Az EU-tagországok belügyminiszterei kedden nagy többséggel elfogadták 120 ezer menekült szétosztásának a tervét. Nem teljes egyetértéssel, hanem minősített többségi szavazással döntöttek. Finnország tartózkodott, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia pedig nemmel szavazott.
A megállapodás értelmében egyelőre 66 ezer menekültet helyeznek át a többi tagállamba Olaszországból és Görögországból, 54 ezernek az áthelyezésről pedig később (a Financial Times című brit lap értesülése szerint egy éven belül) döntenek. Az Európai Bizottság javaslata alapján éppen ennyit, 54 ezer menekültet helyeztek volna át Magyarországról más tagállamokba, de Magyarország elutasította, hogy a megkérdezése nélkül úgynevezett frontállammá minősítsék, arra hivatkozva, hogy a magyar határhoz érkező migránsok egy uniós országon, Görögországon már áthaladtak, így ott kellett volna őket regisztrálni.
Fico elutasítja a kötelező kvóták szlovákiai alkalmazását
"Amíg én leszek a kormányfő, Szlovákiában nem alkalmazzák a kötelező kvótákat" a migránsok elosztására - jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök kedden Pozsonyban arra reagálva, hogy az európai uniós tagországok belügyminiszterei nagy többséggel elfogadták 120 ezer menekült szétosztásának a tervét, miközben Csehország, Magyarország, Románia és Szlovákia ez ellen szavazott. A kormányfő a szlovák parlament európai ügyekért felelős bizottságának keddi ülésén szólalt fel. Kijelentését, amelyről több szlovák médiaforrás is beszámolt, elsőként a TASR közszolgálati hírügynökség idézte. Fico a bizottsági ülés után a sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta: arra is hajlandó, hogy országa ellen uniós kötelezettségszegési eljárás induljon, de akkor sem fog beleegyezni "Brüsszel diktátumába". Hozzátette: Szlovákia anyagi és személyi segítséget, valamint szükség esetén katonai segítséget is kínál a migránskrízis kezelésére, és hajlandó részt vállalni az EU külső határainak védelmében is. Az EU belügyminiszterei által jóváhagyott döntés nagyban befolyásolni fogja a szerdán Brüsszelben sorra kerülő EU-csúcsot. "Éles hangvételű véleménycserére lehet számítani a történtekkel kapcsolatban" - fogalmazott, és annak a véleményének is hangot adott, hogy a migránsok kötelező kvóták alapján történő elosztásának terve kudarcba fog fulladni.
Sobotka: rossz döntés született Brüsszelben
Rossz döntést hoztak az európai uniós belügyminiszterek Brüsszelben, a menekültek további elosztásának rendszere nem jelent megoldást és nem fog működni - állítja Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök, aki közleményben reagált a kötelező kvótarendszerről hozott keddi döntésre. "A kvóták nem fognak működni, egyáltalán nem visznek közelebb a migrációs válság igazi okainak felszámolásához" - olvasható a közleményében.Bohuslav Sobotka szerint a brüsszeli döntés "csak azon államok közvéleményének a megtévesztésére szolgál, amelyek a jelenlegi menekülthullám célországai". A cseh kormány szerdai ülésén foglalkozik majd a kérdéssel, és várhatóan dönt a további lépésekről. "Ez a döntés a józan ész vereségét jelenti" - mondta cseh újságíróknak Brüsszelben Milan Chovanec cseh belügyminiszter. A közszolgálati hírtelevízió (CT24) brüsszeli tudósítása szerint azt is megjegyezte, hogy miután Lengyelország megszavazta a kvótarendszert, "pillanatnyilag megszűnt a visegrádi csoport". Az európai uniós belügyminiszteri fórumon a négy visegrádi állam közül a kvótákat Csehország, Szlovákia és Magyarország utasította el, míg Lengyelország a többséghez csatlakozva megszavazta. Elutasító álláspontra helyezkedett Románia is, míg Finnország tartózkodott. Milos Zeman köztársasági elnök úgy véli, hogy a szerdai miniszterelnöki EU-csúcs visszavonhatja a belügyminiszteri döntést, amelyet az államfő "hibának" minősített. "Tény, hogy a döntés megváltoztatására kicsi az esély, mert a kvóták támogatása erős volt" - fogalmazott. "Csak a jövő fogja megmutatni, mekkora hiba volt ez" - szögezte le Milos Zeman.
