Meghalt Slobodan Praljak tábornok, a Horvát Védelmi Tanács főparancsnokságának egykori vezetője, miután mérget ivott a Hágai Nemzetközi Törvényszék tárgyalótermében, ahol éppen jogerős ítéletet hirdetett a bírói tanács. Praljak 11.30-kor ivott ismeretlen folyadékot egy üvegcséből, halálhíre 14.40-kor érkezett a horvát portálok helyszíni tudósítóitól. A hírt délután Andrej Plenkovic horvát kormányfő sajtótájékoztatón erősítette meg,
A Hágai Nemzetközi Törvényszék jogerős ítéletet hirdetett a boszniai horvát közösség hat egykori vezetője ellen, akiket azzal vádolt az ügyészség, hogy bosnyákok ellen követtek el bűncselekményeket 1993-94 folyamán, az úgynevezett Nagy-Horvátország létrehozására irányuló tervük megvalósítása során.
A hágai törvényszék megerősítette, hogy Slobodan Praljak belehalt a mérgezésbe
Kórházba szállítása után meghalt Slobodan Praljak volt boszniai horvát tábornok, miután állítása szerint mérget ivott a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) szerda délelőtti ítélethirdetésén - erősítette meg az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló bíróság.
A holland hatóságok vizsgálják, hogyan ihatott mérget Slobodan Praljak elítélt a tárgyalóteremben, közölte a fellebviteli tanács bírája, Carmel Agius az ítélethirdetés folytatásakor. A bírói tanács szünetet rendelt el, miután Praljak megitta az azonosítatlan folyadékot. Az elnöklő bíró elrendelte, hogy senki se nyúljon az üvegcséhez. A tárgyalótermet leföggönyözték, a galérián ülők (a vádlottak családtagjai) nem követhették tovább az eseményeket, a helyszíni közvetítés is megszakadt. A függöny leengedése előtt a galérián ülők arról számoltak be tweetjeikben, hogy az üvegcse kiürítése után Praljak úgy ült, mint akinek nagy fájdalmai vannak. A mentők tíz perccel később a bíróság épülete elé értek. Reanimációs csapat vonult be a szobába, ahová Praljakot kivezették a tárgyalóteremből. A horvát Szábor megszakította ülését az incidens miatt. Praljakot egy ideig a bíróság épületében próbálták újraéleszteni, majd nagyon súlyos állapotban kórházba szállították, ahol a horvát médiumok nem hivatalos értesülései szerint 14.30 körül meghalt.
A boszniai horvát vezetők korábban fellebbeztek az elsőfokú ítéletek ellen, ezért a bíróság fellebviteli testülete újratárgyalta ügyüket. A szerdai jogerős ítélethirdetés folyamán azonban az egyik vádlott, Slobodan Praljak egy pillanatban felállt, és azt mondta: „Praljak nem háborús bűnös! Megvetéssel utasítom el az Önök ítéletét!“ majd ismeretlen folyadékot ivott egy üvegcséből. Védői azt mondták, ügyfelük mérget ivott, ezt követően a bírói tanács elnöklő bírája szünetet rendelt el.
A bíróság a szünetet megelőzően a boszniai horvátok három egykori vezetője elleni korábbi ítéletet hagyta helyben. Jadranko Prlic, az önkényesen kikiáltott Herceg-Bosznia Horvát Köztársaság katonai kormányfőjének korábbi, 25 évig tartó börtönbüntetését erősítette meg. Az önkényesen kikiáltott „állam“ egykori véderőminisztere, Bruno Sojic 20 év letöltendő büntetést kapott, s ugyanekkora börtönbüntetésre ítélték Slobodan Praljakot is, a Horvát Védelmi Tanács főparancsnokságának egykori vezetőjét is. Az elítélt ekkor állt fel, mondta el véleményét a bíróságról és itta ki az üvegcsét, amelyben állítólag méreg volt.
A bírói tanács a szünetet követően még három vádlott esetében hirdetett jogerős ítéletet: Milivoje Petkovic, a Horvát Védelmi Tanács parancsnokhelyettese 20 év börtönbüntetést kapott, Valentin Coric, a Horvát Védelmi Tanács katonai rendőrsége parancsnoka 16 évet, Berislav Pusic, aki a hadifogolycseréért felelt, 10 év börtönbüntetést kapott.
