Merkel: Ki kell állni a szabadkereskedelem mellett

A G20-csoport európai tagjai továbbra is elkötelezettek a párizsi klímaegyezmény iránt

Külföld
  • 2017.06.29. - 10:17

A G20 csoport júliusi hamburgi csúcstalálkozóján ki kell állni a piacok szabadsága és a többoldalú, multilaterális kereskedelmi rendszer mellett és a bezárkózás ellen - mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön a német szövetségi parlamentben, a Bundestagban.

Hangsúlyozta, hogy a globalizáció körüli aggodalmakra nem megoldás a protekcionizmus. A bezárkózás és a kereskedelem korlátozása szerinte mindenkinek árt. A gazdasági integráció és a határokon átívelő kereskedelem viszont világszerte a gazdaság és a jólét növekedéséhez vezet, munkahelyeket teremt és csökkenti a szegénységet.

A G20-csúcson a klímaváltozás is fontos téma lesz, és a tárgyalások "nem lesznek egyszerűek". A nézeteltérések nyilvánvalóak, miután az Egyesült Államok bejelentette, hogy kilép a párizsi klímaegyezményből. Azonban "nem várhatunk arra, hogy a tudomány az utolsó kételkedőket is meggyőzze" - jelentette ki a német kancellár, az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívásnak nevezve a globális éghajlatváltozást. 

A párizsi egyezmény "visszavonhatatlan, és nem lehet újratárgyalni" - húzta alá.
Hozzátette: a vezető ipari államokat és a legnagyobb feltörekvő országokat, illetve az Európai Uniót mint intézményt összefogó G20 csoport soros elnökségét ellátó Németország kormányfőjeként igyekszik majd úgy irányítani a tárgyalásokat a július 7-én kezdődő kétnapos tanácskozáson, hogy szolgálják a párizsi klímaegyezmény "tartalmát és célját".

A klímaváltozás elleni küzdelem, a terrorizmus fenyegetése, a globalizáció és a digitalizáció esélyei, a menekülés és a migráció okai mind-mind olyan kihívások, amelyek nem ismernek országhatárokat. 
Ezért  "súlyosan téved, aki azt gondolja, hogy a világ gondjait elszigetelődéssel és protekcionizmussal meg lehet oldani" - mondta Angela Merkel.

"Csak közösen találhatjuk meg a megfelelő válaszokat korunk legnagyobb kérdéseire, és csak együtt mozdíthatjuk elő az ügyeket", így a G20-csúcson elfogadandó zárónyilatkozat legfőbb gondolata a többoldalú együttműködés, a multilateralizmus lesz - tette hozzá a német kancellár.
Azzal kapcsolatban, hogy a hamburgi csúcs ellen számos tüntetést szerveznek civil szervezetek, amelyek elutasítják a húszak tevékenységét, kiemelte: a vélemények kifejezése demonstrációk révén "egy demokráciában nagyon is legitim", és remélhetőleg valamennyi megmozdulás békés, erőszakmentes lesz.
A múlt heti uniós csúcs eredményeit értékelve Merkel hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok kilépési szándékának hatására az EU minden eddiginél nagyobb határozottsággal törekszik arra, hogy sikerre vigye a párizsi klímaegyezményt, és a brüsszeli csúcson egyértelműen állást foglalt a megállapodás mellett.

A csúcstalálkozó megmutatta, hogy az EU halad előre a fontos ügyek megoldásában, ismét derűlátóbban tekint a jövőbe, egysége pedig jóval erősebb annál, amit a gyakran heves viták jeleznek. 
Az EU-t "tetterő és bizakodás" jellemzi, a csúcs sikere pedig az intenzív német-francia előkészítő munka mellett "az összetartás és az együttműködés új szellemének" is köszönhető, amely valamennyi résztvevőnél érezhető volt, és a brit uniós tagság megszüntetéséről (Brexit) tartott népszavazás óta jelent meg.