Korábban a miniszterek uniós tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg egyik diplomatája úgy foglalt állást, hogy ha Magyarország nem óhajt haszonélvezőként részt venni a menekültek elosztásában, vagyis nem járul hozzá, hogy az oda belépő menekülteket máshová telepítsék át, akkor a szolidaritásból kell kivennie a részét. A belügyminiszteri tanácskozáson elfogadott - s kiszivárgott - dokumentumok tanúsága szerint például a mostani döntés értelmében Magyarországnak Görögországból 988 menekültet kellene befogadnia. Szlovákiának a görögöktől 612, Csehországnak 1215, Romániának 1890 menekültet kellene átvennie.
Jean Asselborn, a tanács ülésén elnöklő luxemburgi miniszter közölte, hogy a jogszabály szövegében az újraelosztási kulcsok, "az elhíresült kvóták" nem szerepelnek, a számokról a tagállamok önkéntes alapon határoztak.
"Az asztal körül egyetlen tagállam sem mondta azt, hogy nem fogad be egyetlen menekültet sem" - tudatta Asselborn. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke úgy fogalmazott: a döntést követően senki sem mondta, hogy nem fogja tiszteletben tartani. Asselborn hozzátette, hogy a szavazást követően erre az uniós szabályok szerint nincs is jogi lehetőség.
Asselborn azt is elmondta, hogy rendkívüli helyzetben, indoklással ellátva bármely tagállam közölheti, hogy nem tud részt venni az újraelosztási rendszerben, így legfeljebb 12 hónapra elhalaszthatja a rá eső befogadási kvóta 30 százalékát.
A német belügyminiszter a szavazás után bejelentette, hogy hazája a kvóták alapján mintegy 30 ezer menekültet fogad be. Thomas de Maiziere ismételten hangsúlyozta, hogy ez a megállapodás csak egy építőelem, arra is megoldást kell találni, hogyan lehet elejét venni annak, hogy tömegével induljanak útnak a menedékkérők Európa felé. A politikus szerint azt is meg kell akadályozni, hogy az elosztott menedékkérők ismét útnak induljanak. Mint mondta, a menekültek nem választhatják meg szabadon, hol szeretnének menedéket kapni, és ha más országban találnak rájuk a hatóságok, akkor "meg fogják kérni őket", hogy hagyják el az Európai Uniót.
Horvát belügyminiszter: támogatják a kötelező kvótát, de nem lesznek gyűjtőközpont
Zágráb támogatja a migránsok elosztására irányuló kötelező kvótát, de nem lesz hot spot, vagyis gyűjtőközpontja a Közel-Keletről érkező bevándorlóknak - közölte Ranko Ostojic horvát belügyminiszter kedden Brüsszelben, az EU-tagországok belügyminisztereinek találkozóján újságírókkal. Ranko Ostojic nem várta meg az ülés végét, hanem miután közölte álláspontját, egyéb kötelezettségeire hivatkozva elhagyta a tanácskozást. Ebben a pillanatban senki sem tiszteli a szabályokat, ezért nem kell, hogy bárki leckéztessen minket emiatt - mondta, ismét elítélve, hogy Szerbia csak Horvátország felé irányítja a migránsokat. "Képmutató viselkedésnek tartom, hogy miután a magyar és a szerb belügyminiszter ünnepélyesen megnyitotta a horgosi határátkelőket állítólag a migránsok előtt, egyetlenegy ember sem ment még arra" - tette hozzá. "A megoldást nem lehet több évre halasztani. Azonnal reagálni kell" - fogalmazott a miniszter, utalva arra, hogy az uniós belügyminiszterek a találkozón elfogadták újabb 120 ezer menekült szétosztásának a tervét, amelyet egyes információk szerint egy éven belül meg is kívánnak valósítani.
Lengyel külügyi államtitkár: Lengyelország elérte követeléseinek teljesítését
Varsó a tárgyalások során elérte azt, hogy a menekültelosztással kapcsolatos követeléseit teljesítsék - így nyilatkozott Rafal Trzaskowski lengyel külügyi államtitkár kedd esti varsói sajtóértekezletén, miután Lengyelország a minősített többségi szavazáson egyetlen visegrádi tagállamként az Európai Bizottság terve mellett szavazott. "A puszta ellenkezés ahhoz vezetett volna, hogy nem lenne beleszólásunk a döntéshozatalba, elértük követeléseink teljesítését" - érvelt Trzaskowski. Mint ismertette, Lengyelország 4500 menekültet vállal át, az elsők - a görögországi és olaszországi befogadóközpontokban lefolytatott biztonsági eljárás után - a jövő év elejétől érkeznek. Trzaskowski a legfontosabb tárgyalási sikernek az automatikus kvóták elutasítását nevezte, valamint azt, hogy Lengyelországnak nem kell befogadnia azokat a menekülteket, akiknek identitásáról kétségei támadnak. Arra az újságírói kérdésre, hogy a Csehországtól, Magyarországtól és Szlovákiától eltérő szavazás nem okoz-e törést a visegrádi négyek között, Trzaskowski elmondta: a csoport országai folyamatosan egyeztették álláspontjaikat, de a keddi találkozón hozott döntést a minősített többségi szavazás miatt nem lehetett megakadályozni. "A csehek és a magyarok jelképes okokból szavaztak ellene, a megszavazott tervet úgyis teljesítik. Számunkra fontos volt a mi feltételeink kieszközlése" - szögezte le a diplomata.
