a kurd fegyvereseket az Eufrátesz nyugati oldaláról
A török légierő is részt vesz a Moszul felszabadítását segítő légicsapásokban a nemzetközi koalíció oldalán - mondta kedden Binali Yildirim török miniszterelnök a kormánypárt parlamenti frakcióülésén.
Hangoztatta, hogy a török szerepvállalást illetően egyetértés uralkodik a szövetségben. Leszögezte továbbá: ha a katonai beavatkozásnak bármilyen negatív következménye lenne Törökországra nézve, azonnal megteszik a szükséges válaszlépéseket.
Az iraki kormány ugyanakkor nem nézi jó szemmel a török beavatkozást, amelyhez Ankara a felekezetek közötti béke megőrzésére hivatkozik. Az iraki hadsereg ugyanis síita milíciák segítségével akarja bevenni Moszult, míg Ankara szerint szunnita fegyvereseket kell bevetni, ellenkező esetben vallási ellentétek nehezítenék a szunnita többségű észak-iraki területek rendezését.
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn közölte: Törökországot azért akarják távol tartani a hadművelettől, mert meg akarja akadályozni, hogy Észak-Irakban az ISIS elleni küzdelem ürügyén egymásnak essenek a különféle muszlim felekezetek. Az államfő szerint a síita többség Észak-Irak etnikai összetételének megváltoztatását tervezi, és elkerülhetetlen az összeütközés a síita haderő és a helyi szunniták között.
Erdogan arról is beszélt: Törökország távozásra kényszeríti a Népvédelmi Egységek (YPG) szíriai kurd milíciát az Eufrátesz folyótól nyugatra fekvő Manbídzsból, miután az Ankara által támogatott Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) kiűzi az Iszlám Állam dzsihadistáit az észak-szíriai Báb városból.
Nem villámháború a moszuli csata
A terrorellenes koalíció küzdelme az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet kezén lévő Moszul felszabadítására időbe telik majd, és nem éppen villámháborúra kell számítani - hangsúlyozta kedden Jean-Yves Le Drian, a francia védelmi tárca vezetője. Ez a csata kulcsfontosságú, mert az Iszlám Állam iraki fellegváráról van szó - mondta a miniszter újságíróknak. "Moszul az ellenségünk bástyája ... , de a csata hosszúnak ígérkezik, s ez nem egy villámháború lesz, másfél milliós városról van szó, így hetekig, talán hónapokig is elhúzódó ügy lehet" - vélekedett Drian.
Párizsban 20 ország fog tanácskozni Moszul jövőjéről csütörtökön
Franciaország és Irak mintegy 20 ország részvételével miniszteri szintű találkozót rendez csütörtökön Párizsban annak megtárgyalására, milyen lesz az észak-iraki Moszul "politikai jövője" az Iszlám Állam kiűzése után - jelentette be kedden a francia külügyminiszter. "Meg kell tervezni, elő kell készíteni a holnapot és Moszul stabilizációját az ostrom utáni időszakra" - hangsúlyozta Jean-Marc Ayrault, hozzátéve, hogy Irán nem szerepel a meghívottak között. A francia tárcavezető szerint a dzsihadisták elleni koalíciónak van "felelőssége" Rakka visszavételében. Ha a szövetségesek "hatékonyan akarnak küzdeni a terrorizmus ellen", Moszul után "létfontosságú" Rakka visszafoglalása is.
Brit védelmi miniszter: hosszú lesz a csata, de az Iszlám Állam vesztésre áll
Nem lehet gyors eredményt várni a Moszul felszabadítására indított hadművelettől, de a dzsihadista terrorszervezet már vesztésre áll Irakban - mondta kedden a brit védelmi miniszter.
Michael Fallon a londoni alsóházban, képviselői kérdésre válaszolva kijelentette: amikor három hete Bagdadban és Erbilben járt, az iraki és a koalíciós erők parancsnokai vázolták előtte a moszuli hadművelet terveit, amelynek sikeréhez "nagyon nagy reményeket fűztek".
Fallon szerint most már egyértelmű, hogy az Iszlám Állam vesztésre áll, a terrorszervezet az idén "megsemmisítő vereségeket" szenvedett, több kulcsfontosságú várost elvesztett, köztük Fallúdzsát, az első iraki várost, amelyet megszállt.
Fel kell ismerni azonban, hogy a moszuli csata az iraki biztonsági erők előtt álló eddigi legnagyobb kihívás, és a hadműveletnek komoly humanitárius következményei is lesznek. A hadművelet nem lesz gyors, és azzal kell számolni, hogy az Iszlám Állam keményen harcol majd Moszulért - fogalmazott a brit védelmi miniszter.
Fallon elmondta, hogy a brit királyi légierő (RAF) legutóbbi iraki bevetéseinek több mint a felét Moszulban és környékén hajtotta végre. A brit fegyveres erők "intenzív légi támogatást" nyújtanak a moszuli hadművelethez, és hírszerzési tevékenységgel is segítik a város felszabadítására indult haderőt - tette hozzá.
Fallon szerint az Iszlám Államra Moszulban mért vereség után a következő feladat az lesz, hogy a dzsihadista terrorszervezetet egész Irakból kiűzzék.
Londoni stratégiai elemzők is egyetértenek azzal, hogy az Iszlám Állam folyamatosan visszaszorul Irakban és Szíriában is.
Az IHS Markit nevű gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni konfliktusfigyelő részlegének (IHS Conflict Monitor) minap ismertetett friss tanulmánya szerint az Iszlám Állam 2015-ben az általa Szíriában és Irakban meghódított térség 14 százalékáról szorult ki, és az idén eddig további 16 százaléknyi területet veszített.
A cég számításai szerint az Iszlám Állam területe a tavalyi egész évben 90 800 négyzetkilométerről 78 000 négyzetkilométerre zsugorodott, a 2016. október 3-ai állapot szerint pedig még kisebb, hozzávetőleg 65 500 négyzetkilométernyi térséget tartott ellenőrzése alatt a dzsihadista csoport Irakban és Szíriában.
Az IHS Conflict Monitor szakértői hangsúlyozták, hogy a terrorszervezet elvesztette közvetlen közúti összeköttetését a Törökországba vezető csempészútvonalakhoz is, és ez komoly mértékben korlátozza képességét arra, hogy külföldről új harcosokat toborozzon.
