Idén egymilliárd, jövőre hétszázmillió forintos, ingatlanfejlesztést célzó támogatásban részesíti a kormány a zsidó közösségeket. A minap bejelentett határozat nyomán végre megvalósulhat a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógába tervezett Együttélés Háza projekt is.
Rendeződni látszik a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga hányattatott sorsa, a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a kormány a következő két évben mintegy kétmilliárd forinttal támogatja a zsidó vallási közösségek ingatlanfejlesztéseit. Ezek között szerepel a műemlék épület felújításának folytatása is, amelyre az idén egymilliárd, a jövő évben pedig további hétszáztizenhétmillió forintot biztosítanak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) számára.
A szecessziós stílusban épült belvárosi zsinagóga tervezője a korszak legnevesebb mestere, az osztrák Otto Wagner volt, az építés ideje egybeesett az ortodox és neológ irányzat elszakadásával. Elkészülte után az elszakadás előtti, egységes állapotot „éltető” Status quo ante közösség használta. A második világháborúban az épület megsérült, és noha az 1980-as évekig hitközségi tulajdonban volt, vallási célokra az állapota miatt már nem használták, ezért eladták az Alba Regia Állami Építőipari Vállalatnak. Az új tulajdonos végezte el az 1990-es években az első kisebb állagmegőrző munkálatokat is, de a vállalat csődbe ment, így az épület 1994-ben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) tulajdona lett.
A Mazsihiszhez tartozó Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) 2006-ban kapta vissza, s egy időre ismét megnyitotta az épületet: a zsinagóga 2007-ben otthont adott többek között egy Otto Wagner-kiállításnak is. A holokauszt-emlékév részeként a jelenlegi kormány 2014-ben döntött a felújításról, miközben a hasznosításról több elképzelés is élt – részben összefonódva a továbbra is tisztázatlan Sorsok Háza-koncepció kivitelezésével. Aztán 2015 nyarán döntöttek arról, hogy a Rumbach utcai zsinagóga felújítása, illetve a benne megvalósítandó Együttélés Háza-projekt hárommilliárd forint állami támogatásban részesül. Az Együttélés Házát a Józsefvárosba tervezett – azóta elkészült, de még üresen álló –, a holokauszt gyermekáldozataira emlékező Sorsok Háza kvázi alternatívájaként ajánlották zsidó szervezetek, ám a részletek azóta sem tisztázódtak.
Korábbi információk szerint amúgy a projekt az elmúlt években is jelentős, tavaly ötszázmilliós kormányzati támogatásban részesült, így az előkészítő munkálatok megkezdődhettek, ám az épület továbbra is bedeszkázva áll. Tavaly ősszel nyilvános kerekasztal-beszélgetést kezdeményeztek a tervezett kiállításról, ám a szakmai egyeztetés ellenére az Együttélés Háza funkciójáról nem döntöttek, sőt, a beruházás betervezett szakaszai is csúsztak.
Tavaly ősszel Kunos Péter, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója úgy nyilatkozott, ameddig a tervezőmunka nem jut el abba a stádiumba, hogy már kivitelezőt is pályáztassanak, „inkább tovább dolgozunk a projekten”. A mostani, jelentős támogatásról szóló kormányhatározat vélhetően arról tanúskodik, hogy a tervezés új fázisba került.
A szecessziós stílusban épült belvárosi zsinagóga tervezője a korszak legnevesebb mestere, az osztrák Otto Wagner volt, az építés ideje egybeesett az ortodox és neológ irányzat elszakadásával. Elkészülte után az elszakadás előtti, egységes állapotot „éltető” Status quo ante közösség használta. A második világháborúban az épület megsérült, és noha az 1980-as évekig hitközségi tulajdonban volt, vallási célokra az állapota miatt már nem használták, ezért eladták az Alba Regia Állami Építőipari Vállalatnak. Az új tulajdonos végezte el az 1990-es években az első kisebb állagmegőrző munkálatokat is, de a vállalat csődbe ment, így az épület 1994-ben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) tulajdona lett.
A Mazsihiszhez tartozó Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) 2006-ban kapta vissza, s egy időre ismét megnyitotta az épületet: a zsinagóga 2007-ben otthont adott többek között egy Otto Wagner-kiállításnak is. A holokauszt-emlékév részeként a jelenlegi kormány 2014-ben döntött a felújításról, miközben a hasznosításról több elképzelés is élt – részben összefonódva a továbbra is tisztázatlan Sorsok Háza-koncepció kivitelezésével. Aztán 2015 nyarán döntöttek arról, hogy a Rumbach utcai zsinagóga felújítása, illetve a benne megvalósítandó Együttélés Háza-projekt hárommilliárd forint állami támogatásban részesül. Az Együttélés Házát a Józsefvárosba tervezett – azóta elkészült, de még üresen álló –, a holokauszt gyermekáldozataira emlékező Sorsok Háza kvázi alternatívájaként ajánlották zsidó szervezetek, ám a részletek azóta sem tisztázódtak.
Korábbi információk szerint amúgy a projekt az elmúlt években is jelentős, tavaly ötszázmilliós kormányzati támogatásban részesült, így az előkészítő munkálatok megkezdődhettek, ám az épület továbbra is bedeszkázva áll. Tavaly ősszel nyilvános kerekasztal-beszélgetést kezdeményeztek a tervezett kiállításról, ám a szakmai egyeztetés ellenére az Együttélés Háza funkciójáról nem döntöttek, sőt, a beruházás betervezett szakaszai is csúsztak.
Tavaly ősszel Kunos Péter, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója úgy nyilatkozott, ameddig a tervezőmunka nem jut el abba a stádiumba, hogy már kivitelezőt is pályáztassanak, „inkább tovább dolgozunk a projekten”. A mostani, jelentős támogatásról szóló kormányhatározat vélhetően arról tanúskodik, hogy a tervezés új fázisba került.
