A Stop Soros törvénycsomag általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden délután.
Miniszterelnöki Kabinetiroda: Nehezebb lesz bevándorlást szervezni
Sokkal nehezebb lesz a jövőben Magyarországon bevándorlást szervezni, támogatni és finanszírozni, ha az Országgyűlés elfogadja a Stop Soros törvénycsomagot - mondta a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kedden a parlamentben.
Tuzson Bence a három törvényjavaslatot tartalmazó csomagot ismertetve kiemelte: a korábbi tervezet csak regisztrációt írt volna elő a migrációt támogató szervezeteknek, a szigorított forma már belügyminiszteri engedélyhez kötné ezt a tevékenységet.
Azon szervezeteknek, amelyek engedélyért folyamodnak, át kell esniük a nemzetbiztonsági eljáráson - mondta az államtitkár.
Az előterjesztés tartalmazza a 25 százalékos bevándorlásfinanszírozási illetéket is, a szervezetek számára utalt külföldi pénz után, és azt is, hogy akik a magyar nemzetbiztonság érdekeit sértik, a közrendet veszélyeztetik, távol tarthatók Magyarország schengeni határaitól 8 kilométeres sávban.
Fidesz: A magyar nép kezébe helyezik a döntést
Németh Szilárd (Fidesz) közölte: a javaslatról csak a választások után dönt a Ház, vagyis a magyar nép kezébe helyezik a törvénycsomag elfogadását.
A migráció szerinte egész Európa jövőjét minimum 50-100 évre meghatározza, azzal Brüsszel is folyamatosan foglalkozik, de már az ENSZ is egy migrációs csomagon fáradozik.
A kormány mindkét helyen képviseli a magyar álláspontot, vagyis hogy nem akarunk bevándorlóországgá válni, kevert etnikumúvá és kevert vallásúvá, mert fontosak keresztény gyökereink - mondta.
Úgy folytatta: Brüsszel szerint a migráció jó dolog, az európaiaknak pedig le kell mondani a gyermekek vállalásáról, ehelyett Ázsiából, Afrikából kell dolgos kezeket hozni.
Ezt nem fogadhatjuk el, a bevándorlás, a migráció nem jó dolog - szögezte le Németh Szilárd.
Európa elsődleges feladata, hogy megvédje határait, a szolidaritást pedig az európai szabad nemzetek között kell gyakorolni.
Szerinte jogilag megkérdőjelezhető módon jelennek meg előterjesztések "Soros György zsebében lévő emberektől". Magyarország azonban részt kíván venni ezen anyagok kidolgozásában, hogy ne nélkülünk hozzák a döntéseket - tette hozzá.
KDNP: A javaslat megakadályozhatja, hogy bevándorlóország legyünk
Vejkey Imre (KDNP) szerint az eddigi intézkedések mellett a "Stop Soros" javaslat újabb akadály az előtt, hogy Magyarország bevándorlóország legyen. A belga miniszterelnök kvótaultimátuma, az ENSZ migrációs csomagja és Brüsszel "támadásai" szerinte jól jelzik, hogy a "Soros-tervet" mindenáron át akarják vinni a brüsszeli döntéshozatalon, és kötelező kvótákkal akarják széttelepíteni a migránsokat.
A törvénycsomag három csapással sújt le a bevándorlást szervezőkre és finanszírozókra - mondta, és ismertette az előterjesztést.
Vejkey Imre felhívta a figyelmet az ENSZ globális migrációs paktumainak veszélyeire.
A dokumentum azt is tartalmazza, hogy a menekülteket nem táborokban, hanem a többségi társadalom által lakott településeken helyeznék el - tette hozzá.
A dokumentumban a nyílt társadalom eszméi kapnak helyet - mutatott rá. Vejkey Imre a tervezet legkritikusabb elemének azt nevezte, hogy ellehetetlenítené a hatékony nemzetállami fellépést.
Közölte azt is: az ENSZ közgyűlésében többségben vannak a kibocsátó országok, vagyis "sok jóra nem számíthatunk".
Jobbik: Semmit nem old meg a javaslat
Mirkóczki Ádám (Jobbik) szerint "épeszű embernek fizikai fájdalom hallgatni" az elhangzott érveket.
Feltette a kérdést: mi az, amire a büntető törvénykönyv nem ad lehetőséget az illegális bevándorlással szemben?
Semmi, de évek óta kampánycélra használja a kormányoldal a bevándorlást - válaszolta meg azt.
