Hivatalosan is megkezdte működését csütörtökön a közös európai uniós határ- és parti őrség, amelynek az egységeit elsőként a Bulgária és Törökország közötti határon vetik be. Közben egy OECD szakértő az osztrák munkaerőpiac megnyitását javasolja a menekültek számára.
Az új ügynökség "avatását" a bolgár-török határon lévő Kapitan Andreevo határállomásnál tartották. Ott volt Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos és Fabrice Leggeri, az EU határvédelmi ügynökségének (Frontex) vezetője is. "A mai nap mérföldkő az európai határvédelem történetében. Mostantól egy tagállam külső határa a tagországok mindegyikének a külső határát jelenti - mind jogi, mind működési szempontból" - mondta Avramopulosz. Hozzátette, "ez pontosan az a fajta közös európai válasz, amelyre szükség van ahhoz, hogy megfeleljünk a 21. század biztonsági és migrációs kihívásainak". "Az új ügynökség erősebb és jobban felkészült az Európa külső határainál jelentkező migrációs és biztonsági kihívások kezelésére" - hangsúlyozta Leggeri, aki "történelmi pillanatnak" nevezte a közös határ- és parti őrség létrehozását.
A szervezet felállításáról "rekordidő alatt" sikerült megállapodnia az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek, mindössze kilenc hónap telt el az erről szóló javaslat előterjesztése óta - áll a közleményben.
A schengeni rendszer védelmét és megerősítését célzó határőrizeti szerv feladatai közé tartozik a migrációs áramlások nyomon követése, a gyenge határőrizeti pontok azonosítása, valamint az, hogy válaszintézkedéseket hajtson végre azokban az esetekben, amikor az Európai Unió valamely külső határát veszély fenyegeti. A határok védelme továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik, de szükség esetén tagállami kérésre a határ- és parti őrség meghatározza a megfelelő létszámú stábot és technikai felszerelést, és támogatást tud nyújtani, hiányosságok esetén időben be tud avatkozni. Az ügynökség a Frontex és a tagországok erőforrásait egyesíti. Tagállami felajánlások alapján bármikor rendelkezhet 1500 fős személyi állomány és eszközök mozgatásáról, a szükségesnek ítélt területekre való átcsoportosításáról legfeljebb tíz napon belül.
Líbiai külügyminiszter: Líbia nem tranzitország
Ellenzi a líbiai külügyminiszter azt a felvetést, hogy Líbiában uniós menekültbefogadó központok épüljenek - derült ki a politikusnak egy bécsi nemzetközi konferencián elmondott beszédéből. Az EBESZ konferenciáján felszólaló Mohammed Táher Sziala úgy vélte, hogy az unió az emberek visszaküldésével lemond a menekültekkel szembeni felelősségéről, amelyet így helyette Líbiának kellene viselnie. Aláhúzta: Líbia nem a menekültek átjáró országa.
Német fejlesztési miniszter: Jelentősen nőni fog az Afrikából érkezők száma
A következő években jelentős mértékben növekedni fog az Afrikából elvándorlók száma, amennyiben a kontinens gazdasági kilátásai nem változnak - figyelmeztetett csütörtökön Németország nemzetközi gazdasági együttműködésért és fejlesztésért felelős minisztere. "A következő években drámaian meg fog nőni a migrációs nyomás, ha nem sikerül az afrikai országoknak valamilyen gazdasági perspektívát kínálnunk" - hangsúlyozta Gerd Müller, a CDU bajor testvérpártjának, a CSU-nak a képviselője a Reuters brit hírügynökségnek adott interjújában. A tárcavezető meglátása szerint az ott élők tömeges kivándorlásának megelőzése érdekében jóval több segítséget kell nyújtani Afrikának.
"Az legyen világos számunkra, hogy Afrika a partnerkontinensünk - ami ott történik, az közvetlen hatással van Európára" - magyarázta Müller. A német miniszter utalt arra, hogy Afrika lakossága a következő 30 évben megduplázódik, és több mint 2 milliárdra nő. Ezért több segítségre, a magánvállalatok részéről pedig több befektetésre van szükség, hogy így munkahelyek százmilliói jöhessenek létre - tette hozzá. Németország az élelmezés terén innovációs központokkal, továbbá oktatási partnerséggel, valamint a napenergia hasznosításával akar segíteni a kontinensnek - mondta Müller.
OECD-szakértő: Ausztria nyissa meg munkaerőpiacát a menedékkérők előtt
Thomas Liebig, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) migrációs szakértője a társadalmi beilleszkedés megkönnyítése miatt megnyitná az osztrák munkaerőpiacot a menedékkérők előtt - olvasható a Der Standard című osztrák lap csütörtöki számában. Javaslata szerint azon országból származó embereket alkalmazhatnák, akiknek belátható időn belül nagyobb eséllyel fogadják majd el a menedékjogi kérelmét. Liebig úgy vélte, a menedékkérők nem az ausztriai munkaerőnek, hanem a Kelet- és Közép-Európából érkezőknek jelenthetnek konkurenciát. Becslése szerint mivel a menedékkérők sokszor hiányos képzettségűek, többségük csak később fogja tudni megvetni lábát a munkaerőpiacon.
A lap megállapítása szerint Ausztria azon országok közé tartozik, amely legkevésbé nyitotta meg munkaerőpiacát a menedékkérők előtt. Az osztrák szabályok szerint a menedékkérelem elindítása után három hónappal vállalhatnak turisztikai és mezőgazdasági ágazatban végezhető szezonális munkát. Ausztriában átlagosan nyolc hónap alatt bírálnak el egy kérelmet. Ez idő alatt a menedékkérőket Ausztria különböző tartományaiban helyezik el az állam által megállapított kvóta alapján.
Az OECD migrációs szakértője szerint az Ausztriában menedéket keresők többsége háború sújtotta vidékekről, Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkezik. "Ezek az emberek menedéket keresnek, nem az öt eurós órabér miatt jönnek" - mondta, utalva arra, hogy utóbbi napokban koalíciós vita alakult ki az osztrák kormánypártok között a közmunkát végző menedékkérők díjazásának mértékéről.