A horvát kormányfő bírálta a hágai Nemzetközi Törvényszék ítéletét
Andrej Plenkovic horvát kormányfő szerdai sajtótájékoztatóján elégedetlenségének adott hangot a hágai Nemzetközi Törvényszék aznap kihirdetett ítélete miatt, amely szerinte mély morális igazságtalanságot mutat a hat volt boszniai horvát vezetővel és a horvát néppel szemben, valamint kifejezte részvétét Slobodan Praljak volt boszniai horvát tábornok családjának Plenkovic emlékeztetett, hogy Horvátország segítséget nyújtott Bosznia-Hercegovinának a délszláv háborúban. A horvát hadsereg útját állta Bihac szerb megszállásának, és ezzel megakadályozott "egy újabb srebrenicai mészárlást" - hangsúlyozta. Hozzátette: a horvát hadsereg a boszniai hadsereggel együtt felszabadította Bosznia nagy részét, és véget vetett a háborúnak az országban. Kiemelte, hogy Horvátország több százezer menekültet fogadott be Boszniából, függetlenül nemzetiségüktől és vallásuktól.
A horvátok nélkül ma nem létezne független Bosznia-Hercegovina - húzta alá a horvát kormányfő.
Prlicet és társait a Hágai Nemzetközi Törvényszék a bosnyákok nyolc községből való elüldözésében ítélte el. A vádlottak 1993 tavaszától 1994 tavaszáig Nyugat-Hercegovinában és Közép-Boszniában kampányszerűen üldözték el szülőföldjükről a bosnyákokat annak érdekében, hogy etnikailag tiszta területeket hozzanak létre. Az ítélet szerint bűncselekményeiket bűnszervezeti társulásban követték el a vádlottak, amely társulásnak az volt a célja, hogy etnikailag tiszta horvát entitást hozzon létre a muszlim lakosság erőszakos és tartós elüldözésével. A horvát entitás létrehozásának célja a „horvát nép ismételt egyesítése“ volt, amit az ügyészek Nagy-Horvátország létrehozására irányuló kísérletnek minősítettek. A bíróság ítélete szerint a bűnszervezeti társulás megtervezésében részt vett Franjo Tudjman, Horvátország akkori elnöke is, végrehajtásában pedig a reguláris horvát hadsereg is részt vett. Az ítélet szerint Tudjman és a vádlottak mellett ebben a bűnszervezeti társulásban részt vett Gojko Susak, Horvátország egykori véderőminisztere, valamint Janko Bobetko, a horvát hadsereg vezérkari főnöke is, akik „koordinálták tevékenységüket“ a vádlottakkal.
A bírói tanács egyes pontokban elfogadta ugyan a védelem érvelését, de hangsúlyozta, hogy ennek dacára mind a hat vádlott bűnös "számos nagyon súlyos" bűncselekményben, amelyeket az 1990-es évek elején boszniai muszlimok ellen követtek el tömegesen. A vádiratban gyilkosság, deportálás, üldözés, nemi erőszak és kínzás is szerepelt.
A törvényszék emellett megállapította Horvátország akkori vezetőinek felelősségét is a vádlottak által elkövetett bűncselekményekben.
A per 2006-ban kezdődött, két évvel később a horvát tábornokok önként feladták magukat. Az eljárásban a vád képviselői 10 ezer bizonyítékot sorakoztattak fel, 206 tanút hallgattak meg.
Az eseti bírói testület 2013-ban hirdette ki elsőfokú ítéletét. A fellebbezési eljárásban az ügyészség súlyosbítást, a védelem a vádlottak felmentését kérte.
Slobodan Praljak 1945. január 2-án született a boszniai Capljinaban. 1970-ben szerzett diplomát a zágrábi műszaki egyetemen, 1971-ben a zágrábi bölcsésztudományi karon és 1972-ben pedig a színház, televízió és film akadémián.
A délszláv háborúig színházi rendezőként dolgozott Zágrábban, Eszéken és Mostárban, valamint több filmet és dokumentumfilmet is rendezett.
1991-ben önkéntesként csatlakozott a horvát fegyveres erőkhöz és vezérörnagyi rangot szerzett, majd 1993-ban a boszniai horvát védelmi tanács (HVO) vezérkari főnökévé választották.
A hágai törvényszék 2006-ban kezdődő pere óta Praljak - munkatársai segítségével - 18 könyved adott ki, amelyben dokumentálta és elemezte a horvát és a boszniai háborút.