Az elmúlt évek során számtalanszor szigorítottak törvényeket e cél érdekében - emlékeztetett.
Ki és mi akadályozza a titkosszolgálatokat, hogy végezzék a munkájukat? - sorolta kérdéseit, hozzátéve: az ő kezükbe sem ad a jogszabály semmi olyant, ami erősítené a biztonságot.
Miért tartjuk fenn a bevándorlás okozta válsághelyzetet? - folytatta a kérdéseket.
Szerinte a kormányoldal a kereszténység védelme alatt hatalmas károkat okoz a társadalomban.
LMP: "Kampánytörvénykezés" folyik
Sallai R. Benedek (LMP) azt mondta, nem új dolog a globális migrációs krízis, viszont a kormánypártok csak most ismerik fel.
Szavai szerint a jelenlegi jogrendszer megfelelő lehetőségeket biztosít a probléma kezelésére.
Úgy fogalmazott, hogy "kampánytörvénykezés" folyik: kampánycélokra kezdték használni a jogszabályokat, ami"gyalázatos".
Azt mondta, hogy a jogszabályok értelmében jogellenes tevékenységre nem lehet civil szervezeteket létrehozni. Ha tehát működnek jogellenesen civil szervezetek, akkor alkalmatlan a kormány - jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy a kabinet egy része Soros-ösztöndíjasokból áll, és a Fidesz vidéki hálózatának felépítésében is segített Soros György.
Sallai R. Benedek problémának nevezte, hogy a kormánypárti politikusok keresztény értékeket vesznek a szájukra.
Ha elriasztják a civileket, nem lesz, aki segítsen - hangoztatta.
Az LMP-s képviselő feltette a kérdést, hogy miért nem a putyini befolyást vagy az egészségügy leépítését akarják megállítani a kormánypártok.
A vallásszabadság napjává tette január 13-át a parlament
A vallásszabadság napjává nyilvánította az Országgyűlés január 13-át, annak évfordulóját, amikor az erdélyi országgyűlés 1568-ban elfogadta a tordai vallásügyi törvényt.
Az előterjesztésről, amelyet mind az öt frakció támogatott, 142 igen szavazattal, egyhangúlag döntött a Ház.
A jogszabály szerint az Országgyűlés tagjai, "azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni", emlékezni kívánnak a tordai vallásügyi törvényre, amely a világon először foglalta jogszabályba a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot.
Az erdélyi országgyűlés a reformáció eszmeiségéből fakadó törvénnyel a hitelvi sokszínűség mellett kötelezte el magát, aminek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá - áll a szövegben.
A jogszabály azt is tartalmazza, hogy a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének.
Kövér László házelnök, Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető, Szászfalvi László, a KDNP frakcióvezető-helyettese, valamint Hiller István MSZP-s, Szávay István jobbikos, valamint Ikotity István LMP-s képviselő előterjesztése a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Szolidáris Lengyelországgal a Ház
Határozatban fejezte ki szolidaritását Lengyelországgal a magyar Országgyűlés kedden, és felszólította a magyar kormányt: álljon ki Lengyelország mellett az unió 7. cikke szerinti eljárás során.
A kormánypárti képviselők által benyújtott előterjesztést 114 igen és 13 nem szavazattal fogadták el.
2017. december 20-án az Európai Bizottság bejelentette, hogy megindította Lengyelországgal szemben az európai uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárást a vitatott igazságügyi reform miatt.
A magyar Országgyűlés elfogadhatatlannak tartja az Európai Bizottság bejelentését Lengyelországgal szemben az eljárás megindításáról, hiszen az Európai Unió egy olyan, az alapító szerződésekben a tagállamok által meghatározott körben és keretek között önálló jogalkotásra és a saját nevében történő nemzetközi szerződés létrehozására is felhatalmazott közösség, melynek alapját az e tagállamok által kötött nemzetközi szerződések képezik - áll a határozatban, amely hozzáteszi: éppen ezért a 7. cikkely szerinti eljárás nem lehet a politikai boszorkányüldözés eszköze.
A magyar Országgyűlés veszélyes precedenst lát a Lengyelországgal szemben indított eljárásban, mivel e döntésével a bizottság túllép a szerződések őrének az uniós alapokmányokban rögzített feladatkörén. Ezért a parlament felszólítja Magyarország kormányát, hogy álljon ki Lengyelország mellett, ne hagyja csorbítani Lengyelország alapszerződésben garantált jogait, és ne támogasson olyan javaslatot, amely Lengyelország uniós tagságból eredő alapvető jogainak gyakorlását korlátozná - olvasható a határozatban.
