A jobboldali Osztrák Szabadságpárt és egy muszlim szervezet is bírálta Sebastian Kurz osztrák belügyminisztert a fejkendő betiltására vonatkozó javaslata miatt.
Nagy visszhangot keltett az osztrák sajtóban és közbeszédben, hogy Sebastian Kurz külügyminiszter a múlt héten azt javasolta, tiltsák meg a muszlim fejkendő, a hidzsáb viselését a közintézményekben. A néppárti politikus szerint különösen fontos lenne az integrációs törvény ilyen irányú módosítása az iskolák számára, hiszen ott különösen nagy hatást gyakorol a fiatalokra. A Die Presse cikke szerint úgy fogalmazott, „Ausztria vallásbarát ország, de szekuláris állam is”. Kurz ezzel Heinz Fassman integrációs szakértő és kormányzati tanácsadó javaslatát emelné be a törvénybe. Nem tűnnének azonban el a keresztek az osztálytermek faláról, hiszen a külügyminiszter szerint azok történelmileg is Ausztria kultúrájának részei. Az Osztrák Női Muszlim Kezdeményezés (IMOe) elnöke, Omar al-Rawi szerint a külügyminiszter politikai pontokat akar szerezni a javaslatával – tudósított a The Local osztrák kiadása. Al-Rawi azzal vádolta Kurzot, hogy szándékosan akarja az osztrák lakosságot a bécsi muszlim nevelőközpontok ellen uszítani, és be akarja záratni azokat. A Osztrák Iszlám Hitközösség (IGGiOe) elnöke, Ibrahim Olgum is elutasította a fejkendő betiltására vonatkozó javaslatot, mert az szerinte nem segíti, hanem éppen hátráltatja a muszlimok beilleszkedését.
De nem csak a muszlimoknak van gondjuk Kurz javaslataival. A Heute hírportál azzal hozta kellemetlen helyzetbe a külügyminisztert, hogy felidézte, 2010-ben integrációs államtitkárként még azt nyilatkozta, nincs baja a fejkendővel, „amennyiben szabad akaratból hordják. Ausztriában vallásszabadság van – és ez így jó”. Az akkor 24 éves politikus azt mondta, az integrációt nem lehet az iszlámról való vitára szűkíteni, és olyan kérdésekre, hogy „fejkendő – igen vagy nem”.
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökét nem az háborította fel, hogy Kurz nem ért egyet hat évvel ezelőtti önmagával, hanem az, hogy szerinte lemásolja és sajátjaként adja el az FPÖ-s ötleteket. Heinz-Christian Strache a Facebookon hangsúlyozta, pártja már régóta követeli a fejkendő betiltását, mert „a nő alárendeltségét szimbolizálja”, „semmi keresnivalója a közintézményekben”. Strache szerint Kurz időről időre bedob a közbeszédbe egy-egy korábbi FPÖ-s javaslatot, amit korábban elutasított, pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) pedig továbbra is ellenzi a parlamentben.
Hasonló vita bontakozott ki Svájcban is. Az Emberi Jogok Európai Bírósága tegnap mondta ki, hogy nem sértette meg a vallásszabadsághoz fűződő jogot az a svájci iskola, amely nem engedélyezte két muzulmán diáklány felmentését a fiúkkal közös úszásoktatás alól. A strasbourgi székhelyű testület indoklása szerint a svájci hatóságok helyesen jártak el azzal, hogy a gyerekek kötelezettségeit és az iskolai tanterv betartásának elsőbbségét hangsúlyozták a szülők kezdeményezte vizsgálat során.
De nem csak a muszlimoknak van gondjuk Kurz javaslataival. A Heute hírportál azzal hozta kellemetlen helyzetbe a külügyminisztert, hogy felidézte, 2010-ben integrációs államtitkárként még azt nyilatkozta, nincs baja a fejkendővel, „amennyiben szabad akaratból hordják. Ausztriában vallásszabadság van – és ez így jó”. Az akkor 24 éves politikus azt mondta, az integrációt nem lehet az iszlámról való vitára szűkíteni, és olyan kérdésekre, hogy „fejkendő – igen vagy nem”.
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökét nem az háborította fel, hogy Kurz nem ért egyet hat évvel ezelőtti önmagával, hanem az, hogy szerinte lemásolja és sajátjaként adja el az FPÖ-s ötleteket. Heinz-Christian Strache a Facebookon hangsúlyozta, pártja már régóta követeli a fejkendő betiltását, mert „a nő alárendeltségét szimbolizálja”, „semmi keresnivalója a közintézményekben”. Strache szerint Kurz időről időre bedob a közbeszédbe egy-egy korábbi FPÖ-s javaslatot, amit korábban elutasított, pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) pedig továbbra is ellenzi a parlamentben.
Hasonló vita bontakozott ki Svájcban is. Az Emberi Jogok Európai Bírósága tegnap mondta ki, hogy nem sértette meg a vallásszabadsághoz fűződő jogot az a svájci iskola, amely nem engedélyezte két muzulmán diáklány felmentését a fiúkkal közös úszásoktatás alól. A strasbourgi székhelyű testület indoklása szerint a svájci hatóságok helyesen jártak el azzal, hogy a gyerekek kötelezettségeit és az iskolai tanterv betartásának elsőbbségét hangsúlyozták a szülők kezdeményezte vizsgálat során.