Minden tagország gazdasága növekszik az idén

Az EU gazdasági helyzete nagyban javult, az idén mind a 28 tagország gazdasága növekedik, a munkanélküliség nyolcéves mélypontra süllyedt, 2013 óta tízmillió új munkahely jött létre és a foglalkoztatottság minden korábbinál magasabbra emelkedett - mondta a német kancellár.
Angela Merkel csütörtökön megbeszélést folytat a G20-csúcs európai résztvevőivel, a brit, a francia, a holland, a norvég, a spanyol és az olasz kormány-, illetve államfővel, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökével. A német sajtóban megjelent értékelések szerint a találkozó azt szolgálja, hogy az európai résztvevők egységesen lépjenek fel az új amerikai elnökkel, Donald Trumppal  szemben a kancellár beszédében érintett ügyekben, mindenekelőtt a szabadkereskedelem és a klímaváltozás elleni küzdelem kérdésében.

A Der Spiegel című hírmagazin szerint a soros német elnökség azt akarta elérni, hogy a G20-csúcson felsorakozzanak "tizenkilencen egy ellen", vagyis Donald Trumppal szemben a párizsi klímaegyezmény és a multilaterális együttműködés ügyében, de több ország, köztük Kanada nem akarja tovább élezni az ellentéteket Washingtonnal. Ezért az az új cél, hogy létrejöjjön a "tizenkilenc mínusz X egy ellen" formáció, vagyis ha nem is egyöntetűen, de minél többen foglaljanak állást Donald Trump politikájával szemben.

"Derűlátóan tekintünk a jövőbe"

Az Európai Unió halad előre a fontos ügyek megoldásában és ismét derűlátóbban tekint a jövőbe, egysége pedig jóval erősebb annál, amit a gyakran heves viták jeleznek - mondta Angela Merkel kancellár csütörtökön a német szövetségi parlamentben (Bundestag) az előző heti uniós csúcs eredményeit értékelve.

Az állam-, illetve kormányfők és az uniós intézmények vezetőinek találkozója megmutatta, hogy az EU-t "tetterő és bizakodás" jellemzi, a csúcs sikere pedig az intenzív német-francia előkészítő munka mellett "az összetartás és az együttműködés új szellemének" is köszönhető, amely valamennyi résztvevőnél érezhető volt, és a brit uniós tagság megszüntetéséről (Brexit) tartott népszavazás óta jelent meg.
Az EU gazdasági helyzete nagyban javult, az idén mind a 28 tagország gazdasága növekedik, a munkanélküliség nyolcéves mélypontra süllyedt, 2013 óta tízmillió új munkahely jött létre és a foglalkoztatottság minden korábbinál magasabbra emelkedett - mondta a német kancellár.

Merkel: A G20-csoport európai tagjai kiállnak a párizsi klímaegyezmény mellett

A G20-csoport európai tagjai kiállnak a párizsi klímaegyezmény mellett - mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben a következő héten tartandó G20-csúcs előkészítéséről az európai résztvevők vezetőivel folytatott megbeszélés után.

Hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás fontos téma lesz a hamburgi G20-csúcson, és Németország sajnálja, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi megállapodásból. Kérdésre válaszolva hozzátette: nem érdemes spekulálni arról, mi történik, ha nem sikerül megállapodni Donald Trump amerikai elnökkel a zárónyilatkozat klímaváltozásról szóló szakaszáról. "Arra törekszünk, hogy közös megoldásokat találjunk, akkor is, ha ez egyes kérdésekben nem nagyon egyszerű" - mondta.

Emmanuel Macron francia államfő aláhúzta, hogy nem szabad elszigetelni Washingtont, mert nagyon sok ügy köti össze Európát és az Egyesült Államokat.

Gentiloni: Beszélni kell a menekülteket segítő civil szervezetek tevékenységéről

Olaszország a Földközi-tengerről Európába irányuló menekülthullám ügyében nem vonja ki magát a humanitárius befogadás felelőssége alól, de elvárja, hogy a G20-csoport hamburgi csúcstalálkozóján kerüljön napirendre a civil szervezetek szerepe, a Frontex európai uniós határvédelmi ügynökség földközi-tengeri küldetése és a Líbiát, valamint más afrikai országokat célzó visszatelepítési programok kérdése - jelentette ki Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök csütörtökön Berlinben.