Folytatódott a vita a Stop Soros törvénycsomagról
Az Országgyűlés a Stop Soros törvénycsomag összevont vitájának folytatásával, valamint nemzetközi szerződések tárgyalásával fejezte be munkáját kedden este.Stop Soros törvénycsomagról szóló összevont vita folytatásában Fodor Gábor (független) azt mondta, a Liberálisok a leghatározottabban elutasítják a törvényjavaslatot, amely véleményük szerint veszélyes propagandacélokat szolgál, indulatokat és gyűlöletet kelt. Úgy fogalmazott, hogy tipikus bűnbakképzésbe zavarják bele az országot. Helytelen és téves, amit a kormánypártok tesznek - hangoztatta. Soros Györgynek is szerepe volt abban, hogy létrejött a Fidesz - mondta, felidézve, hogy személyesen is találkozott az üzletemberrel. Sokat jelentett, hogy fel tudták szerelni technikai eszközökkel a vidéki irodáikat. Amíg a Fidesz ifjúsági szervezetként működött, Soros György önzetlenül segítette - nyomatékosította Fodor Gábor.
Mátrai Márta (Fidesz) azt mondta, a keresztény, konzervatív értékeket valló politikusok tisztelik a múlt nemzetmegtartó igyekezetét. A választás tétje az erős Magyarország - jelentette ki. A Stop Soros törvénycsomag a társadalom támogatását élvezi - hangoztatta. Az idegenrendészeti távoltartás célja, hogy távol tartsák azokat, akik ellentétesen cselekszenek a magyarok érdekével. Azt akarják, hogy Magyarország ne legyen bevándorlóország - emelte ki, az Országgyűlés támogatását kérve.
Sallai R. Benedek (LMP) úgy fogalmazott, "rút hálátlanság" a Fidesz részéről Soros György démonizálása. Méltatlan a Házhoz a javaslat megvitatásának módja - vélekedett.
Tuzson Bence: A törvényről az új országgyűlésnek kell majd határoznia
Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt mondta, elvi vita alakult ki: támogassák-e a migrációt vagy sem. A Jobbikról sokszor azt gondolja, szavakban erős és tettekben gyenge. Most azonban szavakban is gyengévé vált az ellenzéki párt - hangoztatta. Amit Mirkóczki Ádám (Jobbik) elmondott, az nem felel meg a valóságnak - jelentette ki. A bevándorlás okozta válsághelyzet fenntartásának egyik legfontosabb indoka, hogy a NATO becslései szerint is 60 millió ember érkezik majd Európába a következő időszakban - emelte ki. Halkan nem lehet küzdeni, ez a feladás politikája lenne - tette hozzá. Az LMP-sek álláspontja egymásnak ellentmondó - vélekedett Tuzson Bence. Fodor Gábor legalább következetes - jegyezte meg. A törvényről az új Országgyűlésnek kell majd határoznia - közölte az államtitkár.
Hét nemzetközi szerződés kihirdetéséről tárgyalt a parlament
A parlament hét nemzetközi szerződés kihirdetéséről is tárgyalt, a felszólaló képviselők valamennyi előterjesztést támogatták. Elsőként a Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás került terítékre, majd az Európai Unió és a Fülöp-szigeteki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodás azon módosítása, amelyet Horvátország uniós csatlakozása indokol.
Nem hangzott el ellenvélemény az Európai Unió és Ausztrália közötti keretmegállapodás kihirdetésével szemben, hasonlóan a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló megállapodás módosításával, a Magyarország és Azerbajdzsán közötti nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló megállapodással, a Magyarország és a Koszovói Köztársaság között létrejött kiadatási egyezménnyel, továbbá a Magyarország és a Koszovói Köztársaság között létrejött, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezménnyel kapcsolatban sem.
Napirend után
Tuzson Bence (Fidesz) napirend utáni felszólalásában az elmúlt években Pest megye 5. számú választókerületében végrehajtott fejlesztésekről, beruházásokról beszélt.
Ezt követően Latorcai János levezető elnök lezárta az ülésnapot, az Országgyűlés szerdán reggel folytatja munkáját, várhatóan az április választások előtti utolsó ülésnapjával.