A tervet előterjesztő Európai Bizottság üdvözölte a döntést, amely alapján (a korábbi 40 ezerrel együtt) összesen 160 ezer olyan személyt lehet elhelyezni a tagállamokban, akik nyilvánvalóan menedékre szorulnak. Ezt az hivatott garantálni, hogy a menekülteket azt követően indítják csak útnak valamelyik tagállam felé, hogy a frontállamokban felállított hot spotokban elbírálták menedékkérelmüket, és menekültstátust kapnak.
Frans Timmermans a tanácskozást követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy ez a döntés valóban nem fogja egy csapásra megoldani a migrációs válságot, de lehetővé teszi, hogy az Európai Unió megtegye a következő lépést.
Jean Asselborn kifejtette: jobb lett volna konszenzussal elfogadni a javaslatot, de ez nem sikerült. A tervet így is a szerződésben megköveteltnél jóval nagyobb többség támogatta. A luxemburgi politikus elmondta: biztos abban, hogy a javaslat ellen szavazók is végrehajtják majd a döntést.
"Vészhelyzet van, az Európai Uniót az a vád éri, hogy nem cselekszik elég gyorsan, ezért gyors döntést kellett hozni, máskülönben Európa még megosztottabbá válik, és hitelén még nagyobb csorba esik" - fogalmazott Asselborn.
A miniszter elmondta, hogy az eredetileg Magyarországnak szánt 54 ezer fős áthelyezési keret afféle tartalékot képez, elvben Görögországból és Olaszországból lehet még ennyi ember máshová telepíteni, de szükség esetén más országok javára is felhasználható.
Hollande: Európa vállalta a felelősséget a menekültekért
„Európa képes befogadni, de feltételekkel és szabályokkal, ezt kérte Franciaország” - jelentette ki újságírók előtt londoni látogatásán Francois Hollande. „A megállapodás lehetővé teszi végre a menekültekkel kapcsolatos információs és regisztrációs központok létrehozását„ - tette hozzá Hollande. A brüsszeli belügyminiszteri tanácskozást követően a tagállamok állam- és kormányfői rendkívüli csúcstalálkozón vitatják meg szerda este a migrációs válság fejleményeit és a lehetséges megoldásra vonatkozó javaslatokat. „Nagyon fontos, hogy holnap Európa rendelkezésre bocsássa a pénzeszközöket, és lehetővé tegye, hogy cselekedni tudjunk, mégpedig gyorsan. Egy 450 milliós kontinens számára lehetetlen volna 120 ezer ember befogadása? Meg kell mutatnunk, hogy képesek vagyunk erre a befogadásra, amelyet betartható szabályok mellett kell végrehajtanunk. Ezt hívják felelősségnek, ezt hívják szolidaritásnak” - hangsúlyozta végezetül Francois Hollande.
DK: Orbán Viktor nem tudta megakadályozni a kvóták bevezetését
A Demokratikus Koalíció szerint Orbán Viktor miniszterelnök "hatalmasat bukott" Brüsszelben, mert fogadkozása ellenére nem tudta megakadályozni a kötelező kvóták bevezetését. Az ellenzéki párt kedden az MTI-nek küldött, Molnár Csaba EP-képviselő által jegyzett közleményében utalt az uniós belügyminiszterek tanácsának keddi döntésére, ami szerint - elfogadva az Európai Bizottság javaslatát - 120 ezer menekültet osztanak szét az európai országok között. Emlékeztettek arra, hogy az eredeti javaslatban még az szerepelt, hogy a 120 ezer menekültet Olaszországból, Görögországból és Magyarországról szállítanák a többi európai tagállamba. A DK szerint Magyarország a lehető legrosszabban került ki a vitából, mert Orbán Viktor "ellenséges hozzáállása következtében" az elfogadott javaslat szövegében már nem szerepel, hogy Magyarországról is vinnének el menekülteket. Szerintük Orbán gőgje oda vezetett, hogy tőlünk nem elvinni fogják a menekülteket, hanem még az itt lévőkön túl kell majd kötelezően befogadnunk további embereket. Magyarország így rosszabb helyzetbe került, mint amiben a bizottság eredeti javaslata szerint lett volna. A DK szerint "az európai tagállamok közötti szolidaritás ma legyőzte az önző és erőszakos orbáni politikát".