Olaszország nagy aggodalommal tekint arra az eshetőségre, hogy tovább emelkedik a partjaira érkező menekültek száma, mert "veszélybe kerülhet befogadási képessége" - húzta alá az olasz kormányfő a július 7-én kezdődő kéltnapos csúcstalálkozó európai résztvevőivel a soros német elnökség kezdeményezésére szervezett előkészítő megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón.

Ellentmondásosnak nevezte, hogy a hajótörött menekültek kimentésére nemzetközi akciók zajlanak, de a kimentettek befogadásában nincs nemzetközi együttműködés. Így mindenkit Olaszországnak kell befogadnia, ami "nyomás alá helyezi" az országot.

Olaszország nem szegi meg a szabályokat és nem változtat humánus hozzáállásán, de nehéz helyzetben van és "konkrét hozzájárulást vár az európai partnerektől" - tette hozzá.

A civil szervezetek szerepével, a Frontex küldetésével és az afrikai országokkal kidolgozandó visszafogadási megállapodásokkal kapcsolatban az uniós tagállamok igazságügyi minisztereinek jövő heti találkozója is igen fontos megbeszélés lesz - mondta Gentiloni.

Az európai vezetők segítséget ígértek Olaszországnak

A tájékoztatón Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia államfő, Mariano Rajoy spanyol kormányfő, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke egyaránt segítséget ígért Olaszországnak.

Angela Merkel kiemelte, reményei szerint az igazságügyi miniszterek tanácskozásán sikerül megtenni az első lépést a "legális megoldások" irányába. Elfogadhatatlan lenne, ha az "illegalitás normalitássá válna" - mondta a német kancellár. Hozzátette, hogy elsősorban Líbia stabilizálásáért kell tovább dolgozni.

Emmanuel Macron hangsúlyozta, hogy Franciaország teljesíti a politikai menekültek befogadásával kapcsolatos kötelezettségeit. Ugyanakkor az Olaszországba érkező emberek "80 százaléka gazdasági migráns", és a politikai és gazdasági indíttatású migrációt nem szabad összekeverni, különben ellenőrizhetetlenné válnak a folyamatok.  Macron példamutatónak nevezte a francia-olasz határvédelmi együttműködést. Mint mondta, ennek célja a "Dublin-hatás" megakadályozása, vagyis annak elkerülése, hogy menedékkérők több országban nyújtsanak be menedékjogi kérelmet.

Olaszország gondjainak megoldásához olyan együttműködésre van szükség, amelynek révén a menedékkérők emberhez méltó ellátást kapnak és gyorsan elbírálják kérelmüket. Az "igazi megoldás, a helyes válasz" pedig a partnerség Afrikával, a nemzetközi fejlesztési politika összehangolása azzal a céllal, hogy a migrációra késztető okokat a kibocsátó országokban kezeljék - mondta a francia államfő.

Ezt emelte ki Mariano Rajoy is, hangsúlyozva, hogy Spanyolország szolidaritást vállal Olaszországgal, de elsősorban a menekülésre késztető okok megszüntetésre kell törekedni és fel kell lépni az embercsempész szervezetek ellen.

Jean-Claude Juncker aláhúzta: az Európai Bizottság már régóta azt az álláspontot képviseli, hogy nem szabad magára hagyni a menekültválságban "hősiesen helytálló" Olaszországot és Görögországot.

Donald Tusk felvetette: a G20-csoport találkozóját záró nyilatkozatban egy rész szólhatna arról, hogy a nemzetközi közösségnek szankciókat kellene bevezetniük az embercsempészek ellen. Így például az ENSZ keretében össze lehetne állítani egy listát az ismert embercsempészekről. Ehhez az ENSZ Biztonsági Tanácsának hozzájárulása is szükséges, ezért a G20-csoport tanácskozása megfelelő fórum lehet egy ilyen kezdeményezés megtárgyalására - mondta Donald Tusk.

Reklám